Autópálya: de milyen áron?
Főcze János 2014. augusztus 18. 17:12, utolsó frissítés: 17:12Gyaluban banikért sajátítják ki a földeket az autópálya-építés miatt. Megnéztük, hogy milyen a hangulat a községben.
Gelu vajda a román kontinuitás-elmélet hívői szerint fontos szerepet töltött be a középkorban, védve a magyar expanzionizmustól a románok területeit. A vajda, akit a magyar történetírás nem fogad el valós személynek, abból kiindulva, hogy egy krónika hőséről beszélünk, napjainkban is elkelne a gyalui lakosok számára.
A Kolozs megyei Gyalut ugyanis, a fent említett elmélet hívői, Gelu létének legfőbb bizonyítékának látják. A vajda személye körüli kultusz jelzőt is akasztott a vajdára, az „ősi föld védelmezőjének” kiáltva ki őt, akiről a községben iskolát neveztek el és szobrokat is állítottak neki.
Gyalu tele van a kérdőjeles létű vajda mellett magyar emlékekkel is, a községben található a Gyalui vár, van erdő, amit a nemesek erdejének, Pădurea Nemeșilornak hívnak, valamint van egy nagyrészt ezer főt kitevő magyar közösség is.
Autópálya
A település történetében a legújabb szálat az autópálya építésével együtt szövik. Egyfajta modernizációs lépcsőfokként foghatnánk fel ezt az országos szinten jelentősnek számító beruházást: Gyalun végződik, egyelőre, és ott fog elhaladni a település mellett az észak-erdélyi autópálya.
Azonban Románia nem egy átlagos ország, ahol a terület-kisajátítások normális folyamatokat jelentenek és nem az a hely, ahol a befektetések mindenki megelégedésével folynak. Gyaluban, ugyanis 0,14 (0,13-ról kerekítve lesz ennyi, ugyanis 0,1389) lejt, vagyis 14 banit fognak adni kárpótlásként egy négyzetméter kaszálóért vagy legelőért a gazdáknak. A szántóföldekre 46 banit ígértek. Az erdős területekért akár 50 banit is megadnak a föld egy négyzetméteréért.
A gyalui polgármesteri hivatal tájékoztatta az embereket a jogaikról, lehetőségeikről, majd több gyűlés után úgy döntöttek, hogy egy egyesületbe tömörülnek, amely egy ügyvédi irodát is alkalmaz, hogy képviselje őket. És azt is eldöntötték, hogy meg fogják támadni a bíróságon ezt az árat, ezt a csúfságot, ahogy ők nevezik.
A napokban folyik a kisajátított terület tulajdonosainak a megbeszélése az ügyvédi iroda képviselőivel. Egyenként bemennek és elmondják, hogy hol, merre vannak a területeik, illetve hozzák a képviseletükhöz szükséges dokumentációt. Mikor odaérek, már szép sor van, nagyrészt ötven fölötti férfiak, legtöbbjük biciklivel érkezik.
„Csúfság az egész”
István ötvenkilenc éves. Először csak kósza hírként szerzett tudomást arról, hogy nem kapnak majd normális összegeket a földterületeik kisajátítása után. Aztán a múlt hét elején megérkezett a levél is az útügytől, amelyben arról értesítették, hogy augusztus 20-ig kell megjelenjen a hivatal ügyintézői előtt Kolozsváron, hogy tudomásul vehesse az útügy árajánlatát. Nagyrészt szántóföldeket fognak tőle kisajátítani.
„Nem vagyok megelégedve ezzel az árajánlattal. Hogy lehetnék megelégedve? Amit velünk folytatnak, csúfság, igazságtalan. Nekem, földtulajdonosként, nincs választásom, elveszik a földemet. És mindezt úgy, hogy egy évre több adót kellett rá fizetnem, mint amennyit az egész területért adnak. Ebbe nem lehet belenyugodni, valamit lépni kell” – mondja.
Pál hatvanhét éves, gyalui lakos. A hét elején kapta meg az útügytől a levelet, amelyben felszólították, hogy jelenjen meg az hivatalnál. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy most értesítették a kisajátításról, már neki is fogtak a munkának.
„Ki volt jelölve már régebbről és már neki is fogtak ásni. Nekem nincs bajom az autópályával, sőt, az jó, hogy még építenek is valamit ebben az országban. De itt azt írja, hogy banikat adnak a földem négyzetméteréért. Két helyemen megy át az autópálya, az egyiken szántóföldem van, a másik kaszáló. Az elsőnek csak felén megy át, a másiknak meg a közepén. Én azt sem értem, hogy mi történik ilyenkor, ugyanis, ha megépül az autópálya, akkor én nem fogok tudni hozzáférni a megmaradt földem egy jó részéhez. Mert az autópálya el fogja zárni attól az úttól, ami hozzá vezet, más út meg nincs. Így hogy fogom megművelni a földem?” – kérdezi.
Közben a megérkezik a felesége, láthatóan haragos, kér a férjétől egy cigarettát és rágyújt.
„Én most tudtam meg az összegeket. Csúfság az egész, csúfságolnak az egyszerű emberrel. Majdnem húsz milliónkba került telekkönyvezni a területet és most elveszik egy részét, a másik részéhez meg nem fogunk tudni hozzájutni. És ezért adnak pár banit. Milyen pénzek forognak náluk és pont velünk csúfolkodnak. Bagót adnak nekünk a földünkért” – mondja, majd arról kezd mesélni, hogy az, akinek vannak gyermekei, valamit csak kell hátrahagyjon nekik is.
Miután elhallgat, a férje is belevág, elmondja, hogy a nyugdíja semmire nem elég és, hogy az emellett végezhető foglalkozást, a mezőgazdálkodást is ellehetetlenítik. „Ha kifizetnék rendesen, akkor nem lenne semmi baj, megértem a befektetés fontosságát. De ne szúrják ki a szemünket banikkal...” – fejezi be.
A házaspártól megtudom, hogy az ügyvédi irodához fordulniuk sem olyan egyszerű, ugyanis a területeik méretének arányában kell fizetniük a szolgáltatásaikért és majd csak pár év múlva számíthatnak igazságos kártérítésre, persze, abban az esetben, ha megnyerik a pert.
A hatvankét éves Gheorghe is azért jött az ügyvédi irodához, hogy valamilyen módot találjon az igazságos kártérítésre. „Ez nem elfogadható. Azért jöttem ide, hogy közösen kérjük, hogy normálisan fizessenek ki. Én azt szeretném, ha nem kellene pereskedni emiatt, de, abban az esetben, ha nem lehet megoldani másképp, akkor nem marad más választásunk” – mondja.
Nem sok esély van a peres úton kívül az összegek növelésére
Okos Károly gyalui alpolgármester úgy gondolja, hogy az, hogy sikerült összefogni az embereket, már egy fontos lépés. Amikor beszélgettünk, akkor már 108 személy iratkozott fel az egyesületbe és egyezett bele, hogy egy ügyvédi iroda képviselje az érdekeit.
„Ez azért fontos, mert így nem kell személyesen bemenjen mindenki. Az ügyvédi iroda meg fog próbálni közvetíteni a két fél között és csak azután fogunk perelni, ha az nem sikerül. Az a helyzet, hogy én nem látom, hogy hogy tudna erre több pénz lenni, ugyanis nem valószínű, hogy bárki fel lenne hatalmazva az útügytől, hogy pénzt adjon és a költségvetésből erre szánt összeg is változatlan. Azt reméljük, hogy peres úton sikerül elérni, hogy megfelelően kárpótoljanak a földjeinkért. Akár nemzetközi fórumokra is hajlandóak vagyunk elmenni ezért” – mondta.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy változó jogi kategóriába tartoznak az esetek, amelyeket az ügyvédi iroda átvállal. Vannak olyan személyek, akik két-három árért nem szeretnének pereskedni. Van, akinek az a problémája, hogy a földjének a maradék részét nem tudja majd elérni, mert az autópálya elzárja azt az eddig használt úttól. Emellett jogilag sem ugyanolyan minden eset. Van, akinek már táblázott földje, van, akinek csak birtoklevele és olyan is akad, akinek semmije sincs, csak a mezőgazdasági regiszterből tudja igazolni, hogy be van jegyezve ezzel a földterülettel. Van, akinek a szülei nevén van még a terület, de az is előfordul, hogy egyvalaki használja a földet, a többiek meg csak most kérnek részt. Ezeket mind külön kell kezelniük. Az is probléma, hogy úgy látják, hogy az építkező cég is kicsit beburkolózott, és nem is érdekli, hogy mi folyik körülötte.
"Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a földnek nem csak piaci, hanem érzelmi értéke is van. Itt voltak olyan emberek, akik meghaltak a fronton a világháború alatt, és a hadiárvák, valamint a hadiözvegyek azután kapták a földet. A törvény úgy írja, hogy felajánlanak egy méltányos kártérítést. Az én kérdésem itt az, hogy, ha már meg van állapítva az összeg, akkor mégis mit ajánlanak fel?” – tette fel a kérdést, némi iróniával a hangjában.
Okos szerint azt lehet tapasztalni, hogy a román állam állandóan pénztelenséggel küszködik és eközben a „pórnép” fizeti meg a befektetéseket. „Nem szeretném megkérdőjelezni, hogy Románia infrastruktúrája prioritás, hogy a befektetés fontos. Ezt nem vonta kétségbe senki. Azért azonban senkit nem kellene a kétségbeesésbe zavarni, mert az államnak prioritás az autópálya. Én azt mondom, hogy, ha akár négy euró körüli lett volna az árajánlatuk, akkor senki nem lázadozott volna. Nem kér senki irreálisan magas árakat, de ezzel nem vagyunk megelégedve és ez ellen peres úton fogunk fellépni” – magyarázta Okos.
Az autópálya épül közben
Az észak-erdélyi autópálya közben épül. Miután kiderült, hogy többórányi, rossz minőségű autóúton lehetne megközelíteni a munkálatokat és nem lehet a községből rálátni az egyik domb miatt, úgy döntöttünk, hogy mégis adunk egy ízelítőt az épülő autópályából.
Erről a dombról készültek a képek:
És ennyit tudtunk belőle befogni a lencsénkkel: