2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem lesz támadható Alkotmánybíróságon az autonómiázást közbiztonsági veszélyként kezelő stratégia

Kertész Melinda Kertész Melinda 2015. március 25. 16:45, utolsó frissítés: 2015. március 26. 10:33

A belügyminisztérium a veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését. Kelemen Hunor: ez elfogadhatatlan.


Elfogadhatatlannak minősítette Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a belügyminisztériumnak azt a kedden közvitára bocsátott, a 2015-2020-as közbiztonságról és közrendvédelemről szóló stratégiatervezetét, amely a potenciális veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését.

A tárca honlapján közzétett dokumentum a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”.

„Elfogadhatatlan a közbiztonság és az autonómia összekapcsolása, nem veszélyeztetik és nem veszélyeztethetik a közbiztonságot semmilyen módon az autonómiatörekvések és azoknak a megjelenítése abban a formában, ahogy azt az erdélyi magyarság teszi. Elutasítjuk, hogy az autonómiatörekvések veszélyeztetnék a közbiztonságot, elutasítom én magam is, és nem jelentenek semmiféle szélsőségességet, vagy olyan érdeket, ami bármilyen értelemben veszélyeztethetné a közbiztonságot, vagy az ország érdekeit” - mondta el a Transindexnek Kelemen Hunor.

Szerinte úgyszintén elfogadhatatlan, hogy 25 évvel a rendszerváltás után egy ilyen stratégiában az autonómiát a közbiztonsággal ugyanabban a mondatban használják.



„Mi mindig demokratikus parlamenti eszközökkel harcoltunk

az autonómiáért és a közösségi jogokért, az összes kollektív jogért – a nyelvi jogoktól kezdve egészen a különböző autonómiaformákig. Nem veszélyezteti a közbiztonságot semmiféle olyan téma, amelyet egy nemzetközösség, egy kisebbség napirendre tűz, és parlamentáris eszközöket használ annak a megvitatására.

Kockázatosnak tartom az ilyen típusú kezdeményezéseket, még akkor is, hogyha csak egy közvitára bocsátott stratégiáról van szó, mert az ilyen típusú kezdeményezések azt a gondolkodást hozzák a felszínre, amely


a szabadságjogok korlátozását vetíti előre.

Ma ezt a szabadságjogát korlátozzák egy közösségnek, holnap egy másik szabadságjogát, és így lehet visszamenni lassan, lépésről lépésre egy autokratikus rendszerhez, vagy egy diktatúrához, tehát nem tartjuk elfogadhatónak.

Persze, azt nem tudom megmondani, hogy ennek a stratégiának mi lesz a sorsa, most közvitán van. A mi véleményünk az, hogy ebből ki kell kerülnie az autonómia és a közbiztonság összekapcsolásának, nincs mit ebben a stratégiában keresnie semmiféle olyan kezdeményezésnek, amelyet parlamentáris eszközökkel próbál egy kisebbség kivívni, így az etnikai autonómiának sem” - nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Mihály László fotói a Székelyek nagy menetelésérőlMihály László fotói a Székelyek nagy meneteléséről

A Transindex kérdésére, miszerint ha a stratégiát a közvitára bocsátott formában fogadja el a kormány, akkor az RMDSZ-nek milyen mozgástere lehet arra, hogy a dokumentum ellen fellépjen, Kelemen Hunor elmondta, számára ebben a pillanatban nem világos, hogy mi az útja egy ilyen stratégiának, de ha ebben a formában a parlament elé kerül, akkor az RMDSZ-frakciók nem szavazzák meg, nem támogatják. A közvita során is megfogalmazzák észrevételeiket, amelyeket reméli, hogy figyelembe vesznek, és kiveszik a dokumentumból mindazt, aminek abban nincs semmi keresnivalója.

„Nem tudom pontosan, mi a procedúra, mert ez a stratégia nem törvény, nem kormányhatározat, nem sürgősségi kormányrendelet. Gondolom, hogy ha közvitára bocsátották, akkor valamilyen testület elé akarják terjeszteni” - mondta Kelemen Hunor.

Varga Attila alkotmányjogász szerint amennyiben a stratégia a közvitára bocsátott formában lesz elfogadva, a szabadságjogokat sértő, alkotmányellenes passzusok ellenére sem kérhető alkotmánybírósági normakontroll, ugyanis a dokumentum nem törvény, így az Alkotmánybíróság nem hivatott eljárni az ügyben. Hozzátette, csak abban az esetben lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha ebből a stratégiából törvénybe emelik át az illető passzusokat. Amíg megmarad stratégiai szinten, ez nem több egy politikai dokumentumnál. Ezzel együtt Varga elmondása szerint nehezen tudja elképzelni azt, hogy a stratégiát a kormány ebben a formában elfogadja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS