2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amikor az új Németh Zsolt neve Kövér László

Sipos Zoltán 2014. október 06. 14:41, utolsó frissítés: 2014. október 07. 10:03

Mi volt az oka Németh Zsolt háttérbe szorulásának, és mire kell számítani most, hogy Kövér László felel a magyarságpolitikáért? Hátterünk első része.


Hogyan befolyásolja a magyar kormány magyarságpolitikáját a közelmúltban bekövetkezett váltás, melynek során Németh Zsolt helyett Kövér László házelnök került helyzetbe? Mi van a döntés hátterében?

Kik azok a magyarországi politikusok, akiknek a véleménye meghatározó ezen a téren? Ők mit gondolnak a határon túli magyarságról, és milyen viszonyban vannak Orbán Viktorral, egyes határon túli vezetőkkel, illetve egymással?

Ilyen és hasonló kérdésekre tervezünk választ adni jelen, kétrészes háttéranyagunkban, mely egy sor, határon túli ügyekre jó rálátással bíró személlyel készült beszélgetésen alapul. Forrásaink minden esetben névtelenül nyilatkoztak.

Több mozzanatot nem sikerült két, egymástól független forrásból ellenőriznünk, illetve előfordul, hogy egy-egy eseménynek több értelmezése is kering: ezeket egymást kiegészítő verziókként írjuk le.


Az első részben a két legfontosabb játékost, Németh Zsoltot és Kövér Lászlót, az ő határon túli magyarsággal kapcsolatos felfogásukat mutatjuk be. A második rész a kisebb játékosokról, valamint a budapesti szereplők és az erdélyi politikai szervezetek viszonyáról szól.


Az első rész lényegi állításai, röviden:

– A magyarságpolitika önmagában nem akkora fajsúlyú, hogy az Budapesten külön téma legyen. Éppen ezért minden mozgást az általános politikai kontextusba kell helyezni. Különösképpen a „keleti nyitás” új magyar külpolitikai irányvonala és a sokat hivatkozott Fideszen belüli hatalmi átrendeződés, az ún. Orbán-Simicska háború meghatározó. (A HVG sorozata a nagyarányú átrendeződésről itt, itt és itt olvasható).

– Jelenleg több kisebb-nagyobb szereplő: Kövér László, Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Szász Jenő, Gál András Levente vagy újabban Matolcsy György is kavar a határokon túli ügyekben egymástól függetlenül, vagy épp egymással versengve.

– A magyarságpolitikai mezőnyben a meghatározó játékos jelenleg Kövér László. Az ő szemlélete alapvetően abban különbözik Németh Zsoltétól, hogy míg utóbbi egy reálpolitikus, aki elismeri a határon túli magyar közösségek önállóságát, addig Kövér egy idealista, aki szerint Budapestről kell irányítani a határon túli magyarságot.



Németh Zsolt háttérbe szorulása

Németh Zsolt már 1989 előtt is gyakran járt Erdélyben az ún. „hátizsákos” mozgalom tagjaként, gyógyszert, könyveket csempészett át a határon. Később egyike lett a Fidesz alapítóinak, szakterülete a külpolitika. Az évek során olyan kapcsolatrendszerre tett szert, a határon túli magyarság ügyeinek olyan szintű ismerője lett, akit sokáig nem lehetett megkerülni.

Annak ellenére, hogy a kétezres években egyike volt a párt meghatározó arcainak és egész életében külügyminiszternek készült, 2010-ben, a második Orbán-kormány felállásakor egy szerényebb, a reflektorfénytől távolabbra eső funkciót kapott: a Külügyminisztérium második embereként, parlamenti államtitkárként dolgozott Martonyi János mellett.

Németh Zsolt Tusványos-alapító
<br />
itt épp szinkrontolmácsot
<br />
hallgat egy korabeli felvételenNémeth Zsolt Tusványos-alapító
itt épp szinkrontolmácsot
hallgat egy korabeli felvételen
Úgy tudjuk, határon túli magyarokat érintő ügyekben már ebben az időszakban is csökkenőben volt a befolyása. A közte, illetve Kövér László között zajló versengésnek az lett az eredménye, hogy egy meglepetésember, Semjén Zsolt került pozícióba.

Németh volt személyes titkárát, Répás Zsuzsannát ugyan kinevezték a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztba, de Répás állítólag többször is panaszkodott, hogy szinte semmit nem tud átvinni az apparátuson, illetve felettesén, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesen.

Németh súlya 2014-től tovább csökkent. A harmadik Orbán-kormányban már semmilyen funkciót nem kapott, jelenleg az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke.


„Különutas” politikája lehetett a veszte?

Forrásaink szerint nem egyértelmű, mi vezetett ide. Németh „különutas” politikája, a Fideszben feltörő fiatal, nagy ambíciókat dédelgető generáció és az Orbán Viktorral való személyes jó viszony megromlása egyaránt szerepet játszhatott a térvesztésben.

Fontos látni azt is, hogy az Orbán által az előző ciklusban megfogalmazott „keleti nyitás” külpolitikája – tehát azon törekvés, hogy amennyire lehetséges, Magyarországot függetleníteni kell a nyugati szövetségesektől – teljesen idegen a meggyőződéses atlantista Németh számára.

Az egyik történet szerint 2002-ben következett be az első törés Németh és Orbán között. Ekkor Orbán a Fidesz-frakcióval egy, az iraki bevonulást elítélő határozatot szeretett volna elfogadtatni, Németh azonban ezt megfúrta – mesélte az egyik forrásunk.

Németh Zsolt pártfogoltja, Toró T. Tibor EMNP-elnök mellett. Fotó: Mohácsi László Árpád, tusvanyos.roNémeth Zsolt pártfogoltja, Toró T. Tibor EMNP-elnök mellett. Fotó: Mohácsi László Árpád, tusvanyos.ro


Egy másik interjúalanyunk is megismételte ezt a történetet, annyit téve hozzá, hogy utólag kiderült, Némethnek igaza volt, ez pedig óriási fekete pontot jelent. Orbán azt még lenyeli, ha egy-egy „őrült” néha szembemegy vele, azt azonban már sosem bocsátja meg, ha bebizonyosodik: a lázadónak igaza volt – így a forrásunk.


Nem hozta az elvárást?

Egy további szakértő úgy látja, Németh azért szorult ki a kormányból, mert az előző kormány idején nem teljesített megfelelőképpen. 2010-ben ugyanis azt a feladatot kapta Németh, hogy tisztítsa meg a „kommunistáktól” a külügyet.

Eddig a külügy ugyanis dinasztikus alapon működött, jellemzően régi diplomaták gyermekei kerültek be a rendszerbe, akiknek sikerült kidolgozni egyfajta kölcsönös védelmi mechanizmust. Minden fideszesnek megvolt a maga „kommunistája”, és minden „kommunistának” a maga fideszese, akik kormányváltásokkor kölcsönösen védték egymás pozícióit.

Orbántól azt a feladatot kapta Németh, hogy ezt a rendszert szüntesse meg, és vigyen be a diplomáciai karba egy új, fiatal csapatot, akiket kézivezérléssel lehet irányítani. Ehelyett azonban Németh egy saját, 50-60 fős klientúrát próbált bevinni a rendszerbe. Látványosabb átalakításokra végül az EU-elnökség miatt nem került sor: a kiemelt nemzetközi figyelem és megnövekedett munkamennyiség miatt szükség volt a régi, profikból álló diplomáciai karra.

Ebben az értelmezésben nagyrészt a kudarcos átalakítási kísérletének, illetve klientúraépítési próbálkozásának köszönhető az, hogy a miniszterelnök Navracsics távozása után a külügyi tárca élére a hűséges, de külpolitikában tapasztalatlan szóvivőjét, Szijjártó Pétert javasolta. Ő az Origo két évvel ezelőtt megjelent portréja szerint a Fidesz „mindenevő robotosa” aki a „kínosabb feladatokra sem mondott nemet soha”.


Egyszerűen „megették” a fiatalok?

Egy másik forrásunk szerint Németh munkatempójának és személyes habitusának is köszönheti, hogy háttérbe szorult. Eszerint az olvasat szerint Németh különutas politikájával nem igazán tudott eredményt felmutatni, mi több, a politikus „nem dolgozott rendesen” és „lusta” volt, így nem csoda, hogy „megették” a feltörekvő fiatalok. Ráadásul, mint már korábban is említettük, az új „keleti nyitás” politikája nem igazán kedvezett a nyugatbarát, atlantista fideszes politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak vagy akár Martonyi Jánosnak.

Németh Zsolt a Tusványos születésének 25. évfordulóján, Toró T. Tibor és Sándor Krisztina EMNP-politikusok társaságábanNémeth Zsolt a Tusványos születésének 25. évfordulóján, Toró T. Tibor és Sándor Krisztina EMNP-politikusok társaságában


Egy másik olvasat szerint azonban épp ellenkezőleg: a veterán politikus Németh „tudja, mikor kell ütni, és mikor jobb elhajolni”, önként vonult vissza egy nyugodt funkcióba, így kerülve el az újonc külügyminiszter, Szíjjártó leépítéseit a tárcánál.


Mit gondol a határon túli magyarokról Németh?

Németh Zsolt ugyan egységes politikai nemzetben gondolkodik, azonban felfogásában nagy szerepet játszik a szerződéses nemzet fogalma, vagyis az, hogy a Magyarország határain túl élő magyar közösségi eliteknek önálló törekvéseik vannak, melyeket Budapestről figyelembe kell venni. A magyar kormányon belül megpróbálta megértetni, hogy a határon túliakra mint hét, különböző helyzetű magyar közösségre tekintsenek.

Miközben Németh elismeri a határon túli elitek létjogosultságát, ezeken az eliteken belül a saját korcsoportját támogatja –, Erdélyben például az RMDSZ egykori Reform Tömörülésének, majd az EMNT-EMNP-nek a politikusaival, többek között Toró T. Tiborral ápol jó viszonyt.


Kövér László a párt lelkiismerete

Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a magyarságpolitika immár hivatalosan is a Fidesz másik nagy öregjéhez, Kövér Lászlóhoz került. Ez azonban nem volt zökkenőmentes: úgy tudjuk, az elmúlt ciklusban hatalmas viták zajlottak a párt elnökségén belül Kövér és Orbán között a határon túli magyarsággal kapcsolatban. És ezek nem egyszerű összezördülések voltak, információink szerint Schmitt Pál államelnöki jelölése mellett ez a téma volt az egyik állandó ütközési pont a két politikus között.

Kövér egyrészt azt hányta Orbán szemére, hogy elengedte a védence, Szász Jenő kezét, hogy Toró T. Tibor és az EMNP felépítését segítse. Majd miután Kelemen Hunor lett az RMDSZ elnöke, folyamatosan kritizálta a miniszterelnököt az RMDSZ-hez való, számára megmagyarázhatatlan közeledés miatt. További feszültségeket eredményezett Kövér és Orbán között az is, hogy megfenyegették az EMNP-t: ne állítsanak saját jelöltet az őszi elnökválasztásokon.

Belső vitáik ellenére a házelnök a párt alapítói közül az utolsó, aki még mindig élvezi Orbán bizalmát, Kövér pedig végtelenül lojális a miniszterelnökhöz. Miközben az elmúlt években durva támadásokat intézett a magyarországi liberálisok ellen, ismerői „19. századi liberálisként” írják le. A hvg.hu szerint „ő az, aki fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, az írott szabályok, vagy az íratlan politikai játékszabályok tiszteletben tartását – és állítólag, ahogy öregszik, úgy tulajdonít ezeknek egyre nagyobb jelentőséget”.

Kövér László, a Kövér László, a "Fidesz lelkiismerete" több ízben is szembeszállt Orbán Viktorral a határon túli magyarságot illető ügyekben. Fotó: stop.hu


Ismerői Kövért a „Fidesz lelkiismereteként” emlegetik, olyan politikusként, aki abszolút feddhetetlen, és aki emiatt a múltban néhányszor jelezte is, hogy túl nagy az elrugaszkodás a párt alapértékeitől, a szervezet belső szabályai pedig Orbánra is vonatkoznak. Kövér – bár sok elvi vitája van Orbánnal –, ha egy belső szavazáson alulmarad, akkor kifele mindig a többségi álláspontot képviseli.

Egy forrásunk szerint nem véletlen, hogy Orbán továbbra is egyik legfontosabb szövetségeseként tekint Kövérre: választmányi elnökként ő a „párt vasökle”, aki Orbán utasítására bárkit szívesen „kicsinál”. Egy ilyen emberre márpedig szükség van a politikai és gazdasági érdekcsoportok közti harc, illetve a közelgő önkormányzati választások miatt.


Nem tudni, mi volt a deal

Nem világos, mi volt az a megállapodás Kövér és Orbán között, melynek folyományaként Németh nem kapott újabb felkérést, a magyarságpolitika pedig átkerült a házelnökhöz. Az egyik értelmezés szerint Orbán számára most nem égetően fontos ez a kérdés, úgy érzi, van idő kísérletezni, így „felengedte a pályára a másik csapatot”.

Egy másik forrásunk szerint a miniszterelnök ezzel a húzással állította maga mellé a pártbeli erős emberét, ugyanakkor pedig meg is akadályozta, hogy a belügyhöz és a titkosszolgálatokhoz közel kerüljön – itt ugyanis a házelnök elvi alapokon nyugvó politizálása nagyon nagy károkat okozhatott volna.

Csakhogy nem tudni, Kövér pontosan mit is kapott meg. A határon túli magyarságnak folyósítandó támogatások ugyanis a Miniszterelnökséghez, Lázár János fennhatósága alá kerültek. (A Lázár által vezetett „gigaminisztérium” egyébként túlterhelt és hatalmas pénzösszegek fölött rendelkezik, ezen a szinten a határon túli magyaroknak folyósított évi 13 milliárd forint lobbiszempontból nem tétel).

Kövér László, az 1-es számú Fidesz-pártkönyv birtokosa egy korabeli felvételen Kövér László, az 1-es számú Fidesz-pártkönyv birtokosa egy korabeli felvételen


Más jelekből is úgy látszik, hogy Orbán a szimbolikus ügyeken túl igyekszik kontroll alatt tartani Kövér konkrét döntéseit. Úgy tudjuk, hogy azért lett nemzetpolitikáért felelős államtitkár Potápi Árpád valamint nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Wetzel Tamás, mert a két súlytalan személyt Lázár János „könnyedén ellenőrzi”, illetve ezzel is csökken Kövérnek és korábbi kedveltjének, Szász Jenőnek a befolyása a nemzetpolitikára. Úgy tudjuk, Szász Jenő bejelentkezett a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, azonban Orbán megvétózta a kinevezését.


Mit gondol Kövér a határon túli magyarokról?

Németh Zsolttal ellentétben a házelnök egy egységes, budapesti erőcentrumból irányított magyar nemzetben gondolkodik. Nem támogatja azt, hogy a határon túliak többségi nemzethez fűződő másik identitást is kialakítsanak, mivel az szerinte a beolvadás első lépcsőfoka. Felfogásában a határon túli elitek csakis Budapest irányításával tevékenykedhetnek, mindenki más – és különösképpen a „balliberális elit” – a „nemzet ellensége”, akiket le kell győzni.

Egyik interjúalanyunk szerint Kövérrel az a legnagyobb probléma, hogy nem reálpolitikus: az elveit közvetlenül lefordítja politikai cselekvésre, ez pedig gyakran katasztrófális eredményekhez vezet.

Ami az erdélyi politikát illeti, köztudott, hogy Kövér az RMDSZ-ben – vagy legalábbis annak a „régi” generációiban – újabb ellenfelet lát, ugyanakkor úgy tűnik, hogy újabban korábbi támogatottjáról, a Magyar Polgári Pártról sincsen túlságosan jó véleménnyel (Kövér egyébként az MPP-nek a tiszteletbeli elnöke). Komoly ellentét van közte és Tőkés László között is – ahol tehetik, beszólnak egymásnak.

Orbán Viktor társaságában Kövér László és Szász Jenő. Utóbbit sokáig pártolta Kövér, azonban mostanra a viszonyuk már nem a régi. Fotó: nol.huOrbán Viktor társaságában Kövér László és Szász Jenő. Utóbbit sokáig pártolta Kövér, azonban mostanra a viszonyuk már nem a régi. Fotó: nol.hu


Nincs tudomásunk arról, hogy az elvieken túl a házelnöknek lenne valamilyen konkrét elképzelése vagy projektje a magyarságpolitikával kapcsolatosan.

Világszemléletét mindenesetre jól tükrözi a „Mi lesz belőlünk, magyarokból?” című cikk, melyet irodavezetőjével, az erdélyi születésű Veress Lászlóval közösen jegyzett, és mely lényegében egy történelmi példázatokon alapuló eszmefuttatás, mely figyelmen kívül hagyja a határon túli közösségekben zajló társadalmi folyamatokat.

Nemcsak a cikk miatt gondoljuk úgy, hogy az Illyés Közalapítvány volt igazgatójának nagy szerepe van Kövér idilli Erdély-képének a kialakításában. Veressnek Székelyudvarhely mellett, Tibódban, egy festői szépségű domboldalon van egy hétvégi háza – úgy tudjuk, hogy itt gyakori vendég Kövér László.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS