Kik lehetnek az autonómia hősei?
sajtóanyag 2014. október 20. 15:54, utolsó frissítés: 2014. október 22. 12:46Vidékfejlesztés, autonómia és nagyvárosi szórvány - mindez belefért a MIÉRT Székelyföldi Konferencia programjába.
Ifjúság és autonómia témában zajlott a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) által szervezett MIÉRT Székelyföldi Konferencia október 17–19. között, Baróton.
Oltean Csongor házigazda, a HÁRIT elnöke, a MIÉRT elnökségi tagja a konferencia témáját ismertetve elmondta, az elmúlt két-három évben sokat foglalkoztak az autonómia kérdésével. „Úgy gondolom, mi lehetünk az autonómia hősei, tiszteletben tartva az idősebb korosztály véleményét és tapasztalatát, a mi generációnk lesz az autonómia haszonélvezője ” – mondta.
Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azt mondta, a fiataloknak is az a feladatuk, hogy megértessék a román társadalommal, hogy az autonómia nem elzárkózását és az ország területéből történő kiválást jelent.
Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese elmondta, a MIÉRT Székelyföldi Konferenciát rotációs alapon szervezik meg minden évben, idén Baróton kapva helyet. „Őszi konferenciasorozatunkon a MIÉRT három alappillérét - nyitottság, szakmaiság, partnerség – szeretnénk továbbvinni. Tavaly ifjúság- és nemzetpolitika, valamint energetika, idén vidékfejlesztés, autonómia, és a nagyvárosi szórványhelyzet témája az irányadó. A nyitottság jegyében úgy vélem, fontos figyelembe vennünk, hogy a különböző régiókban élő fiatalokat milyen témák, kérdések foglalkoztatják, és a tagszervezeteinkkel partnerségben lehetőséget adni a tematikák körbejárására" - mondta.
Borbély : Kelemen Hunoron kívül egyetlen olyan jelölt sincs, aki pozitívan állna a kisebbségi kérdésekhez
„A cél világos: autonómiát akarunk!” címmel tartott előadást Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély at RMDSZ múltjára, kihívásaira és prioritásaira is kitért, kiemelve, hogy az elmúlt 25 évben azon vívódtak, hogy az 1993-ban megfogalmazott célok valóra váljanak.
„1990 és 1993 között komoly viták voltak a szövetségen belül, kerestük a helyünket és annak a módját, hogy a romániai magyar közösség érdekeit a leghatékonyabban képviselni tudjuk. Két markáns vonal volt akkoriban az RMDSZ-en belül, és azt kellett eldöntenünk, hogy a jogállam, a demokrácia eszközeivel élve, tárgyalóasztalhoz ülünk-e vagy sem az akkori hatalom képviselőivel” - emlékezett vissza Borbély László. Mint elmondta, a szövetség nemzetközi szinten, a különböző nemzetközi szervek bevonásával is próbált hatni az akkori vezetőségre, de rájöttek, hogy a kisebbségi kérdéseket itt a román parlamentben, kormányban és az önkormányzatok szintjén kell megoldani.
„3 év alatt 25 beadványunk volt, és ugyan sikerült elérnünk azt, hogy az Európai Tanács közel négy éven át monitorizálta Romániát kisebbségi jogok érvényesítése kapcsán, de világossá vált, hogy a felmerülő problémákat helyettünk senki nem fogja megoldani. Ekkor döntöttünk úgy, hogy leülünk tárgyalni az akkori vezető román politikusokkal, és ez volt az a találkozó amelyen elsőként esett szó kétnyelvű feliratokról, ezen a találkozón értük el, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 300 magyar helyet kapjunk, és ez a szám mára hétezerre nőtt” - fogalmazott Borbély László a MIÉRT-konferencián.
A szövetség politikai alelnöke kiemelte: az RMDSZ autonómiaigényeit már 1994-ben megfogalmazta, a parlamentben akkor tették le első alkalommal tanügyi törvénytervezetüket is, 500 ezer aláírással szentesítve. „Úgy döntöttünk, hogy a kisebbségi jogi problémákat, a nyelvi jogokat, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzeléseinket, a közbirtokossági problémákat külön kezeljük, céljainkat lépésről-lépésre próbáljuk elérni. Az elmúlt években sok mindent sikerült elérnünk, és úgy érezzük, hogy végre beérett az idő arra, hogy az autonómia-tervezetet ismét elővegyük, és egy országos szintű közvitát kezdeményezzünk róla. Egy Európában már jól működő modellt vettünk alapul, a dél-tiroli modellt, amely már 1992-től működőképes” - fogalmazott Borbély.
Hozzátette, egy olyan nemzetállamban, mint Románia, számítottak a vegyes fogadtatásra, de mint elmondta, meglepődve tapasztalta, hogy néhány hírcsatorna kivételével, amelyek az autonómiastatútum megjelenése utáni napokban próbáltak ellenséges hangulatot kelteni, a közvélemény normálisan fogadta a tervezetet, sőt, néhány pozitív véleményt is hallott román anyanyelvű kollégáktól, újságíróktól.
„1996-ban nagy áttörésnek számított, hogy kormányra kerültünk, és azóta számtalanszor bebizonyosodott, hogy mennyire fontos a magyar közösség szempontjából a parlamenti jelenlét, a kormányzati szerepvállalás. Ha csak a mostani államelnök-jelöltek programjait vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a 14 államelnök-jelölt közül, Kelemen Hunoron kívül egyetlen olyan jelölt sincs, aki a következő években pozitívan állna a kisebbségi kérdésekhez. Ezt az űrt nekünk kell kitöltenünk, ez a feladat most ránk hárul, a jövőben pedig a fiatalokra, akiknek ki kell használniuk az általunk felépített jogi háttereket és ezekre újabb terveket kell építeniük. Mérlegelni kell a dolgokat, fontos, hogy legyenek elképzeléseink arról, hogy mire van szüksége akár a MIÉRT-nek, akár a magyar közösségnek, és ha vannak céljaink, lesznek sikereink is” - összegzett az erdővidéki konferencián Borbély László.
Vincze Loránt: a közvéleményben kell változásnak bekövetkeznie
A MIÉRT Székelyföldi Konferencia második napján Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára az autonómia kérdését járta körül főként különböző, Európában működő autonómia modellek példáján keresztül. Az interaktív előadást Kelemen Szilárd Péter, háromszéki fiatal tanácsos moderálta.
„Nincs két egyforma autonómia, egyetlen modell sem ültethető át teljes mértékben egy másik területen, viszont jó kiindulási pontnak tekinthető” – állapította meg a FUEN alelnöke. Vincze Loránt egy fejre állított piramis példájával illusztrálta az autonómiával kapcsolatos folyamatokat: „Az autonómiára megvolt az igény, a tömegbázis. Ez a fordított piramis legfelső része. Amikor megfogalmaztuk az autonómia-statútumot, beszűkítettük és csatornáztuk az autonómiáról szóló beszélgetést, a tervezet révén keretet teremtettünk. Ez a fordított piramis közepe. És végül az alsó része, a legszűkebb része a társadalmi konszenzus lesz, párbeszédet kell kezdeményezni és megegyezést kell kötni a román közvéleménnyel és a politikummal. Nagyon pontosan meg kell határozni, mit értünk autonómia alatt, mert ha mi sem tudjuk megfogalmazni, akkor annak a piramisnak sosem lesz olyan stabilitása, amely biztosítaná a társadalmi konszenzus elérését. A romániai elnökválasztási kampány jó alkalmat jelent a párbeszéd elindítására. Kelemen Hunor elnökjelölt a közösség hangja a románság felé, de ugyanakkor az autonómia hiteles hangja is” – tette hozzá.
Az RMDSZ külügyi titkára a továbbiakban európai modellek bemutatásával szemléltette az autonómia lehetséges változatait, mint például a területi autonómia, amely Dél-Tirol sajátossága, vagy a személyelvű autonómia, ami a finnországi svéd közösségre jellemző.
Vincze a dél-tiroli autonómiatörekvés sikerességét három tényezőben látja. „Első szempont a saját identitás megőrzésének akarata. Erre hivatkozva kérte az autonómiát a dél-tiroli németajkú közösség. A második fontos aspektus a politikai egység. Alternatív politikai szervezetek nem jöttek létre az autonómia előtt, csak ezután lett színesebben a politikai paletta. A harmadik tényező az anyaország hozzáállása az autonómia kérdésköréhez, Ausztria fellépése Dél-Tirol mellett a nemzetközi porondon” - mondta.
Az RMDSZ külügyi titkára felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy egyáltalán nem mellékes, sőt meghatározó eleme az autonómiaharcnak, hogy hogyan tálaljuk a kérdést, és hogyan győzzük meg a román társadalmat, főképp a véleményformálókat az autonómia létjogosultságáról. „A közvéleményben kell változásnak bekövetkeznie, és ez a véleményformálók meggyőzésével történhet, mert általuk növekedhet az autonómiát elfogadók aránya a többségi társadalomban ” – summázta Vincze Loránt.
Márton Árpád: saját tanfelügyelője lenne a német és román nyelvű oktatásnak
Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője az RMDSZ autonómia-statútumát ismertette a MIÉRT Székelyföldi Konferencia résztvevőivel október 18-án. Az előadást Váncza Tibor, az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezetének elnöke moderálta.
„A tervezet a dél-tiroli autonómia- statútumáról szóló, jelenleg hatályos olaszországi törvénynek a romániai jogrendbe átültetett változata, ezért szerkezetében és szövegeinek több mint háromnegyedében egy az egyben az olaszországi törvényt követi, annak fordítása. A címek és fejezetek számozása és megnevezése egyaránt az illető törvénybeliek fordítása, megőrizvén annak egymásutániságát” – fejtette ki a háromszéki képviselő, aki maga is részt vett a tervezet kidolgozásában. Hozzátette: „a fordításhoz a statútum hivatalos francia nyelvű változatát vettük alapul, mert ez a jogi nyelv van a legközelebb a romániaihoz, de a törvényi utalások, az intézmények léte és a törvényes keret szükségessé tett bizonyos módosításokat”.
Márton Árpád elmondta, az olaszországitól teljesen eltér a tervezet preambuluma, hiszen ez a romániai sajátosságra épül. A törvény egyértelműen kimondja, hogy az egységes, oszthatatlan román államon belül jön létre a székelyföldi autonóm régió Kovászna, Hargita és Maros megyei településekből, ahol etnikai hovatartozás és anyanyelvi megkülönböztetés nélkül, minden állampolgár egyenlő, és a közösségnek etnikai és kulturális sajátosságainak megőrzése garantált. A záró rendelkezések lehetővé teszik bizonyos települések más megyékhez való csatlakozási szándékát, illetve környező megyékből e térséghez való csatlakozását, amennyiben az érintett megye lakosságának többsége ezt elfogadja.
A parlamenti képviselő a kettős nyelvhasználat alapjairól is tájékoztatta a MIÉRT Székelyföldi Konferencia résztvevőit. „A térségen belül minden hivatalos irat, beleértve a kereskedelmi egységek által kibocsátottakat is, kétnyelvű kell legyen. Az állampolgár maga dönti el, milyen nyelven kíván valamely hatósághoz fordulni. Ennek érdekében létrejön az olyan közhivatalnoki karrier, amelyben megyénként és helységenként az illető nemzeti közösségek arányában töltik be a tisztséget úgy, hogy mindkét nyelvet ismernie kell a hivatalnoknak. E rendelkezés érvényes az igazságszolgáltatásra is, amelynek anyanyelvűségét köteles a térségben biztosítani. E térségben kiadott iratokat az ország területén hivatalosnak kell elfogadni. Az iskolában mindkét nyelvet oktatni kell, ugyanakkor a megyei tanfelügyelőségeken belül is biztosítani kell az etnikai arányt. A német és román nyelven történő oktatásnak – ott ahol ez létezik – saját tanfelügyelője lesz. A gyerekek beíratása a különböző nyelvű iskolákba, a szülő elidegeníthetetlen joga" - mondta.
Váncza Tibor megjegyzésére válaszolva, miszerint a statútumban miért nem szerepel az ifjúságpolitikára vonatkozó törvénytervezet, Márton Árpád elmondta: „fontos beemelni akár tisztségeket, intézményeket, amely kimondottan az ifjúságról szól, de ami a legfontosabb, hogy a közvitára bocsátott Székelyföld autonómia-statútuma kiemelten foglalkozik az oktatással is, és kitér arra, hogy munkavállalás terén az itt élők elsőbbséget élveznek a betelepített fiatalokkal szemben”.
Az autonómia is lehet termék, amit el kell adni
A MIÉRT Székelyföldi Konferencia szombati, záró szakmai előadásán az autonómia kérdését fiatal politikusok és szakemberek vizsgálták, Oltean Csongor HÁRIT elnök iránymutató kérdéseire válaszolva.
Grubisics Levente médiaszakember úgy vélte, az erdélyi sajtó jobbára csak kampányidőszakban foglalkozik kiemelten az autonómia kérdésével. „Ha valóban rá akarjuk hangolni az embereket arra, hogy az autonómia a székelyföldi lakosok számára megoldást jelenthet, fontos lenne minél gyakrabban hangsúlyozni ezt” – mondta, hozzátéve, az erdélyi magyarságnak ki kellene követelnie, hogy legyen saját médiahálózata, amelyre rá tud csatlakozni, és amelyen keresztül megfogalmazhatja komoly üzeneteit a nagyobb tömegek megszólítására”. A médiaszakember kiemelte, a fogyasztói társadalom szempontjából az autonómiára is tekinthetünk úgy, mint egy eladásra szánt termékre. „Jól felépített reklámmal kell rendelkeznie, hogy minden célközönséget megtaláljunk, és meg is szólíthassuk őket” – fogalmazott.
Ilyés Gergő politológus szerint előrelépést jelent, hogy az RMDSZ megalkotta az autonómiatervezetet, továbbá elmondta, három szinten közelíthetjük meg az autonómia kérdését: „Az első szint a közösségen belüli kommunikáció lehetőségének megteremtése. Ezen a szinten megvizsgáljuk, mi lenne a gazdasági alapja az autonómiának, hogyan nézne ki hosszútávon ennek a konstrukciónak a pénzügyi alapja, tisztázzuk a fontosabb hatásköröket. A második szint takarja azt a törekvést, hogy a román társadalom fele is meg kell tudnunk fogalmazni, mit akarunk, cáfoljuk a felmerülő tévhiteket. A harmadik szint a nemzetközi közvéleményt érinti”. A politológus megjegyezte, dacára annak, hogy megszületett ez a tervezet, nagyon sok tennivaló akad helyi szinten, amelyre koncentrálni kell, amíg az autonómia megvalósul.
Oltean Csongor HÁRIT elnök kérdésére válaszolva Orbán Miklós agrármérnök, az AGROSIC – Közösségek Közti Társulás igazgatója elmondta, egy autonóm rendszer megkönnyítené a kisgazdák és családi vállalkozások működését. Sokkal több anyagi- és más természetű támogatásokban részesülhetnének a helyi gazdák, ennek ellenére problémát lát az emberek mentalitásában is: a tapasztalat azt mutatja, a lakóhelyünk adta mezőgazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeket nem használjuk ki kellőképpen. Nehéz egy gazdatársadalmat létrehozni, mert még mindig rengeteg a konfliktus - mondta.
Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszék Területi Szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: „a román társadalom számára is megfogalmaztuk, mit értünk autonómia alatt. A közvitát követően csiszoltabb tervezetet kapunk”. Grüman megjegyezte, a Székelyek Nagy Menetelése az RMDSZ szerepvállalása nélkül nem lett volna ilyen hatásos. „Ez volt az egyik olyan fontos pillanat a közelmúltban, amikor kinyilvánítottuk, hogy foglalkoztat bennünket a kérdés. Az ifjúság is fontos szerepet játszott, mert a területi ifjúsági szervezetek egymással összefogva sorakoztak fel az ügy mellett”.