2017. június 26. hétfőJános
20°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ördögnél fehérebb vagy? Gyere, tárgyaljunk!

kérdezett: Kertész Melinda 2014. október 29. 14:39, utolsó frissítés: 2014. november 04. 13:59

Visszatért a Neptun-ügy: a háromszéki RMDSZ-vezetőket azzal vádolják, bűnszövetkezet közvetített köztük és a románok közt az autonómiáról. Antal Árpádot kérdeztük.


Támadások sorozata érte Tamás Sándor és Antal Árpád háromszéki RMDSZ-vezetőket, a kritikák szerint egy bűnbanda által létrehozott civil szervezet meghívására vettek részt az autonómiáról is szóló kerekasztalon, és ezzel kompromittálhatják a székelyek önrendelkezésének ügyét.

Október 27-én a két háromszéki politikus sajtótájékoztatón jelentette be: amerikai segítséggel szervezett román-magyar kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, amely a Friends of the Project on Ethnic Relations nevezetű amerikai civil szervezet kezdeményezésére jött létre.

Antal Árpád (fotó: Facebook)

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyik, aki arról beszélt, a civil szervezet nem amerikai, hanem idén jegyezték be Romániában, és ráadásul a nemrég a jogtalan erdő-visszaszolgáltatások ügyében őrizetbe vett Viorel Hrebenciuchoz köthető. Antal Árpádot arról kérdeztük, hogy hogyan reagál ezekre a vádakra, illetve arra kértük, értékelje, mennyire találja mérvadónak ezt a magyar-román egyeztetést az etnikumközi kapcsolatok alakulásának tekintetében.

A Friends of the Project on Ethnic Relations nevű civil szervezetet idén, május 21-én jegyezték be Bukarestben, a szervezet alapítói között olyan személyek szerepelnek, akiket az erdőmutyi korrupciós ügyben vizsgál a DNA, és Viorel Hrebenciuchoz köthetők. Tehát ez a szervezet nem azonos azzal a Project on Ethnic Relations nevű szervezettel, amely 1993-ban, az Egyesült Államok támogatását élvezve Neptunon szervezte meg a magyar és román politikai vezetők találkozóját. Milyen támogatottságot élvez a FPER az Egyesült Államok részéről? Ön szerint nem aknázza alá a szervezet legitimitását az a tény, hogy két alapítóját is őrizetbe vették?

Antal Árpád: – Azok, akik minket meghívtak erre a beszélgetésre, úgy mutatkoztak be, mint a PER egykori vezetői, és kiemelném, hogy az amerikai nagykövetség képviselői is részt vettek a találkozón. Ha engem valahova meghívnak, és azt mondják, hogy lehetőségem van a román politikai pártok vezetőivel és az Amerikai Egyesült Államok Bukaresti Nagykövetségének képviselőivel, szakértőkkel és a román média befolyásos embereivel beszélni a Székelyföldről és az erdélyi magyar közösségről, én elmegyek, mert minden alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni, amikor értelmes párbeszéd jöhet létre magyarok és románok között. Nekem nem volt lehetőségem az amerikai külügyet vagy a titkosszolgálatokat, a NATO-t, vagy az amerikai hadsereget a szervezet támogatottságáról megkérdezni.

Ezek az emberek – mert itt nem is a szervezet számít elsősorban – egy asztalhoz tudták ültetni Romániának mind magyar, mind román részről befolyásos politikusait, a román média befolyásos újságíróit, szakembereket, valamint az amerikai nagykövetség képviselőit. Szerintem ez már elég ahhoz, hogy az ember egy ilyen beszélgetésen részt vegyen.

Elmondhatja azt, hogy román részről ki volt jelent?

– Nem tudom elmondani, a kérés az volt, hogy mindenki csak a saját nevében beszéljen. Azt tudom elmondani, hogy a nagy román pártok részéről – gyakorlatilag a PPDD-t leszámítva – vezető tisztségű politikusok vettek részt: pártelnökök, alelnökök, frakcióvezetők, befolyással bíró emberek és olyan személyek, akik az adott párt elnökétől kaptak mandátumot erre a beszélgetésre. Így volt ez a mi esetünkben, az RMDSZ részéről résztvevők esetében is: a szövetségi elnöktől kaptunk mandátumot.

Némely közéleti szereplő már-már Neptun 2-ként emlegeti ezt a tárgyalássorozatot. Ön szerint milyen súlya lehet ennek a tárgyalásnak a román-magyar viszonyokat illetően?

Tamás Sándor és Antal Árpád a tárgyalásokról beszámoló sajtótájékoztatón


– Az amerikaiak – akkoriban a PER – a jugoszláviai háború idején, a 90-es évek elején jelentek meg Romániában, és most is az ukrajnai problémák előállásakor jelentek meg. Tehát, amikor ezek az emberek úgy látják, hogy Közép-Kelet Európában zavargások vannak, vagy bizonyos régiókban fennáll az etnikai konfliktus kibontakozásának veszélye, akkor megjelennek. És ez nagy esély számunkra, amit ki kell tudnunk használni, ezért én úgy gondolom, hogy jó, hogy idejöttek, mert az elmúlt tíz évben, amióta a politikai életben részt veszek, nem volt példa arra, hogy román és magyar vezetők nem kormányzati szinten asztalhoz üljenek. Nagyon fontos, hogy nem csak a Szociáldemokrata Párt vezetőivel zajlott ez a tárgyalás, hanem demokraták, liberálisok is voltak jelen, nem egy kormányzati programról, hanem sokkal többről, gyakorlatilag tényleg egy román-magyar párbeszédről lehet beszélni.

Az, hogy ez mennyire hasonlít a neptuni eseményekhez, erre azt gondolom, hogy a sajtótájékoztatón megadtuk a választ: Tamás Sándorral elmondtuk, hogy mit képviseltünk ezeken a találkozókon, mert mi semmilyen titkos találkozón nem akarunk részt venni, nincs titkolnivalónk, és meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság tud segíteni minket az előítéletek lebontásában. Nem volt titok eddig sem, hogy mi következetesen az autonómia ügyét képviseltük és képviseljük a mai napig, és ezeken a találkozókon is elmondtuk azt, hogy a székelyföldi emberek számára az autonómia nem alku tárgya, és egy lehetséges román-magyar paktumnak a székelyföldi törekvések megoldása nélkül nincsen alapja. Allen Kassoff is ezért jött el Sepsiszentgyörgyre, hogy a helyszínen győződjön meg arról, hogy az autonómiának valóban megvan az a tömegbázisa, amiről mi Pojánán beszéltünk.

Ezzel együtt, a találkozó tartalmán, szereplőin túl, mit gondol ön, nem teszi támadhatóvá a történetet az a tény, hogy egy olyan szervezet hívta össze, amelynek alapítóit egy óriási korrupciós ügyben vizsgálják, és akiket Hrebenciuc-kal lehet összefüggésbe hozni?

– Még egyszer mondom, hogy nem a jogi keretet tartom a legfontosabbnak, hanem azt, hogy valaki – jelen esetben elsősorban Allen Kassoffra gondolok (az azóta megszűnt, a Neptun-tárgyalást kezdeményező, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Project on Ethnic Relations 2005-ben visszavonult igazgatója - szerk.) akit elmondása szerint visszahívtak, hogy elősegítse egy újabb román-magyar párbeszéd létrejöttét – elérte azt, hogy fontos emberek leüljenek és beszélgessenek arról, hogy mit akarnak a székelyek, miért utasítják el a románok azt, amit a székelyek akarnak, van-e kompromisszumra lehetőség, és egyáltalán beszélhetünk arról, ami nekünk fontos.

Én úgy gondolom, hogy Tamás Sándornak igaza van, amikor azt mondja, hogy az ördögnél egy árnyalattal fehérebb emberrel mi leülünk, és tárgyalunk az autonómiáról. Teljesen értelmetlennek tartom azt a megközelítést, ami egyesek részéről érkezik. Ezelőtt egy héttel azt mondták, hogy őket is meg kellene hívni a beszélgetésre, most pedig azt mondják, hogy hát tulajdonképpen nincs támogatottsága ennek a szervezetnek.

Én azt láttam, hogy ezek az emberek meghívtak befolyásos román és magyar politikusokat, akikkel civilizáltan beszélgethettünk kétszer két napot Székelyföld autonómiájáról. Ezt én nagyon fontosnak tartom. Hogy az amerikai titkosszolgálatok, az amerikai külügy vagy hadsereg milyen szinten van mögöttük, ez engem, megmondom őszintén, annyira nem érdekel. Mi elsősorban Bukarestben kell megoldjuk a problémákat, és ehhez román partnereket kell találjunk. Ha ebben a törekvésben akár amerikai magánszemélyek segítenek is, nekünk az jó. Amúgy sincs lehetőségem felmérni, hogy ki van a tárgyalások összehívása mögött, de ha csak egy egyszerű állampolgár lenne, akkor az amerikai nagykövetség nem képviseltette volna magát ezen a tárgyaláson.

Azért fontos ez a találkozás, mert én egy asztalnál ültem befolyásos román politikusokkal, újságírókkal és szakértőkkel, és Székelyföld autonómiájáról beszélgethettem velük. Úgy gondolom, hogy ez jelentős előrelépés az utóbbi évek gyakorlatához képest.

10 pontot fogalmaztak meg Székelyföld jövőjével kapcsolatosan. Hogyan látják a továbbiakban a tárgyalási lehetőségeket, hogyan lehet egyezkedni ezekről a pontokról a román féllel?

Az egyezség az volt, hogy februárban találkozunk ismét, és megpróbálunk egy konkrét ütemterv mentén konkrét problémákat megoldani. Hogy ez az ütemterv hogy fog kinézni, és konkrétan milyen problémákat fogunk tudni megoldani, ez akkor fog kiderülni. Én azt szeretném, ha nagyon rövid idő alatt nagyon sok problémát tudnánk megoldani.

A sajtótájékoztató után kibocsátott közlemény szerint egy román-magyar etnikai paktumot szeretnének kötni. Ezt szimbolikusan kell értelmezni, vagy ténylegesen létrejön egy dokumentum, amelyben rögzítenek különböző célkitűzéseket a román-magyar viszony rendezését illetően?

– Mi nagyon szeretnénk azt, ha létrejönne egy román-magyar társadalmi szerződés vagy paktum, aminek része lenne az is – és román részről is nyitottság volt ebben a tekintetben – hogy a román pártok a kisebbségi kérdést nem használják kampányokban, szavazatszerzésre, és függetlenül attól, hogy egy román párt ellenzékben vagy kormányon van, a parlamentben támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kisebbségi jog bővítéséről szólnak. A jövőben el szeretnénk kerülni azt, hogy valamely törvénytervezetet csak azért utasít el egy román párt, hogy ezáltal szavazatokat szerezzen magának. De újfent hangsúlyozom, hogy a mi szempontunkból egy új román-magyar társadalmi szerződés létrejötte elképzelhetetlen a székelyföldi autonómiatörekvések figyelembevétele nélkül.




ItthonRSS