Sógor Csaba: a kisebbségi jogok több, mint az emberi jogok
kérdezett: B. P. E. 2015. április 27. 15:12, utolsó frissítés: 15:12Az őshonos kisebbségek jogairól tartott brüsszeli közmeghallgatásról kérdeztük az RMDSZ EP-képviselőjét.
Az őshonos kisebbségekről szóló, általad is szervezett EPP-s közmeghallgatáson két dolog tűnt fel elsőre: hogy nagy volt az érdeklődés, illetve hogy nem voltak „ellenzéki” hangok, teljes volt az egyetértés.
Sógor Csaba: – Egy szakmai meghallgatásra az jön be, akit érdekel a téma. Az Európai Parlament egy kulturált hely, ide nem vonul be a román többség, hogy azt mondja, hogy nem igaz, amit állítunk, és minden rendben van, mert ők is tudják – még a román államelnök is elismeri, hogy gondok vannak, nemcsak a törvénykezés szintjén, hanem a törvény alkalmazása szintjén is, még ha törölték is a honlapjáról, a beszédéből az ide vonatkozó részeket.
>> Őshonos? Történelmi? Nemzeti? Nyelvi? EP-meghallgatás volt a kisebbségekről >>
Egy ilyen szakmai meghallgatás általában civilizált hangnemben zajlik – nemcsak ez a kisebbségi, én több ilyenen voltam már. Ha voltak is a teremben, akik nem értettek egyet, azok úgy gondolhatták, hogy nem most fogják elmondani.
Hangzott el olyan meglátás, gondolat, amely számodra is újdonságnak számított a kisebbségi témában?
– Ha szerényen mondhatom, akkor különösebben nem. A Markó József (Josef Marko) nevű úriember politikafilozófiai fejtegetése is ismerős. Most már nagyjából minden kiskaput és rést tudunk.
Én is menet közben tudtam meg, hogy az én 15 perces beszédem is csak 10 perces lesz, sok mindent én is kihagytam az idő rövidsége miatt.
Ezt ma már többen is mondjuk, hogy nemcsak a mi érdekünk a kisebbségek helyzetének a kezelése, hanem a többség érdeke is – nem szeretik, ha ezt mondom, de egyszer a többség is felébredhet, hogy kisebbség lett belőle. A koszovói szerbek és az erdélyi magyarok példája mutatja ezt. És Európa nyugati felében ez nem 600, hanem 60 év alatt végbe fog menni: a jelenlegi népesedési adatok szerint tudjuk, hogy a századfordulóra Európa lakosságának 20%-a lesz muzulmán, és ennél sokkal nagyobb százaléka bevándorló.
Mennyire lesz hatékony ez a közmeghallgatás?
– A diktatúrák és a háborúk hatékonyak és gyorsak, az eredményükről most hadd ne beszéljünk. A következő lépés az, hogy a EPP támogassa ezt az elképzelést.
Ha holnaptól úgy lenne, ahogy ti akarjátok, akkor hány lépés az, hogy ebből a meghallgatásból kötelező jogi norma legyen?
– Nem holnaptól, mi már tegnap óta úgy akarjuk. Elhangzott, hogy ezt a vitát és a szakmai előkészítést - ha az Európai Néppártban zöld utat kap -, követheti egy szóbeli kérdésfeltevés a Bizottsághoz, vitával és határozatjavaslattal.
A másik út az egyéni kezdeményezés lenne, amire nem sok esély van, már kétszer is elkaszálták a kisebbségi intergroup közös munkáját. Egy ilyen kezdeményezés csak akkor megy be, mint a Járóka-jelentés, ha az Állandó Büró jóváhagyja, és akkor születik egy önálló kezdeményezés-jelentés, amit a bizottság magáévá tesz, és felszólítja a tagállamokat az alkalmazásra.
A harmadik út, ahol szintén lehetséges, hogy előrelépés lesz, hogy amióta 2009-ben életbe lépett a lisszaboni szerződés - amely egyfajta alkotmánya az EU-nak -, azóta az Európai Unió is egy jogi személyiség, és előbb-utóbb csatlakoznia kell a nemzetközi egyezményekhez, mint pl. az ENSZ emberjogi, kisebbségi egyezményéhez. Nyilvánvaló, hogy amit a Kalmár-jelentésben hallottunk, az is egy lehetséges és könnyű út lenne, hogy az Európa Tanács kötelezővé tegye elkészített javaslatait, ajánlásait. Én ugyanazt mondom, mint az otthoni, erdélyi vitában: mind a három útra szükség van, mind a három úton nyomuljunk, és lássuk, hogy mi lesz az eredménye.
Az egyik szakelőadó említette, hogy a kisebbségekhez tartozó egyének jogai bekerültek a köztudatba az Európai Bíróság egy-két esete és az Európa Tanács ajánlásai kapcsán, illetve már a lisszaboni szerződés is foglalkozik ezekkel. Tehát megvannak a definíciók, nem kell túl sokat filozofáljanak a jogászok, szociológusok. Elhangzott ma is: üljünk le, egyezzünk meg.
Annak idején egy román szocialista külügyminiszter is elmondta, hogy jogunk van a kollektív, közös magánéletre (collective privacy), és ugye a liberálisok is beszélnek róla, ezzel kezdtem én is. Ma már hál'istennek az Európa Tanácsnak is köszönhetően túlléptünk azon a megfogalmazáson, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogoknak a része: ennél több.
Ezen a három úton lehet továbbmenni. Nem véletlen, hogy itt most fordulat történt, bajor néppárti frakcióvezető van, bajor koordinátor van, és szerényen mi is itt ülünk. Ebben a szakbizottságban volt már az előző mandátum idején Gál Kinga is, az RMDSZ képviselői is. Ebben a szakbizottságban vagyok már hét éve, és tudom, mit beszélek, és valóban az van, hogy lépésről lépésre lehet haladni.
Szoktak szidni minket, hogy a kis lépések politikáját folytatjuk Bukarestben. Ott 7 százaléknyian vagyunk magyarok. Itt a legbaloldalibb és a legjobboldalibb képviselőkkel együtt is 4 százalék alatt vagyunk, itt csak az apró lépések politikájával lehet haladni. Ha úgy tetszik, tégláról téglára.