Árvíz: Farkaslakán még várnak a katasztrófavédelmisekre
F.J. 2014. augusztus 05. 11:31, utolsó frissítés: 2014. augusztus 06. 11:33Egyelőre csak a patakmeder rendbetételére van pénz. Pásztor Sándor szerint kevés az esély arra, hogy kormánypénzből épüljön 40 millió lejes víztározó.
A múlt heti farkaslaki árvíz mintegy egymillió négyszázezer euró értékű kárt okozott a község önkormányzatának a kárfelmérése szerint. Tönkrement utak, patakpartok és patakmedrek maradtak az ár után, amelyek javítása meghaladja az önkormányzat forrásainak a keretét, így a különböző állami szervek segítségére várnak.
A károk kezelése mellett fontos lenne a hasonló áradásoktól való védelem is. Az önkormányzat egy, a Nyikó fejében építendő víztározóban látja a helyzet megoldását. A község egyelőre a vízügytől kapott a forrásigénylésre pozitív választ, amely 3,5 millió lejjel fogja őszig rendbe tenni a patakmedreket, valamint további védőmunkálatokat fog végezni. Ezen kívül a vízügy elkülönített 200 000 lejt a víztározó terveinek az elkészítésére is. "Egyelőre csak ennyi pénzt kaptunk. Ez nagyrészt a Nyikónak a felső folyásának és a község területére eső részén elvégzett munkálatokat fog jelenteni” – mondta Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere a Transindex megkeresésére.
A további munkálatok elvégzése kapcsán elmondta, hogy azoknak csak azután lehet nekifogni, illetve azután kapnak pénzt, hogy a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság helybenhagyta a kárfelmérésüket. „A többi munkálattal az a helyzet, hogy meg kell várnunk a katasztrófavédelmi bizottságot, ami a katasztrófavédelem, a környezetvédelem, a prefektúra, a megyei tanács, valamint az útügy és a vízügy embereiből áll, és ami a héten fog kijönni. Mi nagyon reméljük, hogy szerdáig eljönnek. Mi ugyanis letettük a részletes kárfelmérést, úgy, ahogy a törvény előírja. De csak azután fogják azokat továbbítani a kormányhoz, miután ők elvégezték a terepszemlét, véleményezik és alátámasztják a mi kárfelmérésünket. Pontosabban a prefektúra automatikusan továbbítja azt a kormány fele” – magyarázta az alpolgármester.
A törvény szerint a károk első jelentésének az eset utáni 48 órán belül kell megtörténnie. Harminc nap van arra, hogy megtörténjen a kár részletes felmérése és számokban kifejezése. A farkaslaki árvíz utáni 24 órán belül a polgármesteri hivatal letette az előzetes kárfelmérést, és öt napon belül megvoltak a részletes kárfelméréssel is, ami 1.399.000 euróra rúgott. „Igyekeztünk gyorsan lépni, ugyanis saját erőből nem tudunk sokat csinálni. De addig meg vagyunk állva, míg a katasztrófavédelmisek meg nem jönnek, és amíg nem látják, hogy hogy néznek ki a károk” – mondta.
Kovács azt is elmondta, hogy a karbantartási munkálatok, további partvédelmi munkálatok őszig meg kell, hogy legyenek. „A víztározó gáttal kapcsolatban már vannak előtanulmányok elkészülve a vízügynél, de hogy meg lehessen csinálni a projektet, arra még kaptunk 200 000 lejt. A szakértők azt mondták, hogy az védene meg minket leginkább az árvizektől. Mikor sok víz van, akkor felfogná, amikor kevés, akkor az ivóvizet pótolná egy tisztító állomáson keresztül. Majd, ha a tervek készen lesznek, akkor remélem, hogy a kormány határozattal eldönti, hogy prioritást jelent ez az építkezés, és elkülönítenek erre a célra egy keretet. Azután el is kezdődhetnének a munkálatok” – mondta Kovács.
Július 26-án estére áradás öntötte el Farkaslaka község települései közül Székelyszentlelket, Farkaslakát, Székelypálfalvát, Bogárfalvát és Nyikómalomfalvát. A patakok már július 27-én este visszahúzódtak a medrükbe, azonban majdnem húsz kilométernyi út károsult vagy ment teljesen tönkre, és az áradás elsodort két nagyobb hidat és tizenegy kisebbet. Emellett nagyon sok helyen van partszakadás, és a patakmedrek is rendbetételre szorulnak.
Pásztor: remélem, hogy a legsürgősebb munkálatokat év végéig el lehet végezni
Pásztor Sándor vízügyi államtitkár a Transindexnek elmondta, hogy volt a helyszínen, és azt látta, hogy az eső által okozott áradás a vízmedret nagymértékben tönkretette, ezért elsősorban annak a rendbehozására kell törekedni, ugyanis egy esetleges következő ár sokkal súlyosabb károkat okozna.
Pásztor szerint több szakaszra kell felosztani a munkálatokat. „Van egy első rész, ami arról szól, hogy a meglévő munkálatokat kell rendbe tenni, ugyanis sok helyen teljesen megsemmisültek a part sávjának a megóvását szolgáló munkálatok. Erre a szakaszra kb. 1,3 millió lej van a sürgősségi rendeletben elkülönítve, és ez Farkaslakát, Szentlelket, Bogárfalvát, Nyikómalomfalvát és Siménfalvát érinti, körülbelül 5500 méteren.
Van egy másik szakasz, ami elsősorban Székelyszentlelket fogja érinteni, illetve Nyikómalomfalvát 710 méteren. Ott ki fogunk építeni három olyan fenékküszöböt, ami által elérjük, hogy ne legyen olyan erős a sodrás áradásokkor, és ami azt fogja eredményezni, hogy legközelebb az ár nem mossa el a partot. Emellett a víz sebességének a csökkentésére öt keresztműtárgyat építünk.
Ezután következhetnek majd az új munkálatok. Ezek keretében körülbelül 2500 méter hosszan fogjuk a partvonalat erősíteni és a patakmeder szélét kirakni kövekkel. Ez mindenik elhangzott településnek a belterületét fogja érinteni” – magyarázta.
Pásztor azt is elmondta, nem hiszi, hogy minden munkálattal meg tudnak lenni év végéig. „Remélem, hogy év végéig mindenképpen sikerül befejezni a nagyon sürgős szakaszát a munkálatoknak. A papírmunkák elvégzése után szerintem leghamarabb szeptemberben kezdhetjük el, és remélem, hogy év végéig be is tudjuk fejezni a parterősítési munkálatokat. Legalább olyan stádiumba kellene, hogy jussanak ezek, hogy tavaszra már működjön a víz megtörése. Az az igazság, hogy ezzel a sürgősségi kormányrendelettel nagyon hamar sikerült forrást szerezni, annak ellenére, hogy az országban több hasonló helyzetű község van" - magyarázta.
Egy gát, 40 millió lej, 1,2 millió köbméter
„Emellett kellene foglalkozzunk az áradások eredőjével is, hogy elkerülhessük azt, hogy további ilyen események történhessenek. Ezért elindítottuk a Farkaslaka fölötti völgyben építendő tárazó megépítésének a folyamatát” – mondta Pásztor, aki hozzátette, hogy az körülbelül negyven millió lejbe kerülne. „Mi azt szeretnénk elérni, hogy ezzel a sürgősségi kormányrendelettel csináljuk meg a víztárazó előtanulmányát is. Legyen egy olyan tervünk, amit akármilyen finanszírozási projekthez le tudunk tenni úgy, hogy már kész is van. Ez lehet EU-s projekt vagy valamilyen nemzetközi projekt, de nem látok esélyt arra, hogy a nemzeti büdzséből megvalósulhasson ez a befektetés. Erre van előirányozva 200 000 lej” – mondta.
Pásztornak az volt a személyes javaslata, hogy próbáljanak meg kialakítani egy olyan tározót, amely árhullámok esetén képes 1,2 millió köbméter vizet fölfogni, máskor meg turisztikai célokat szolgál. „Tehát az ár nem zúdul le, hanem ott megáll. Amikor meg nincs árhullám, akkor tudunk benne vizet tartani, hogy a környéknek turisztikai szempontból jelenthessen egy többlet-vonzerőt. Ugyanakkor nyáron tudnánk a község vízszükségletét pótolni, ha például szárazság van. A gát elkészítéséhez lesz egy épkézláb tervünk, hatástanulmányunk, és megpróbálhatunk európai projektekkel forrást szerezni hozzá” – mondta. Kérdésünkre elmondta, hogy a víztározó tervezett területe nem lakott.