2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Borboly a cekendi reptér tervéről: semmilyen beruházást nem tartok rossznak

kérdezett: Kertész Melinda 2015. január 15. 17:21, utolsó frissítés: 17:21

A megyeelnök nem kommentálja a Szász Jenő-féle reptér megvalósításának esélyeit. Egyelőre a nagyságrendekkel szerényebb csicsói reptér fejlesztéséről is óvatosan nyilatkozik.


Egy Székelyudvarhely melletti nemzetközi repülőtér megvalósíthatóságának tervét ismertette kedden Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Székelyudvarhely korábbi MPP-s polgármestere. Ugyanazon a napon Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke egy másik repülőtér fejlesztéséről beszélt. A január 13-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy közzétette a fejlesztési beruházásra vonatkozó koncepciót. Míg a csicsói reptérfejlesztés lehetőségén már négy éve gondolkodnak a megyei tanácsnál, a Cekend-tetői beruházásra vonatkozó bejelentés váratlanul történt, Borboly is csak a sajtón keresztül értesült az ügyről.

Jó ötletnek tartja ennek a repülőtérnek a megvalósítását, amelyet Szász Jenő jelentett be?


Borboly Csaba: – Már sokszor elmondtam, hogy más politikus kezdeményezéseit nem szoktam kommentálni, azt Szász Jenőtől kell megkérdezni, hogy mekkora annak a realitása, hogy ez a repülőtér megépüljön. Én még egyelőre erről a projektről a sajtón keresztül értesültem, habár kaptam egy e-mailt a Magyar Polgári Pártól, amelyben jelezte, hogy átküldi a tervet. Én arról tudok beszélni, amit ismerek, amit átlátok. Azt lehet tudni, hogy uniós pénzből már ezelőtt három évvel készült egy fejlesztési elképzelés, az innovatív gazdaságfejlesztés témakörében. Ebben a dokumentumban három lehetséges helyszínt azonosítottak a szakértők reptér létesítésére a megyében, és ebből az egyik a Cekend-tető.

Tehát nem úgy kell felfogni ezt a tervet, amely megvalósulása esetén a csíkcsicsói repülőtér konkurenciájává válna?



– Sem a marosvásárhelyi, sem a brassói repülőtér nem konkurencia, mind a kettőt szívesen segítjük, a vásárhelyinél pedig még Lokodi Edit megyei elnöki mandátuma idején, és utána Ciprian Dobrénak is mondtam, hogy közreműködünk, ha szükség van erre, mert a repülőterekről a Székelyföld megközelíthetősége miatt érdemes beszélni. Ez a vita is azért jó, azért hasznos, mert esetleg egyre többen kezdenek azon gondolkodni, hogy Székelyföld nincs elzárva. Márpedig, ha megnézzük a román kormány a következő évekre vonatkozó autópálya-terveit, akkor kiderül, hogy még nagyon sok évig kell arra várni, hogy Hargita megyét valamilyen autópálya átszelje.

Bármilyen statisztikát néztünk az elmúlt években, a régióba érkező turisták 80%-a Hargita megyei célponttal érkezik, és van egy realitás, amit kár figyelmen kívül hagyni, még ha egyesek azt is gondolják, hogy ilyen téren ne gondolkodjunk. A csíkcsicsói repülőtér fejlesztése ügyében 2011 október óta, tehát négy éve dolgozunk. Nem arról van szó, hogy egyet álmodtam, és felébredtem, régóta dolgozunk ezen a fejlesztési terven. Itt van egy működő repülőtér, amely időközben teljesítette a működési engedélyekhez szükséges összes feltételt, tehát az országban a második a tuzlai után, amely készen áll az engedély kikérésére.

Alapterület tekintetében egy egybefüggő, repülőtéri rendeltetésű 30 hektáros területről van szó, hangárok vannak rajta, repülési oktatás zajlik, már egészségügyi sürgősségi célokból is igénybe volt véve. Amiről én beszélek, az egy olyan dolog, amire ennek a térségnek, tulajdonképpen az egész megyének szüksége van, hiszen Gyergyószentmiklósról és Székelyudvarhelyről is közel 10 óra Budapest, márpedig ezt az utazási időt le lehet csökkenteni 1 órára. Nem interkontinentális járatokról van szó, nem Afrikába, New Yorkba vagy Pekingbe fognak indulni a járatok, nincsenek ilyen elképzelések, hanem egy egyszerű hiányt szeretnénk pótolni.

>> A Szász Jenő által ismertetett tervről Márványi Péter, az iho.hu közlekedési portál repülési rovatvezetőjével készített interjúnk itt olvasható>>

Éppen ezért egy olyan repülőtérben gondolkodunk, amely elsősorban Bukarest és Budapest irányába biztosíthat kapcsolatot, főleg, hogyha a schengeni csatlakozás abban a formában fog megtörténni, ahogy a múlt év végén be volt jelentve, tehát úgy, hogy Románia két lépésben csatlakozik: ha előbb a légi és a vízi utazás lesz útlevél-ellenőrzés mentes, akkor itt lesz egy nagy lehetőség.

Az elmúlt években is lehetett Budapest és Csicsó között repülni, csakhogy útlevél-ellenőrzés céljából le kell szállni Temesváron, ez körülbelül egy fél órás többletidőt, illetve a le- és felszállással kapcsolatos plusz költséget jelent. Tehát a repülőtér eddig is működött, ilyen tekintetben nem beszélünk semmi újról, csak azt tennénk rendszeresebbé, ami már létezik.

Elképzelésünk szerint körülbelül 9 kilométer megyei út hosszának megfelelő, 1200 méter hosszú, 24 méter széles kifutópálya illetve kiszolgáló parkolóhely lenne, ami reálisan megvalósítható, ha van szándék, de bízom benne, hogy további partnerek is be fognak szállni.

Azt kell tudni, hogy a repülőtérhez közel van a gáz, ott megy el a csatornahálózat, saját önálló, nagy teljesítményű vízellátása, magasfeszültségi villanyhálózat is van, a vasút közel van, az európai útig pedig 3 kilométeres a távolság. Tehát egy olyan elképzelésekről beszélünk, amelyeket, ha van akarat, akkor végig lehet vinni. Ezért először is nincsenek grandomániás terveink, nem nagy repülőknek a röptetésében gondolkodunk, hiszen Csík nem Frankfurt, nem a Heathrow Londonban. Tudjuk, mekkora a lakosság, mekkora a kiszolgálható érdeklődés, közepes nagyságú gépek fogadására alkalmas repülőteret szeretnénk kiépíteni.

Erre az elképzelésre a megyei tanács pénzéből eddig egy lejt sem költöttünk, nem kell senki ideges legyen amiatt, hogy költjük a megyei tanács pénzét. Több magyarországi kormányzati képviselő, illetve hivatal, tanácsadó cég segített, sőt, az utóbbi időben dr. Farkas László – aki ezen a téren Magyarországon a legszakavatottabb – önkéntesként jött ide és segít a dokumentációkat elkészíteni.

Az elkövetkezőkben sem tervezünk költekezni, mert most elindítottuk a közvitát, hogy tudjuk az embereket, a vállalatokat, a szolgáltatókat erről megkérdezni, majd a közvita eredményei alapján felmérjük az igényeket. Lehet, a végén az lesz a konklúzió, hogy maradjon így a reptér, ahogy van, és nem érdemes befektetni, de ez az év arról fog szólni, hogy kiderítsük, milyen repteret szeretnénk, milyen kiszolgáló egységekről, milyen járulékos dolgokról kell beszélnünk.

Egyeztettünk már a katasztrófavédelmi hatósággal, mert a sürgősségi esetek és az egészségügyi célok legalább olyan fontosak, mint a turizmus. Például erdőtűz, balesetek, vagy súlyosabb beavatkozást igénylő esetekben sokszor nemcsak helikopteres szállításra lehet szükség - amely mellesleg költséges és körülményes, hanem repülővel történő szállításra is.

Próbálunk egyeztetni Csíkszereda önkormányzatával is egy ipari park létesítésének lehetőségéről, felmérni, hogy van-e erre igény. A reptér ösztönzően hathat a beruházásokra, hiszen a reptér révén az ipari park könnyen megközelíthető lenne, az árut el lehetne szállítani, és eközben nőne a repülőtér forgalma.

Azt gondolom, hogy annak a ténynek köszönhetően, hogy Magyarországon szinte minden negyedik embernek van székelyföldi hozzátartozója, a reptér megint csak egy lehetőséget teremt arra, hogy a turistaforgalom növekvése mellett a magyar-magyar kapcsolattartás is könnyebbé váljon. Eddig a megyei tanács RMDSZ-frakciójában volt ezekre az elképzelésekre rábólintás, most következik, hogy a dokumentumok közvitára bocsátása után erről döntsünk a megyei tanács testületében is. Tehát ha a turisztikai szolgáltatók, a helyi tanácsok, vagyis ha minden érdekelt részéről van akarat, várakozás, és ha a beruházni szándékozóknak ettől Hargita megye érdekesebbnek tűnhet, akkor van értelme fejleszteni a repteret. Az lenne a nagy felelőtlenség, ha kirántanék a táskámból egy dossziét, és azt mondanám, hogy holnap ezt a tervet megcsináljuk. Vagy benne van mindenki abban, hogy megvalósítsuk a repülőtér-fejlesztést, vagy ha nem, akkor el kell tenni a tervet, és kell még vele várni.

Ilyen egyeztetés nem történt a Cekend-tetővel kapcsolatosan, ami egy eléggé grandiózus terv, és nem világos, hogy milyen feltételek adottak akár infrastruktúra, akár a közösségi támogatottság szempontjából. Ilyen körülmények között mennyire vehető komolyan ennek a beruházásnak a felvetése?

– Ezt Szász Jenőtől kell megkérdezni és azoktól, akik ott voltak ezen a beszélgetésen. Én ötlet szintjén már hallottam erről Bunta Levente polgármestertől is, Szász Jenő nem az első, aki a cekendi repülőtér ötletével előhozakodik. Én nem tartok rossznak semmilyen Hargita megyében elképzelt fejlesztést, amely nem kerül közpénzbe és nincs rossz hatással a társadalmi viszonyokra vagy a környezetre, ilyen szempontból nem értékelem semmiféleképpen a Cekend-tetői elképzelést. Ha majd lesz amiről beszéljek, akkor visszatérhetünk a témára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS