Az emberjogi bizottságnak nem kell a bejegyzett élettársi kapcsolat
Kertész Melinda 2015. április 23. 17:36, utolsó frissítés: 18:03Az RMDSZ-frakció nem fogalmazott meg egységes álláspontot arról, hogy miként fog szavazni az azonos neműek kapcsolatát is elismerő tervezetről.
Ha a parlament alsó háza a munkaügyi és szociális bizottságra hallgat, akkor elfogadja a partnerek nemétől független élettársi kapcsolat hivatalos bejegyzésére vonatkozó törvénytervezetet, azonban ha az emberjogi bizottság véleményét tartja többre, akkor elképzelhető, hogy ismét kidobják az ablakon az egészet. Kedden ugyanis az egyik bizottság kedvezően, a másik viszont negatívan véleményezte azt a dokumentumot, amely most már másodjára járja körbe a törvényhozás szintjeit, miután ősszel második ízben nyújtotta be kezdeményezője, Remus Cernea.
Kerekes Károly, a szociális bizottság tagja a Transindexnek úgy nyilatkozott, a jogi bizottság jelentés lesz a mérvadó az ügyben. Ezzel együtt elgondolkodtató fejlemény, hogy éppen az emberjogi bizottság véleményezte negatívan az azonos neműek partneri viszonyát is elismerő kezdeményezést. Kerekes ehhez a felvetésünkhöz csak annyit fűzött hozzá, hogy a bizottságnak jogában állt nemet mondani.
A tervezet most a végső szavazás előtt áll, ugyanis a képviselőház tölti be a döntő fórum szerepét az ügyben, ezt megelőzően a jogi bizottság kell jelentésében megfogalmazza álláspontját. Azonban nincs erre kiszabott határidő, így a tervezetről való szavazás beláthatatlan ideig elodázódhat.
Egyébként az élettársi kapcsolat bejegyzésére vonatkozó tervezetet két évvel ezelőtt mutatták be, akkor is nagy visszhangja támadt a kezdeményezésnek.
Mit szabályozna a tervezet?
Élettársi kapcsolatot két felnőtt korú személy – nő és férfi vagy két azonos nemű személy – köthet közjegyző előtt. A felek egyetértenek abban, hogy „a kölcsönös szeretet, tisztelet, és segítségnyújtás illetve egyenjogúság” jegyében élnek együtt.
A tervezet szerint az élettársi kapcsolat során szerzett anyagi javak közös javaknak minősülnek, a felek társbirtokosok, hacsak nem döntenek másként és ezt bele nem foglalják az élettársi kapcsolatuk megkötésére vonatkozó szerződésbe.
A garantált minimális jövedelem kiszámításakor vagy banki kölcsön felvétele esetén mindkét fél jövedelmét figyelembe veszik. Amennyiben az egyik fél nem rendelkezik betegbiztosítással, igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat a másik fél biztosítása alapján. Ha az egyik fél kórházba kerül, a másik fél automatikusan hozzátartozónak minősül.
Az egyik fél elhalálozása esetén a másik fél elsőbbséget élvez a többi rokonnal szemben az öröklés terén, ő örökli az ingóságokat, a bútorokat, a háztartási felszereléseket, és az együttélés időszakában kapott ajándékokat. Ugyanakkor lakhatási joggal rendelkezik abban a lakásban, amelyben együtt éltek. Az életben maradt fél özvegyi nyugdíjra is jogosult 2010/263-as nyugdíj- és társadalombiztosítási törvény 83-93. cikke értelmében.
Bármely félnek jogában áll meghosszabbítani a lakásszerződést, amennyiben a szerződést kötő partner meghal vagy végleg elköltözik. A felek ugyanakkor szabadon közlekedhetnek és tartózkodhatnak Románia területén.
„A képviselőházban első alkalommal véleményeznek kedvezően egy élettársi kapcsolat hivatalos bejegyzéséről szóló törvénytervezetet. Ez az együttélési forma már széleskörű elismertségnek örvend számos EU-s országban” - jelentette be Remus Cernea, a tervezet kezdeményezője, független képviselő.
Cernea elmondta, a 2002-es és 2011-es népszámláláson mintegy 800 ezer személy nyilatkozta azt, hogy együtt él partnerével, arányuk az összlakosság 4%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy Romániában is változatos családmodellek érvényesülnek, ami összhangban áll a demokratikus országokban a párkapcsolatokat illető mentalitásváltással. Amint azt 1989 óta az EU-s országok zöme teszi, a román államnak is kötelessége egyforma védelmet biztosítani az összes állampolgára számára, függetlenül attól, hogy milyen családmodellt választanak maguknak.
A szenátus elutasította a tervezetet
Március 15-én a szenátus esélyegyenlőségi bizottsága kedvezően véleményezte a tervezetet, amit azonban a felsőház plénuma 48 ellenszavazattal, 8 igennel és 3 tartózkodással elutasított. Az RMDSZ részéről három szenátor volt jelen, Klárik László-Attila a tervezet elutasítását javasló jelentés ellen szavazott, László Attila és Pataki Csaba pedig a jelentés mellett adta le a voksát.
Milyen esélyei vannak a tervezetnek a képviselőházban?
Kerekes Károly, az RMDSZ szociális és munkaügyi bizottsági tagja megkeresésünkre elmondta, ugyan a bizottsága zöld utat adott a tervezetnek, viszont érdemi vita nem volt és érdemben nem is szóltak bele a kérdésbe, mert nem is értették, hogy a munkaügyi bizottságot miért találták illetékesnek véleményt mondani erről a kérdésről.
Azonban mielőtt a tervezet a plénumba kerül, a végső szó a jogi bizottságot illeti meg, ugyanis a tervezetnek számos tulajdonjogi és a gyerekek jogaira vonatkozó következménye van. Szerinte az élettársi kapcsolatról nem kellene különálló törvénytervezetet benyújtani, ugyanis ennek, akárcsak a családi kapcsolatoknak, a családi viszonyoknak, a polgári törvénykönyvben van a helye, tehát inkább a polgári törvénykönyvet kellene módosítani. Szerinte hosszú vita várható a kérdésben, ugyanis az együttélési viszonyok kiterjednének az egyneműekre is, és ennek valószínűleg az egyházak nem fognak örülni.
Mivel a jogi szakértőkből álló bizottság még nem fogalmazta meg jelentését, az RMDSZ-frakció nem alakított ki egy egységes álláspontot az ügyben, így nem tudta megmondani, hogy a szövetség hogyan fog szavazni a plénumban a tervezetről.