Amit a "Neptun 2"-ről tudni lehet
Sipos Zoltán 2014. november 12. 14:43, utolsó frissítés: 2014. november 13. 13:03A brassópojánai tárgyalásokon az amerikaiak házigazdaként viselkedtek. Az autonómiáról is nyíltan beszéltek.
A kilencvenes évekbeli PER-tárgyalások egyik kulcsfigurája, a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc mellett számos befolyásos román politikus vett részt azokon a tárgyalásokon, melyeket az erdélyi magyar sajtó máris Neptun 2-ként emleget.
A Brassópojánán júniusban, illetve októberben szervezett két megbeszélésen jelen volt a képviselőház PSD-s elnöke, Valeriu Zgonea, a képviselőházi liberális frakcióvezető, George Scutaru, Georgian Pop szociáldemokrata képviselő, valamint a PDL alelnöke, Andreea Paul.
Magyar részről jelen voltak Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tánczos Barna szenátor, valamint az egykori PER-tárgyalások egyik szereplője, Borbély László képviselő, alelnök. A második tárgyaláson Markó Béla volt RMDSZ-elnök is részt vett rövid ideig.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is kapott meghívót a kerekasztalra, azonban nem ment el. Döntésének okáról nem kívánt beszélni a Transindexnek.
A júniusi találkozón részt vettek még az amerikai nagykövetség megfigyelői (korábban azt írtuk, a brit nagykövetség munkatársai is jelen voltak, de ezt Allen H. Kassof cáfolta - szerk. megj. 13.11.2014), a Project on Ethnic Relations volt elnöke, Allen H. Kassof, Jonathan B. Rickert (volt PER igazgatótanácsi tag, az amerikai külügy észak- és közép-európai ügyekkel foglalkozó osztályának volt igazgatója), Larry Watts biztonságpolitikai szakértő, a PER egykori bukaresti irodájának a vezetője (egyben a kilencvenes évekbeli tárgyalások operatív szervezője), valamint egy szociológus, Marius Pieleanu.
A brassói találkozókat két bukaresti megbeszélés előzte meg januárban és márciusban – ezekről annyit tudunk, hogy nagyrészt szervezési kérdésekről szóltak.
A találkozók – bár nem voltak sajtónyilvánosak – titkosak sem voltak, tudtuk meg Ambrus Attilától, aki – valószínűleg az RMDSZ kezdeményezésére – részt vett mindkét megbeszélésen. A tárgyalásokon román újságírók is részt vettek: első alkalommal Emil Hurezeanu, második alkalommal a Hotnews.ro munkatársa, Dan Tăpălaga volt jelen. Közülük egyedül Ambrus Attila tudósított.
A szervezők egyetlen feltételt szabtak a találkozókon részt vevő sajtósoknak: a megbeszélésekről lehet ugyan írni, de csak úgy, hogy a konkrét nyilatkozatokat ne lehessen az egyes résztvevőkhöz kötni. Ennek oka egyszerű: a szervezők így szerették volna elkerülni, hogy a résztvevők kísértést érezzenek olyan nyilatkozatokat tenni, melyekből politikai tőkét kovácsolhatnak.
A román meghívottak listájának összeállításakor az volt a szempont, hogy olyan politikusok legyenek jelen, akik a törvényhozásban fontos szerepet játszanak, és akik előre tudnak mozdítani egy-egy törvénytervezetet.
Nem világos ugyanakkor, ki kezdeményezte a találkozókat. Ugyan sajtóbeszámolók szerint a kilencvenes évekbeli megbeszélések egyik kulcsfigurája, Viorel Hrebenciuc volt az ötletgazda, azonban a jelenlevő újságíró szerint világos volt, hogy az amerikaiak végig házigazdaként viselkedtek, miközben Hrebenciuc a meghívottak között ült.
Az sem teljesen tiszta, hogy ki a szervezője a találkozóknak. Úgy tudjuk, az első beszélgetéseken még az hangzott el, hogy a szervező a Project on Ethnic Relations, mely 2012-ben megszűnt. Később bukkant fel a Friends of the Project on Ethnic Relations nevű, Romániában bejegyzett civil szervezet, melynek alapítói ellen bűnvádi eljárást kezdeményeztek 2014. október 28-án (vagyis a találkozók után) a Viorel Hrebenciuc fia, Andrei Hrebenciuc ellen folyó bűnvádi vizsgálatban (innen a tárgyalások ellenzői által használt „bűnszövetkezet” állandó jelző).
A találkozók egy első részében az egykori tárgyalások sikereit és kudarcait vették sorra – mondta el Ambrus Attila. Elhangzott az is, hogy minden valószínűség szerint Allen H. Kassof moderátori szerepét Larry Watts veszi át a jövőben (ezt Allen H. Kassof cáfolta, hamarosan bővebb információval szolgálunk - szerk. megj. 13.11.2014)
A nosztalgiázás után „korrekt és őszinte” beszélgetések következtek, a magyar fél kendőzetlenül felvetette az aktuális problémákat. A bemutatók közül Ambrus az Antal Árpád és Tamás Sándor PowerPoint bemutatóját emelte ki, melynek a lényege az a tíz pontból álló lista volt, melyet később sajtótájékoztatón is bemutattak.
A román fél meglepően nyitottnak mutatkozott a magyar kérések iránt – emlékezik vissza az újságíró. Ugyanakkor jelezték, a kérések közül néhány – konkrétan az autonómiára vonatkozó felvetés – így, ebben a formában nem menne át a törvényhozáson, mivel egyetlen román politikus sem vállalhatja fel azt.
Ugyanakkor viszont ha sikerülne megváltoztatni az elnevezését, a jogosítványokat pedig több, kevéssé feltűnő törvényben „el lehetne rejteni”, akkor nem lenne esélytelen. A román résztvevők közül csupán egy személy támadta Székelyföld önrendelkezését, főként gazdasági érveket hozva fel.
Szó volt még nyelvhasználatról is. Román részről jelezték, annak nincsen esélye, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvvé váljon, azonban regionális nyelvként, nem hivatalos nyelvként el lehet ismerni.
A moderátorok főként akkor avatkoztak közbe, ha a beszélgetés a konkrét ügyekről elvi kérdések fele kezdett kalandozni.
Rövid ideig Markó Béla is megjelent a második brassói találkozón. A volt RMDSZ-elnök szokatlanul keményen fogalmazva elmondta, a kilencvenes évekbeli találkozók keserű tapasztalatot jelentettek az erdélyi magyarság számára, és sérelmezte, hogy az amerikaiak a kétezres években „cserbenhagyták” a magyarokat. Felvetette még, hogy a kisebbségek ügyének rendezését európai szinten kell megoldani a jelenlegi gyakorlat helyett, miszerint ezek a kérdések a tagállamok belügyének számítanak.