2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székely: nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán

Kertész Melinda Kertész Melinda 2014. július 28. 18:52, utolsó frissítés: 18:52

A politológus szerint Orbán az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel.


Székely István politológus szerint elsősorban egy belpolitikai „hitvitára” adott választ Orbán Viktor Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban elhangzott beszédében, nem arról van szó, hogy államszervezési szinten nyúlna hozzá a magyarországi demokrácia alapértékeihez.

A magyar miniszterelnök szombati politikai beszédében azt mondta, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel. A nyugat-európai liberális társadalomszervezési elv helyett egy más megközelítést szorgalmaz. Mint fogalmazott, a „mindent lehet cselekedni, ami más szabadságát nem sérti” elv helyett inkább azt az elvet kell érvényesíteni, mely szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se cselekedd másokkal”.

Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László (balról jobbra)Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László (balról jobbra)

Orbán szerint az új kihívás, hogy megtalálják azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam korszaka után, keresztény értékeket tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a közösséget, és amely lehetővé teszi, hogy az emberek személye, munkája és érdeke a nemzet érdekével szoros összefüggésben álljon, ez pedig az illiberális állam lenne, amely „nemzeti megközelítést alkalmaz”.


>> Orbán tusványosi beszédéről bővebben itt >>

„Az illiberális demokrácia fogalma Fareed Zakaria 1997-es tanulmányával került a szakmai viták középpontjába. Azóta is vitatott, hogy az illiberális demokrácia egyáltalán demokráciának minősül-e európai kontextusban” - mondta el a Transindexnek Székely István.

Magyarország az Európai Unió tagja és kétségtelen, hogy közjogi értelemben liberális demokrácia lesz még annak az intézkedéssorozatnak a megvalósítása után is, amit Orbán Viktor miniszterelnök vázolt. A liberális demokrácia alkotmányi szintjén szavatolt hatalommegosztást jelent, jogállamot, piacgazdaságot, a választások időben történő megtartását. Az én értelmezésemben szó sincs arról, hogy ezeket és az ehhez kapcsolódó európai gyakorlatot rúgná fel Orbán Viktor”

„Nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán Viktor, nem arról van szó, hogy felrúgná a laikus államszervezési rendet és innentől kezdve Magyarország teokratikus állam lesz, vagy arról, hogy ezentúl a központi hatalom az erőszakszervezetekre fog támaszkodni, mint egyik-másik dél-amerikai országban, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az államról való


nyilvános beszéd liberális felfogását

kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel” - vélekedett a politológus.

Kifejtette, a liberális demokráciának van egy köznapi értelembe vett szóhasználata is, ami elsősorban nem intézményi, hanem kormányzási, kulturális dimenziót jelent, amely egyben fogalmi keretet ad a mindennapok politikai közbeszédének.

Székely IstvánSzékely István

Elmondta, Magyarországon még '89 előttről zajlik egy nagyon éles vita az állam szerepéről, a közösséghez, az egyénhez való viszonyáról. „A 90-es évek elején Kis János nevéhez köthető egy állammodell-típus, amit akkor ő az etnikailag semleges államként fogalmazott meg. Ezt az állammodellt azonosította a közvélemény a liberális állammodellel anélkül, hogy ennek fogalmi keretét tisztázták volna. Ezzel párhuzamosan fogalmazta meg Csurka István a nemzetépítő állam elméletét, amely szerint a történelmi okok miatt megkésett magyar nemzetállam kiépítését derékba törte a kommunizmus, és ahhoz, hogy a rendszerváltás után azt folytatni lehessen, az államnak ebben szerepet kell vállalnia az oktatási rendszeren és a kultúrafinanszírozáson keresztül. Ez az egyik dichotómia, amely meghatározta az elmúlt 30 év gondolkodását.

„Én azt gondolom, hogy Orbán, amikor illiberális állammodellről beszél, akkor


ebben a vitában foglal állást

egy olyan nemzetállam víziójával, amely a nemzeti eszme demokratikus keretek között történő továbbvitele, napjaink kormányzati eszközrendszerével. Sokat mondóak a beszédében említett ellentétpárok: egyén-közösség, magántulajdon-közösségi tulajdon, nemzetek feletti érdek-magyar érdek, világnézeti semlegesség-értékelvű konzervativizmus. Ha ehhez még hozzáadjuk az idei Tusványoson nem említett, de egyébként beszédeiben ismételten előforduló „versengő többpártrendszer – centrális erőtér (domináns pártrendszer)” fogalompárt, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, csak az eddigi elképzeléseit csomagolta egy provokatív fogalmi keretbe” – mondta Székely István.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS