Kivándorolna a romániai fiatalok 40%-a
B. D. T. 2014. december 18. 14:40, utolsó frissítés: 2015. január 03. 11:07A korrupció, a szegénység és a munkahelyek hiánya aggasztja leginkább a romániai 15-29 éveseket. Reprezentatív felmérés Románia ifjúságáról.
A romániai 15-29 évesek kétharmada úgy gondolja, Romániában a dolgok rossz fele haladnak. A korrupció, a szegénység és a munkahelyek hiánya aggasztja leginkább őket, legalábbis ezeket tartják a legnagyobb problémának. 176 oldalas tanulmány összegzi a CURS és a Friedrich Erbert Alapítvány közös romániai ifjúságkutatásának fontosabb eredményeit (.pdf-ben itt elérhető).
A felmérésben megkérdezetteknek valamivel több mint egynegyede szerint jó az irány, amerre az ország halad; a többiek, 9%, nem tudja megítélni ezt. A legkritikusabbak ebben a tekintetben a munténiai fiatalok, utána a bukarestiek.
A 15-29 évesek 18,8%-át teszik ki Románia lakosságának a 2011-es népszámlálás szerint. Körükben a nyilvántartott munkanélküliségi arány 24,3% (az európai átlag 22%).
Ez a felmérés is visszaigazolja: a vidéken, szegény térségekben élő fiataloknak kevesebb az esélyük folytatni a tanulmányaikat a középiskola befejezése után. Akik folytatják, azok körében felülreprezentáltak a nők. A megkérdezettek negyede jár pluszórára, ez főleg városon jellemző. A megkérdezettek több mint 40%-a azt nyilatkozta, abban az oktatási intézményben, ahová járt, a jegyeket nem befolyásolják apró ajándékokkal, kenőpénzzel. Úgy tűnik, Bukarestben és Munténia térségében gyakoribb az iskolai korrupció, mint Erdélyben és Moldvában. Ugyanakkor a 25-29 évesek gyakrabban kerültek olyan helyzetbe, hogy a jegyeiket apró figyelmességekkel vagy pénzzel felturbózzák, mint a tinédzserek: ez arra utalhat, hogy az egyetemeken gyakrabban lehetséges “jegyeket vásárolni”, mint középiskolában. Ezzel kapcsolatban mindenképp érdemes lenne további kutatásokat végezni – vélik a tanulmány szerzői. Az mindenképp tünetértékű, hogy a fiataloknak csak egyharmada elégedett az oktatási rendszerrel.
Jövőkép: kivándorlás
Közel háromnegyede a fiataloknak úgy gondolja, ha eléri szülei életkorát, jobban fog élni, mint ők; 15% szerint közel ugyanúgy él majd; csak 6% gondolja, hogy rosszabbul él majd, mint szülei. Azok körében, akik még tanulnak, 38% gondolja úgy, hogy azonnal munkát talál, miután befejezte az iskolát, egyetemet, és további 28% reméli, hogy ha nem is azonnal, de kis idő után állást talál.
Közel 40%-uk kivándorolna, még ha ideiglenesen is – tanulmányok folytatása vagy munkavállalás miatt. Egyharmaduk szerint tíz éven belül egy másik országban valósítják meg majd önmagukat.
A 15-19 évesek fele vándorolna ki, a 25-29 éveseknek csak 30%-a. A célországok közül a legnépszerűbb Anglia (20% jelölte meg), Németország (16%) és Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Államok (mindegyik 10%-os említéssel azok körében, akik emigrálni akarnak és van ötletük, hogy hová.)
A felmérésben szereplők 56,4%-a nem dolgozik, 31,4% teljes, 3,3% részmunkaidőben dolgozik, 6,8% csak alkalmi munkákat vállal, míg a maradék 2,1% “más eset”. A városiak 44%-ának van munkája, míg vidéken ez az arány csak 37%.
A fiatalok jövedelme nő a korukkal, és a férfiaké szignifikánsan nagyobb, mint a nőké, mint ahogy magasabb jövedelemmel bír egy városi is a vidékinél. Történelmi régiók szintjén a legtöbbet Bukarestben, a legkevesebbet Moldvában keresnek. Munkahelykeresésnél a fiatalok szerint a legfontosabb szempont a személyes ismeretség, csak ezután következik a szakmai tapasztalat és a végzettség. Munkahelyválasztásnál a legfontosabb szempont a fiatalok számára a fizetés nagysága, utána az, hogy mennyire biztos az az állás.
Kiábrándultak a politikából, de hajlandóak tüntetni
Nagyon nagy mértékben kiábrándultak a politikai intézményekből, főleg az országosakból, de ugyanígy a fiatal politikusokból is, és kevéssé érdeklődnek a politika iránt – áll a tanulmányban. A felmérés nyáron készült, és az elnökválasztás második fordulója erre az érdektelenségre rácáfolt: a fiatalok 58%-a ment el szavazni, ami 1989 óta ebben a korcsoportban a legmagasabb részvételi arány a választások történetében. Úgy tűnik tehát, amennyiben valódi tétjét látják a változásnak, mozgósítják önmagukat, ezt igazolja az is, hogy viszont a tüntetéseken, akciókon való részvételi hajlandóságuk magas. A tanulmány szerint a fiatalok problémája abban rejlik, hogy nem találtak módszert az informális politikai részvétel és a döntéshozatalban való formális szerepvállalás közötti átmenet megvalósítására. A politikai hírekről elsősorban az internet segítségével informálódnak, és némileg elutasítóak a tévéadók és az írott sajtó iránt.
Ideológiai hovatartozásáról egyharmaduk nem is nyilatkozott; a többiek körében körülbelül egyformán oszlik meg a magukat politikai jobb- és baloldaliaknak vallók aránya.
Anyagi helyzet
A 18-29 évesek fele még a szüleinél lakik, a gazdasági-társadalmi lehetőségek hiánya miatt; nem bátorítják őket, és nincs is esélyük sok esetben elhagyni a családi fészket, ahogy nagykorúvá váltak vagy befejezték tanulmányaikat. A megkérdezetteknek ugyanakkor a 80%-a a szüleivel vagy párja szüleinél él (akik körében minden öt családból egy albérletben lakik). Ez főleg Munténiában gyakori, Moldvában és Erdélyben kevésbé. Városon a fiatalok egytizede bérlő. A bukaresti fiatalok a legfüggetlenebbek ilyen szempontból, albérletben egytizedük, saját lakásban egyötödük lakik.
A felmérés résztvevői körében 72% az aránya azoknak, akiknek van saját szobája; ez főleg a fiatal férfiakra jellemző, a nők esetében kevésbé gyakori.
A romániai fiatalok mintegy fele úgy véli, szülei a középosztályhoz tartoznak, egyharmaduk szerint a munkásosztályhoz. Ennek megállapításánál a legfontosabb kritériumként az anyagi helyzetet nevezték meg, ezt követi fontossági sorrendben az iskolai végzettség, valamint a bevételek mértéke. Nagy részük ugyanabba a társadalmi osztályba tartozónak véli magát, mint ahová a szüleit besorolta.
Átlagosan egy megkérdezett háztartásában 1433 lejt költöttek el havonta számlákra, iskolára, élelemre, szabadidő eltöltésére. Régiókra lebontva ezeket az adatokat fény derül arra, milyen mértékű a romániai egyenlőtlenség: a városon élő családok 300 lejjel többet költenek, mint a vidékiek, az erdélyiek több mint 300 lejjel többet, mint a moldvaiak, munténiaiak. A bukaresti családok átlagosan 1830 lejt költenek havonta.
A fiatalok közel felének van biciklije, főleg a férfiaknak, vidékieknek és kamaszoknak. Három fiatalból egynek van tabletje, felülreprezentáltak köztük a bukaresti lányok. Az egyenlőtlenségek itt is megmutatkoznak: városon 60%-kal több fiatalnak van laptopja, mint vidéken. Lakóhelyén a fiatalok átlagosan csupán egytizedének nincs internetkapcsolata – városon csak húszból egy fiatal nem mondhatja el ezt magáról. Bukarestben 96%-os az otthoni internetkapcsolat a fiatalok körében, és gyakorlatilag mindenkinek van kábeltévéje is. Erdélyben a legmagasabb, azaz 6% azon fiatalok aránya, akiknek nincs műholdas vagy kábeles tévéelőfizetésük.
A fiatalok felének van mobilnetje, városon többen, falun kevesebben vannak. Kevesebb mint felüknek van az otthonában vezetékes telefon, de szinte mindenkinek van mobilja.
Minden, a felmérésben szereplő négy háztartásra három asztali számítógép esik, ez a tinédzserek esetében magasabb, mint a 25 éven felülieknél. Valószínűleg ahogy függetlenednek, munkába állnak, mobilisabbak lesznek, az asztali gépeket laptopra cserélik – áll a tanulmányban.
A megkérdezettek szülei felének van saját gépkocsija, felülreprezentáltak körükben a városiak, erdélyiek és főleg a bukarestiek, ám a moldvaiak meg munténiaiak körében magasabb azon fiatalok aránya, akiknek saját személyi gépkocsijuk van: közel 25%, szemben a bukaresti 18% és az erdélyi 19%-kal. Erre egyik magyarázat lehet, hogy a bukaresti és erdélyi fiatalok inkább szolgálati gépkocsit használnak, a bukarestiek esetében pedig el akarják kerülni a forgalom okozta stresszt és kellemetlenséget. A tömegközlekedési eszközök részben pótolni tudják a személyes használatban lévő gépkocsikat a zsúfolt városokban – áll a tanulmányban.
Könyv a lakásban
Több mint 40%-a a fiataloknak azt válaszolta, ötvennél több könyv van a háztartásban, amelyben él; ugyanakkor közel 20%-uknál legtöbb tíz kötet található a lakásban. Felülreprezentált a több könyvvel rendelkezők körében a városiak és a lányok aránya. Erős korreláció van a könyvek magas száma és a magasabb iskolai végzettség, valamint a szülők magasabb iskolai végzettsége között.
Családi helyzet
A korcsoportban a nagy többség nem él stabil kapcsolatban. A 25-29 évesek 37%-a házas, további 44% szeretne a jövőben házasságban élni; a házasságról a tinédzserek alkotják a legidealistább képet, hiszen míg csupán 2% a házasok aránya a 15-19 éves korosztályban, 76% szeretne házasságot kötni, majd ha nagy lesz.
Arra a kérdésre adott válaszok alapján, hogy hány gyereket szeretnének, az átlag 1.9. Ugyanakkor a mintában szereplő fiatalok egynyolcada ténylegesen szülő, közülük 64%-nak egy, közel 30%-nak két gyereke van. A vidéki fiatal szülőknek több, a városiaknak kevesebb gyerekük van. Moldvában a megkérdezettek 18%, Erdélyben csupán 10%-ának van gyereke. A házasodási kedv tekintetében nincs különbség vidéki és városi között, ám a városiak ritkábban és kevés gyereket vállalnak. Erdélyben a korcsoportminta 70%-a nem házas, ami legalább öt százalékponttal több, mint az ország bármely más régiójában, ez szignifikánsan különböző családiélet-kezdési stratégiákra utalhat – áll a tanulmányban.
A megkérdezettek körében a férfiaknak több szexuális partnerük volt, mint a nőknek, és a fogamzásgátló módszereket is nagyobb mértékben használják. A fiúk többet isznak, cigiznek, gyakrabban keverednek verekedésbe, mint a nők. A megkérdezettek egyharmada nem hisz Istenben; több mint felük megtagadná az abortuszhoz való jogot a nőktől.