2018. szeptember 24. hétfőGellért, Mercédesz
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarországon is sztárolni kezdték a DNA főügyészét

szerk. 2015. április 20. 15:09, utolsó frissítés: 2015. április 21. 08:53

Az MNO-ban közölt interjúban Laura Codruța Kövesi a romániai magyar ügyekről is beszél, és még nagyobb pörgést ígér a DNA munkájában.


A kinevezésekor legfiatalabb romániai ügyészként, valamint az első korrupcióellenes intézmény élére került nőként bemutatott Laura Codruța Kövesi népszerűségének az illusztrálásával indít az az interjú, amit Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója készített. Eszerint Kövesi harmadik a romániai elismertségi listán, csak az államfő és a rohammentő-szolgálat alapítója előzi meg, és az Associated Press, valamint a BBC áll sorban, hogy interjút készíthessenek vele.

Kövesi az interjúban nemcsak a DNA munkájáról beszél, hanem arról is, hogy mit gondol az erdélyi magyar ingatlanrestitúció kapcsán az intézményt ért vádakról.

Nő a DNA munkájának az üteme

Kövesi elégedett a DNA által végzett munka eddigi ütemével, és azt a reményét fejezi ki, hogy ezt az ütemet gyorsítani is fogják. 2015-ben már 1500 ügyük jutott bírósági szakaszba, miközben tavaly 1100 ítélet született a DNA ügyeiben. Kövesi hozzáteszi, hogy nyolcvanhat ügyészük van, és nagyjából 190 rendőr segíti a munkájukat, valamint szép teljesítménynek minősíti a munkájukat. A DNA-t többször érték vádak amiatt, hogy túl gyors ütemben dolgoznak, ami miatt azzal is vádolták az intézményt, hogy visszaéléseket követtek el, vagy hogy igénytelen munkát végeztek.


Kövesi kiemeli, hogy a 2005-ös törvénymódosításoknak köszönhető az, hogy a DNA igazán hatékony lehet, szerinte „szükség volt egy átmeneti időszakra, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek”. Kövesi 2008-at jelöli meg, mint azt az évet, amikor megnövekedett a DNA aktivitása. Úgy véli, hogy a DNA népszerűségének az a titka, hogy mindenkivel szemben egyformán alkalmazzák a törvényeket. Itt kiemeli annak a jelentőségét, hogy a feljelentések nagy része a polgároktól érkezik, ami szerinte további bizonyíték arra, hogy a DNA-ban megbíznak az emberek.

Feljelentések, nem besúgások

Kövesi a - Ceausescu idejében működő besúgók rossz emléke miatt negatív kicsengésű - feljelentetők szerepére vonatkozó kérdésre azt válaszolja, hogy semmire nem elég egy feljelentés, hisz bizonyítékokat is kell gyűjteni ahhoz, hogy valakit bíróság elé állítsanak. Erre példákat is sorol: tanúmeghallgatásokra, bankszámlakivonatokra, technikai-tudományos eszközökkel szerzett bizonyítékokra van szükségük.



Kövesi arról is beszámol, hogy az új büntetőügyi eljárási törvény és az új büntető törvénykönyv olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint ami gyilkosságért kiszabható. „Van például egy ügy, melyben egy több korrupciós tettet elkövető bírót 22 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek” – mondja. Itt Kövesi elmondja azokat a lehetőségeket is, amelyek az amerikai FBI által alkalmazottakra emlékeztetnek: a büntetések harmadolhatóak beismerés esetén, de akár felezhetőek is abban az esetben, ha feljelentést tesznek és együttműködnek az igazságszolgáltatási szervekkel más korrupciós ügyek felderítésében.

Független-e a DNA?

Kövesi a DNA-ra gyakorolt politikai vagy más intézmények felől érkező nyomás kapcsán a törvény által szavatolt függetlenségükre hivatkozik, és inkább a nyilvánosság, a sajtó felől érkező nyomásokat emeli ki. „Azt hiszem, az ügyészek bátran tevékenykednek, és az volt a legjobb válaszunk, ha sikerült elítéltetnünk a vizsgált személyeket, mert ez azt bizonyította, hogy az ügyeket jól, a törvénynek megfelelően és az alapvető jogok és garanciák tiszteletben tartásával állítottuk össze” – mondja ezek kapcsán Kövesi.

Kövesi beszámol a SRI-vel fennálló kapcsolatról is, ami csak bejelentésekre és tájékoztatásokra korlátozódik a SRI hatásköreinek megfelelően. Azonban Kövesi kiemelte, hogy a DNA ügyeinek „több mint kilencven százaléka magán- és jogi személyektől érkezett bejelentések alapján indul, és csak öt százalék indul hivatalból történő eljárás formájában, ideszámítva a sajtóból szerzett információk vagy a hírszerző szolgálatok bejelentései alapján indított ügyeket is”.

A DNA vezetője ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni – elmondta, hogy politikusok és elemzők írásait nem kommentálja – Tamás Gáspár Miklósnak az egyik magyarországi lapban írt mondatát: „Romániában a különleges korrupcióellenes ügyészség és a vádanyagot szállító titkosszolgálat de facto átvette a hatalmat – és ez aránytalanul megerősíti a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Egyesült Államok informális befolyását –, ami átrendezi (történelmileg túlontúl is ismerős módon) az ország tekintélyi struktúráját, élen a hadsereggel, az államegyházzal és a titkosrendőrséggel. Ugyanakkor persze a korrupciós ügyek súlyosságát nem lehet tagadni.”

Foto: HotNews / Dan PopescuFoto: HotNews / Dan Popescu

Kövesi újra megerősítette, hogy nem szeretne politikai karriert építeni a mostani, főügyészként elért népszerűségére. „ Elsősorban az foglalkoztat, hogy sikeresen végigvigyem a mandátumomat, és hogy a DNA-s kollégáimmal együtt megtegyük azt, amit kell a büntetőügyekben: hogy tisztességesen, következetesen és szakmailag kifogástalanul dolgozzunk” – mondta.

Már exportálják is a DNA-t

Kövesi az újságíró kérdésére megerősítette, hogy a DNA modelljét – amit Kövesi európai uniós modellnek nevez –, már exportálják is, például Bulgáriába. A DNA ügyészei ezen kívül nagyszámú uniós szintű projektben vesznek részt, amelyek segítségével megosztják tapasztalataikat az unió más tagországaiban munkájukat végző kollégáikkal.


Romániai magyar ügyek: nem szabad zajló ügyet vagy egyedi esetet kommentálni

A Magyar Nemzet újságírója az egyházi visszaszolgáltatással kapcsolatos ügyekről is kérdezte Kövesit, pontosabban arról, hogy a római katolikus egyház ellen indult vizsgálat, azonban nem lehet hallani ilyenről például az ortodox egyház kapcsán.



Kövesi elmondta, hogy a DNA-nak nincs hatásköre visszaszolgáltatási ügyekbe beavatkozni. Emellett kiemelte, hogy Romániában létezik a személyes felelősség elve, ami szerint sohasem vádolnak meg egy egész intézményt, ha az intézményből valaki bűncselekményt követ el.

„Annyit mondhatok, hogy voltak ügyeink, melyekben különböző felekezetekhez tartozó templomokra vonatkozó visszaszolgáltatásokat vagy különböző felekezetekhez tartozó polgárokhoz tartozó tulajdonokat vizsgáltunk. Tehát mi nem a szerint válogatunk az ügyek között, hogy az illető személy ortodox, katolikus, román vagy más állampolgárságú. E tekintetben biztosítani tudom arról, hogy mindig tiszteletben tartjuk az alapvető emberi jogokat és a perrendtartási garanciákat, és nem válogatunk sem etnikai szempontból, sem valamely párthoz vagy valláshoz tartozás alapján” – mondta Kövesi.

Magyar férj a Kövesi név titka

A sepsiszentgyörgyi születésű Kövesi elmondta, hogy a magyar nevet házasság révén kapta, majd válás után megtartotta.

Kövesi azt is elmondta, hogy nyolc éves koráig Sepsiszentgyörgyön élt, és gyerekként voltak magyar barátai, játszótársai, ennek köszönhetően magyarul is ismer néhány szót.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS