2019. december 12. csütörtökPandora, Gabriella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy nyerte meg a közösségi média az elnökválasztást?

Csala Dénes 2014. november 18. 13:32, utolsó frissítés: 14:20

Bárki, aki megnyitotta a Facebookját vagy belépett a Twitterjére az utóbbi két hétben, tudja, mire gondolok.


A 2014-es romániai elnökválasztások második fordulóját Klaus Johannis nyerte. Ellenfelével, Victor Pontával ellentétben nyugodt és pragmatikus jelöltnek számított. És nem sokkal ezelőttig még Facebook oldala sem volt. De amikor az első forduló eredményei után úgy tűnt, hogy valószínűleg Ponta áll nyerésre, a hazai online közösségek – az erdélyi nagyvárosok és a főváros közösségi médiát használó fiataljai és az intellektuális réteg által vezényelve – hangos pro-Johannis kampányba kezdtek. Bárki, aki megnyitotta a Facebookját vagy belépett a Twitterjére az utóbbi két hétben, tudja, mire gondolok. Véleményem szerint ez volt a fő mozgatórugója (persze sok már kisebb és nagyobb fogaskerék mellett) Johannis győzelmének. Vessünk egy pillantást a közösségi média statisztikáira!


Minden a nem teljesen gördülékenyen zajló első fordulóval kezdődött, november 2-án. Különböző szervezési gondok miatt nagyszámú külföldön élő állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát a számukra legközelebb eső nagykövetségen, konzulátuson. Ez feldühítette az állampolgárokat, többen cserben hagyva érezték magukat, és az ország számos nagyvárosában kormányellenes megmozdulásokat szerveztek, ezrek részvételével – Erdéllyel és Kolozsvárral az élen. Sok gyanú merült fel a déli megyék "szavazóturizmusával" kapcsolatban is.

Amikor a diaszpóra lakossága – akik életük egy részét amúgy is a közösségi médián töltik, pusztán muszájból is, hogy az itthon maradt barátaikkal kapcsolatban tudjanak maradni – szolidaritásra lelt az itthoni éterben, és mindenkiben tudatosult Ponta második forduló győzelmének tényszerű esélye, megosztások, lájkok, hashtagek, mémek, blogbejegyzések, képek és videók fékezhetetlen sora árasztotta el az erdélyi és romániai közösségi médiát, ezek általában Johannist támogatták, de akadt olyan is nem kevés, amely Pontát nyíltan gúnyolta vagy pedig egyenesen támadta. Az online kampány a választás napján tetőzött, és a #yeslavot és #alegeri2014 hashtagek használatával az emberek mind Facebookon, mind Twitteren egymást buzdították az urnák elé járulásra. Ez kifejezetten igaz volt a részvételben általában kullogó székelyföldi megyékre, és a külföldön élő állampolgárokra (#diasporavoteaza).

Meg(nem)lepetésünkre külföldön újra rettentően döcögött a szavazás, a Facebookon és a Youtubeon sokan posztoltak 8-9 órás sorban állásokról képeket, videókat. Ez talán egyfajta rokonszenvet és bajtársiasságot szólaltatott meg az itthoniakban és így a szavazásra szólító és annak fontosságát kihangsúlyozó kampány egyre csak erősödött, ahogy közeledett az este. Ahogy az urnák Romániában lezárultak, de a világ számos más országában még nyitva voltak, és az emberek tömött sorokban vártak a szavazófülkébe jutásra, az itthoni közösségi médián (eddig nálunk ritkán tapasztalt) szolidaritás és köszönet üzenetei jelentek meg (#mulțumimdiaspora).



De hogyan is tudott Johannis fordítani a választásokon, 10 százalékos hátrányból az első forduló után? Vagy valóban ő volt az? Az ország két és fél éve hivatalban lévő miniszterelnökeként Pontának már jóval azelőtt (2010 szeptember) volt hivatalos Facebook-oldala, hogy Johannis regisztrált volna (2014 május) a világ legnagyobb közösségi hálójára. Ponta követőinek száma (ergo, akik lájkolták az oldalát) lassan, de biztosan gyarapodott már a kezdetek óta (beleértve két, tán kissé gyanús lépcsőszerű növekedést 2013-ban és 2014-ben), és ez év májusában, amikor Iohannis saját oldalát útnak indította, Pontának már hozzávetőlegesen 400,000 követője volt. Johannisnak nem volt számottevő digitális híve egészen a választások előtti hetekig (az adatok nyíltan elérhetőek a Google Wildfire-on 2015 januárig).



De most közelítsünk rá a választások második fordulóját megelőző hétre:



Láthatjuk, hogy bár Ponta követői továbbra is megtartották lineáris növekedési trendjüket (valójában egy picit lassult is a növekedés), a Johannis követőinek száma robbanásszerűen nőtt, több mint 200.000 friss lájkot szerezve csak a választás napján (Johannis kökvetőinek száma ma már megközelíti a 900.000-et!).

De a Facebook-népszerűség nem lehet az egyetlen mérvadója Johannis közösségi média sikerének. Nézzük a tweeteket: a választások vezető, általános hangvételű (és a jelöltek nevét nem említő) hashtagjei a #yeslavot, #alegeri2014 és a #diasporavoteaza voltak, sokszor együtt megjelenve (az adatok nyíltan elérhetőek a Topsy-n).



November 2-a és 16-a voltak a választási napok. A választási fordulók közötti méretbeli különbség azonnal szembeötlő. A második fordulónak több mint háromszor nagyobb digitális visszhangja volt. Ha ráközelítünk a választás napjára, láthatjuk, hogy a #yeslavot és #alegeri2014 hashtegek a mérvadóak, és a #diasporavoteaza említései csak romániai idő szerint délután-este kezdenek növekedni, fokozott növekedést előidézve az #alegeri2014 esetében is. Ez talán azzal magyarázható, hogy a külföldi szavazóközpontok problémái a közösségi oldalakon – főként a Facebook-on és a Youtube-on – is kezdtek nyilvánvalóvá válni. Emberek ezreinek kígyózó sorai, órák óta sorban álló várandós kismamák és kimerült, frusztrált és csalódott, de kitartó és állampolgári jogukkal élni akaró emberek képei és videói lepték el az itthoni közösségi médiát. Ez társult egy növekedő reménnyel, előre vetítve Johannis potenciális győzelmét. (az adatok nyíltan elérhetőek a hashtags.org oldalon).



Nyilvánvaló, hogy a választások második fordulója sokkal mélyebb online nyomott hagyott, mint az első, de most lássuk a jelöltek támogatottságának megoszlását! #iohannis volt a legtöbbször említve a választás napján, kb. 200-zal többször, mint #ponta, míg a választások előtt az állás gyakorlatilag döntetlen volt. Ezeket az adatokat szemlélve tán hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a két jelöltnek hasonló támogatása volt a közösségi médiában. Bár igaz, hogy a pecsétek száma szerint a támogatottság szoros, az online valóság távol áll ettől. #nuponta majdnem annyiszor kerül említésre, mint #ponta, és azáltal arra következtethetünk, hogy a #ponta hashtagek számottevő hányada negatív üzenetet hordozhat (adatok a Topsy-n).



A választás napjáról készült statisztikákat nézve kivehető, hogy volt egy reggeli szavazási kedv, a #ponta és #nuponta hashtagek együttes említésével, valamint egy késő délutáni, #iohannis és #ponta említésével. Észrevehetjük, hogy ez utobbi a #diasporavoteaza hashtagek számának emelkedésével van parhuzamban - így arra következtethetünk, hogy legalább egy része a #ponta említéseinek azt a személyt jelenti, akire nem kell szavazni, hiszen sokszor együtt jelenik meg #iohannis-sal, ami hamar a nap leggyakoribb nem-általános hashtagje lesz (adatok a hashtags.org oldalon).



Gratulálok, Klaus Iohannis úr, szép munka! És sok sikert kívánok a Facebook-generáció elnökének: ők választottak meg, határainkon innen és túlról. Sok kihívás elé néz. Befejezésül pedig hasonlítsuk össze a "ponta presedinte" és "iohannis presedinte" keresések találatait (Topsy), ahol Johannis kiütéssel nyer a választási napon:



Az angol-magyar fordítást a szerző végezte. Az eredeti bejegyzés angol nyelven a szerző blogján érhető el.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS