2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Akkor is lehetsz egyetemista, ha nem sikerült az érettségid

F.J. 2014. szeptember 10. 17:03, utolsó frissítés: 18:24

Soós Anna szerint a rendelkezés a tudományegyetemek színvonalának a kárára fog menni.


Tegnap lépett érvénybe az a rendelkezés, amelynek köszönhetően a romániai egyetemekre abban az esetben is be lehet iratkozni, ha a diáknak nem sikerült az érettségije.

A Hivatalos Közlönyben jelentette meg az Oktatási Minisztérium azoknak az egyetemeken belüli struktúráknak, úgynevezett kollégiumoknak a szervezési módszertanát, amelyek által erre lehetőség nyílik majd. Ezek a kollégiumok az érettségi nélküli, egyetemi képzést folytatni kívánók számára jelentik a megoldást a továbbtanulásra. Egyes magánegyetemek bejelentették, ha egy ilyen kollégiumi év elvégzése után a diák sikeresen leérettségizik, akkor másodéves egyetemistaként folytathatja a tanulmányait.

#455594439 / gettyimages.com


A rendelkezés a kormány júliusban elfogadott sürgősségi rendeletének a része. A rendeletben az állt, hogy az érettségi nélküli fiatalokat fogadó kollégiumok az oktatási minisztérium szervezési módszertanának a megjelenése után lesznek megalapíthatóak. Ez jelent meg a Hivatalos Közlöny tegnapi számában.

Soós Anna
Soós Anna, a Babeș-Bolyai tudományegyetem rektorhelyettese a Transindexnek azt nyilatkozta, hogy a tekintélyesebb romániai egyetemek álláspontja szerint ezek "a gyakorlatilag a posztliceális iskolákkal felérő képzések" nem az egyetemekhez tartoznak, hanem a középiskolákhoz. Soós a rendelkezést károsnak gondolja a romániai tudományegyetemek színvonalak számára.

"A mi álláspontunk szerint nem az egyetem feladata, hogy olyan diákokkal foglalkozzon, akiknek nem sikerült az érettségije. Mi nem is indítunk ilyen képzést. Maga a hivatalos megnevezése, a kollégium - colegiu - is óriási összevisszaságot fog eredményezni a rendszerben. A régi terminológia szerint ugyanis ez a posztliceális iskoláknak megfelelő képzést jelent. Mi úgy véljük, hogy az egyetemnek meg kellene adni azt a jelentőséget, hogy csak olyan hallgatókkal foglalkozzon, akiknek legalább az érettségijük sikerült.

Ez mindemellett egy olyan lehetőség, amellyel számos egyetem fog élni, főleg olyanok, amelyek diákhiánnyal küszködnek. Mi ezt a számukra nyújtott kapaszkodót egy nagy visszalépésnek látjuk, úgy véljük, hogy ez a tudományegyetemek színvonalának a kárára fog történni" - mondta Soós.


A sürgősségi kormányrendelet nem csak ebben hoz radikális változásokat

A sürgősségi kormányrendelet több téren hoz fontos változást. Ezentúl magánszemélyek is indíthatnak magánegyetemet, sőt, magánegyetemek bezárását is kezdeményezhetik, és indokolt esetben egy második - tavaszi - pótérettségit is lehet szervezni - áll a tanügyi törvényt módosító, már életbe lépett kormányrendeletben.

A módosítás szerint állami finanszírozásból érettségire való felkészítőket is lehet szervezni azoknak a diákoknak, akiknek nem sikerült az érettségi vizsgájuk, vagy még nem érettségiztek.

A felsőoktatási intézmények magánjogi személyiséggel is rendelkezhetnek, de közhasznú intézményekként is működhetnek. Az Oktatási Minisztérium a felsőoktatás minőségét szavatoló hatóság (ARACIS) által javasolt beiskolázási számot 10%-kal növelheti. A doktori képzést távoktatásban is megszervezhetik az egyetemek, eddig csak nappali tagozaton volt erre lehetőség.

A kormányrendelet továbbá előírja a tanárok számára az alacsonyabb óraszámot, és megváltoztatja az iskolatanácsok összetételét is: a polgármester ezentúl tagja lesz az iskolatanácsoknak, és módosul az iskolaigazgatók megválasztásának módszertana is. Ezentúl nem a tanárok köréből választanak iskolatanács-elnököt, ezt a tisztséget az igazgató fogja betölteni. További módosítás, hogy az igazgató-helyettes nem kell kötelező módon tagja legyen a testületnek. A diákképviselők már nem vehetnek részt az iskolatanács ülésén, erre csak akkor kapnak meghívót, ha a diákságot érintő kérdések kerülnek terítékre.

Az iskolaigazgatók ezentúl kötelező módon meg kell hívják a tanügyi szakszervezetek képviselőit az iskolatanács üléseire. Az iskola vezetőségének - igazgatójának és igazgató-helyettesének - megválasztását nem az iskolatanács szervezi meg, ez a jog átszáll a főtanfelügyelőségre.

Azok a területek és épületek, amelyeken és amelyekben állami finanszírozású diákklubok, iskolai sportklubok tevékenykednek, a megyei vagy helyi tanács kérésére állami köztulajdonból kormányhatározat révén átkerülhetnek a helyi közigazgatási egység köztulajdonába.

A kormányhatározat bevezet egy alternatívát a tanári mesteri képzésre: azok is tanárok lehetnek, akik I-es és II-es típusú pszichopedagógiai egyetemi képzési programokon vettek részt.

A kabinet június 26-án fogadta el a kormányhatározatot, amely hétfőn jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS