2018. október 22. hétfőElőd
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megvan a terv az őrkői romatelep felszámolására

Kertész Melinda Kertész Melinda 2014. szeptember 26. 17:33, utolsó frissítés: 2014. szeptember 29. 09:23

Antal Árpád szerint a telep már így is egy ketyegő szociális bomba, aminek semlegesítésével most kell foglalkozni, ellenkező esetben a probléma nem lesz kezelhető.


Tíz év alatt számolná fel az őrkői lakótelepet Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A cél a közel kétezer fős közösség felzárkóztatása és annak a meggátolása, hogy a közösség még jobban elszigetelődjön a várostól, hiszen, mint mondta, a telep már így is egy ketyegő szociális bomba, aminek semlegesítésével most kell foglalkozni, ellenkező esetben a probléma nem lesz kezelhető.

Fotó: B.D.T.Fotó: B.D.T.

Tavaly a Kisebbségkutató Intézettől rendelt egy helyzetfelmérést, amelynek alapján kiderül, pontosan milyen lakhatási körülmények között élnek az Őrkő lakói, milyen a gazdasági helyzetük, és milyen szociális gondokkal küszködnek.

>> Közpolitikát alapozó adatok: összeírták a háztartásokat az őrkői romatelepen >>

Az eredményeket felhasználva integrált szociális politikát dolgozott ki az önkormányzat, amely négy – oktatási, egészségügyi, munkaerő-piaci és lakhatási körülmények – pilléren alapul.



A munkahelyteremtéssel kell kezdeni

„Az elképzelésünk az, hogy elsősorban munkahelyet próbálnánk teremteni az ott élőknek, és annak függvényében, hogy milyen területeken jönnének létre az új munkahelyek, szolgálati lakásokat is építenénk a város különböző részein ezeknek a közösségeknek. Ezzel gyakorlatilag lépésről lépésre fel tudnánk számolni az őrkői városnegyedet. Azonban tudni kell, hogy ez egy hosszú folyamat, amit nem lehet egyik évről a másikra megoldani – mondta el megkeresésünkre a polgármester.

Szerinte az őrkői városnegyedet ebben a formában fel kell számolni, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy többéves munka nyomán szétköltöztetnék az ott lakókat.

„Majdnem mindenhol az a tapasztalat, hogy a felzárkóztatás sokkal nehezebb, ha a közösség tömbben él. Ezt Sepsiszentgyörgyön is tapasztaltuk: volt egy másik problémás városnegyedünk, gyakorlatilag azáltal, hogy volt egy szociális tömbház, amelyben körülbelül ezer ember élt. Aki abba a tömbházba bekerült, az nem felzárkózott, hanem lefelé csúszott – ez egy 15 évre visszamenőleg elkészített elemzésből is kiderült. Azt tapasztaltuk, hogy függetlenül attól, hogy a beköltöző jó szándékkal talpra szeretett volna állni, semmi esélye nem volt erre. Körülbelül 3 és fél évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy ezt az ingatlant felszámoljuk. Egyenként minden családdal külön leültünk, megnéztük, hogy milyen segítséget tudunk nyújtani munkahely, egészségi állapot, szociális problémák és oktatás terén. Civil szervezeteket, egyházakat bevonva gyakorlatilag 3 év alatt elértük azt, hogy azt az ingatlant felszámoltuk. Ez egy sikertörténet, az egykori lakosok többsége talpra állt, és mára már nem szorul arra, hogy az önkormányzat segítségét igénybe vegye.


A következő két pillér: oktatás és egészségügy

A polgármester elmondta, az Őrkőn élők egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a város többi részén élő embereké, ez szoros összefüggésben áll az oktatással és a lakhatási körülményekkel is. „Különböző programokat már most elindítottunk, nem várunk arra, hogy pályázatok jelenjenek meg, mert például a munkahelyteremtés nagyon költséges, illetve a lakhatási körülmények megváltoztatása sok pénzbe kerül. Különböző programokat indítottunk, amelyekhez az őrkőiek is pozitívan viszonyultak. Például családtervezési tanácsadást kapnak, és egyéb területen is tevékenykedünk” - számolt be a polgármester.


Kérdésünkre, hogy a tavaly a telepen tevékenykedő egészségügyi mediátor mellé további mediátorokat alkalmaznak-e, Antal Árpád elmondta, sikerült is bővíteni a mediátorok körét.

Több mediátort is alkalmaztunk, ki is képeztük őket, jó irányba halad ez a projekt, megerősít abban a hitünkben, hogy lehet eredményeket elérni, csak nagyon sok időt, energiát, pénzt vesz igénybe, és persze nagyon jó stratégia mentén kell ezt elvégezni” - mondta.


Az Őrkőn alkalmazandó oktatáspolitika dilemmát okoz

A polgármester szerint talán az egyik legösszetettebb kérdés az oktatás kérdése. „Folyamatos dilemma a szakemberek körében is, hogy a szegregált oktatás mennyire sikeres. Azokban az iskolákban, ahol kisebbségben voltak a roma diákok, nagyon gyors volt a lemorzsolódás, így több évvel ezelőtt született az a döntés, hogy az Őrkőn létesítünk egy iskolát, ahova a roma gyerekek járnak. A Kisebbségkutató Intézet tavalyi felméréséből viszont az derült ki, hogy már ott is nő a lemorzsolódás aránya. Az a baj, hogy ez az iskola az integráció kérdését sem oldja meg. Ha van olyan kérdés, amire még azt tudom mondani, hogy dilemmáink vannak, az pont az oktatási kérdés megoldására vonatkozik. Vannak javaslatok, nemcsak az őrkőiek kapcsán, hanem általában azokat illetően, akiknek szociális problémáik vannak: az egyik elképzelés szerint meg kellene próbálni egy bentlakásos oktatási intézményt felépíteni valahol a városban, hogy segítsünk a komoly szociális gondokkal küszködőkön. Ez nyilván az őrkői gyerekek egy részét is érinti” – vázolta a polgármester.

Antal ÁrpádAntal Árpád

Elmondta, az őrkői iskola kapacitás szempontjából sem megfelelő, bár bővítették az utóbbi években, mégsem képes kielégíteni a felmerülő igényeket. „Ezekre a dilemmákra nem tudok polgármesterként válaszolni, én végrehajtom azt, amit a szakemberek letesznek az asztalra. Valamikor október-novemberben több kollégámmal együtt Magyarországra utazunk, ahol cigánytelepeket látogatunk meg, megnézzük, hogy milyen programokat indítottak, melyek voltak sikeresek, és megnézzük, hogy melyeket lehetne adaptálni a székelyföldi viszonyokhoz. Állandó keresésben vagyunk, hogy megtaláljuk a helyes és jó utat” - mondta el a polgármester.


Sok pénzbe kerül az integráció

Antal Árpád elmondta, elsősorban külföldi alapokra fognak pályázni. Kisebb-nagyobb összegeket például a Svájci Alaphoz benyújtott pályázatoktól, illetve POSDRU-s kiírásoktól remélnek. „Úgy néz ki, hogy a Regionális Operatív Programnál lesz egy tengely, amely a felzárkózást segítené elő, bízunk benne, hogy ide tudunk egy olyan integrált pályázatot benyújtani, amelyben mind a négy pillér szerepelne. Ezért is rendeltük meg a tavaly a tanulmányt a Kisebbségkutató Intézettől, hogy legyen információnk a pályázat megírásához. Bízunk benne, hogy legalább városszinten meg tudjuk oldani a problémát.

Nem akarjuk a magyarországi gyakorlatot választani, ahol a városok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy kitolták a közösségeket falvakra. Ez nem megoldás, hiszen átdobták a problémát egy másik önkormányzatnak. Biztos lesznek olyan családok – és már voltak ilyenek – akik falura költöznek, miután az önkormányzatunk elfogadta azt a határozatot, hogy szekérrel nem lehet a város területén járni. Azok, akik nem tudnak megválni a lótól és a szekértől, elköltöztek, de ez az ő döntésük volt, nem az önkormányzat kényszerítette erre. A mi alapelképzelésünk az, hogy a problémát nem egy másik önkormányzathoz akarjuk áttolni, mi felzárkóztatni szeretnénk, illetve az elindult szegregációs folyamatot szeretnénk megállítani és átalakítani” – mondta Antal.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS