2019. november 21. csütörtökOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Dübörög a román kisebbségvédelmi modell a Velencei Bizottság elnöke szerint

2015. május 04. 17:09, utolsó frissítés: 2015. május 05. 10:21

Gianni Buquicchio egy interjúban kifejti, hogy szerinte a kisebbségeknek elégedetteknek kellene lenniük a román modellel.


A román kisebbségvédelmi modell működik, a romániai kisebbségek meg kellene legyenek elégedve vele – jelentette ki Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke a TVR kolozsvári területi stúdiójának adott interjújában.

Buquicchio elmondta, hogy az államok nem kell kötelezően szabályozásokkal védeniük a kisebbségeket. „A lényeg egyszerűen annyi, hogy a kisebbségeket egyenlően kezeljék, hogy ne forduljon elő semmiféle diszkrimináció. Vannak államok, amelyek úgy döntöttek, hogy jogszabályokat írnak erre vonatkozólag” – mondta Buquicchio.

Buquicchio úgy véli, hogy a román modell sikerességét leginkább az illusztrálja, hogy a Velencei Bizottság irányába érkező, ilyen kérdésekben való állásfoglalást kérő megkeresések száma minimalizálódott. Ezzel szemben a Velencei Bizottságnak a kilencvenes évek elején nagyon sok ilyen jellegű megkereséssel kellett foglalkoznia.

„Persze, soha senki nincs megelégedve azzal, ami van, mindig többet és többet kérnek. De létezik egy kompromisszum-készség a hatóságok, a kisebbségek és a többség között: mindig megpróbálják megtalálni a legjobb lehetőséget” – mondta, hozzátéve, hogy azért van még, amit javítani, például a roma kisebbség helyzetével van szerinte probléma.



Az interjúban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem is szóba került, amiről Buquicchio elmondta, hogy a díszdoktorrá avatása előtt nem ismerte, de az ideutazása után tapasztaltak szerint az interkulturalitás olyan jó példájának látja, amit más országoknak is kellene követni. „Nagyon értékelem azt, hogy magyarul, románul és németül is folyik az oktatás, de héberül és más nyelveken is” – mondta.

Az interjú készítője azt a kérdést is feltette, hogy a kisebbségek anyanyelvén szóló média Romániában alkalmazott módszerét szabályként kellene-e bevezetni a többi uniós országba. Az interjú készítője Magyarországot hozta fel ellenpéldának, amiatt, hogy szerinte az országban a kisebbségeket korlátozzák az anyanyelvükön megjelenő média fogyasztásában.

„Szomorú. De realistának kell lennünk, egy ország nem tehet meg akármit, amit az emberek akarnak, vannak határok. Ti nagyon sokat tettetek ebben az irányban, és van lehetőség rá, hogy még többet tegyetek, és még jobban.

Persze vannak országok, amelyek kevésbé fejlettek ezen a téren. De nincs semmilyen reális kötelezettség. Ez a szükséges párbeszédtől függ a kisebbség és a többség között. És ebben a kompromisszum-készség kell uralkodjon, hogy elkerülhessük a konfliktusokat” – mondta Buquicchio.

Buquicchio kiemelte, hogy Kelet-Európában kisebbségi kérdésről leginkább 1989 után beszélünk, amikor megbuktak a nemzeti feszültségeket elfojtó kelet-európai diktatúrák. Buquicchio elmeséli, hogy 1991-ben a Velencei Bizottság alkotta meg a kisebbségvédelmi konvenciót, amit 1991-ben fogadott el az Európai Tanács.

„Azóta nagyon sok figyelmet fordított a nemzetközi közösség a kisebbségi problémákra. És az államok is nagyon sok lépést tettek: Románia, Magyarország, Szlovákia, Horvátország, stb. Éppen ezért ez a probléma egyre kevésbé lett fontos.

Mint mondtam, mindig van lehetőség javítani, de azt gondolom, hogy általánosan, és főképp Európában a helyzet jó” – magyarázta Buquicchio.


Buquicchio ugyanakkor kifejtette, hogy szerinte a roma kisebbség helyzete aggasztó, szerinte jobban kellene tisztelni a romák kultúráját, valamint tudomásul venni azt, hogy ők nem szeretnének integrálódni vagy asszimilálódni. Szerinte az államnak azon kell dolgoznia, hogy minden lehetséges módon javítson a romák életkörülményein.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS