2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A könyvpiacot sújtó tervezettel álltak elő a törvényhozók

K. M. K. M. 2015. február 17. 08:16, utolsó frissítés: 08:22

A kultúrának adott kegyelemdöfésként, az EU-ban precedens nélküli lépésként jellemezték a kulturális illetékre vonatkozó új tervezetet a kulturális termelők.


Nem valószínű, hogy az előterjesztett formában fogadják el azt a törvénytervezetet, amely a kulturális tevékenységek és termékek esetében kirótt illetékekre vonatkozó törvényt helyettesítené. Tavaly az Alkotóegyesületek Országos Szövetsége kérésére megalkotott tervezetet a PSD, a PNL, a PDL, a PP-DD és az RMDSZ 84 képviselője és szenátora kezdeményezte, amely kiváltaná az irodalmi, filmipari, színházi, zeneipari, folklór-, képzőművészeti, építészeti, és szórakoztatóipari bélyegilletéket szabályzó 35/1994-es törvényt. Azonban a kezdeményezők közül is többen rájöttek arra, hogy a kulturális bélyegilletékre vonatkozó törvénytervezeten bőven akad csiszolni való.

A tervezet itt olvasható

A tervezetet tavaly december 8-án hallgatólagosan fogadta el a szenátus, a dokumentum december 15-én a képviselőházhoz került, február 3-án már a jogi bizottság véleményezésén is átesett. A gyors elfogadtatás miatti sietség azonban alábbhagyott, ugyanis a kulturális bizottságnál már fény derült a visszásságokra, miután a kulturális termelők, szervezetek és könyvkiadók kifogásolták a terveztet.


Mi a baj a tervezettel?



A Polirom könyvkiadó amiatt aggódik, hogy jelentős anyagi terheléssel kell szembenézniük, ha a most érvényben levő 2%-os illeték ezentúl kötetenként 1 lejre nő, a Nemira pedig egyenese a cigaretták és alkoholos italok esetében bevezetett bélyeghez hasonlítja a könyvekre kirótt 1 lejes illetéket. A Nemira szerint a könyvkiadóipart súlyosan érintő tervezet EU-s szinten precedens nélküli, amely elsősorban a szülőket, diákokat érinti negatívan, hiszen a szöveggyűjtemények és oktatási kiadványok sem mentesek az adó alól. A könyvkiadó szerint a tervezet hatására az EU-s szinten könyvfogyasztás tekintetében amúgy is sereghajtó Romániában még inkább zsugorodni fog a könyvpiac.

A kulturális termelők szerint, amennyiben a jelenlegi formában fogadják el a törvénytervezetet, a kulturális illetékből óriási összegek keletkeznek, amelyek bizonyos feltételeknek eleget tevő kulturális egyesületekhez vándorolnak, akiknek elvileg a pénzt kulturális tevékenységek vagy alkotások létrehozására kellene felhasználják, azonban a pénz elköltésének kritériumai nincsenek leszögezve.

A Szerkesztők Országos Föderációja, az Előadásszervezők Egyesülete és a Lemezkiadók Egyesülete közös közleményben tiltakozik a tervezet ellen, főként amiatt, hogy ezt az érintett szervezetek, a forgalmazók és a kultúrafogyasztók véleménye mellőzésével, reális érvek mentén zajló közvita nélkül alkották meg a törvényhozók. Úgy fogalmaztak, a tervezet a kultúrának adott kegyelemdöfés, amit a fogyasztók zsebe bán meg.


A kulturális bizottság alelnöke is kifogásolja a tervezetet

A tervezet a régi törvényhez képes nem sok újdonságot tartalmaz, néhány esetben viszont többet árt, mint használ. "Például a könyvkiadókat kimondottan hátrányosan érinti" – mondta el megkeresésünkre Márton Árpád, a képviselőház kulturális bizottságának alelnöke.

Elmondása szerint a tervezet megalkotását azért szorgalmazzák a kulturális termelők, mert a jelenleg érvényben levő törvény által kirótt illeték begyűjtését nem sikerült megoldani.

"Például a jelenleg érvényben levő törvény szerint az irodalmi bélyeg a könyv eladási árának a 2%-át teszi ki. A mostani gyakorlat szerint ráírják a könyvre, hogy annak ára a 2%-os bélyegilletéket is tartalmazza, ezt az illetéket a könyv eladásakor fizeti ki a vásárló. Ezzel szemben a tervezet szerint az állami nyomba által kinyomtatott 1 lejes bélyegeket minden könyvkiadó köteles megvenni és a könyvekre ragasztani, még mielőtt a könyv a könyvesboltok polcára kerül. Tehát a könyv árától függetlenül kell kifizetni az 1 lejes illetéket, ami egy 10 lejes könyv esetében az ár 10%-át teszi ki. A könyvek többnyire 25-30 lejbe kerülnek. A 30 lejes könyvek esetében jelenleg az illeték 60 bani, a tervezet elfogadása esetén ez az összeg 1 lejre nőne. Az 1 lejes illeték árleszállítás esetén is érvényes marad, és akkor is ki kell fizetnie a kiadónak, ha a könyvet nem tudja értékesíteni. A kiadóknak tehát előre meg kell venniük a bélyegeket, így kockázatot vállalnak be, hiszen nincs arra garancia, hogy valóban el tudják-e adni a könyveket" - mondta Márton.

Hozzátette, más kulturális tevékenység esetén a tervezet a bélyegilletéket az ár bizonyos százalékában határozza meg. Például a képzőművészeti alkotások esetében az eladási ár 0,5%-át kell befizetni kulturális illeték gyanánt. Márton Árpád elmondta, ha például egy műtárgyat aukció keretében vesznek meg, a bélyegilleték elővásárlása nem működik, hiszen előre nem lehet megállapítani, hogy mennyiért fog elkelni az illető műtárgy.

A képviselő szerint a tervezet kapcsán további viták várhatóak, hiszen már eddig is számos, lényegi módosítást nyújtottak be a tervezethez. Továbbá szerinte az az állítás sem áll meg a lábán, mely szerint a tervezet elfogadása esetén sikeresebben menne végbe az illetékek behajtása, hiszen ha a jelenleg érvénybe levő törvény esetében sem sikerült ez, nincs garancia arra, hogy egy új törvény révén ez a folyamat gördülékenyebben zajlana.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS