2018. május 24. csütörtökEszter, Eliza
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szókincsbővítéssel kezdődhetne a románnyelv-tanítás Hargita megyében

K. M. K. M. 2015. június 12. 18:28, utolsó frissítés: 2015. június 15. 10:09

Egy felmérésből kiderül, a köznyelv elsajátítására kellene fektetni a hangsúlyt: a diákok zöme nem érintkezik a mindennapokban a román nyelvvel.


A Hargita megyei magyar diákok esetében a román nyelv tanításakor a kommunikációs készségek fejlesztésére kellene fektetni a hangsúlyt, segítve a köznyelv elsajátítását, hiszen a megye diákjainak jelentős hányada gyakorlatilag nem érintkezik a mindennapi életben a román nyelvvel – vonta le a közvetkeztetést a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportja abban a jelentéstervezetben, amelyben a román nyelv tanítási módszerének javítására tesz javaslatokat. A dokumentumot még módosítják, június 23-ig bárki hozzászólhat.

>> A jelentéstervezet teljes terjedelemben itt érhető el >>

A jelentéstervezet egy felmérésre, illetve a megyei oktatási szakértők és elöljárók részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetés során elhangzottakra alapozva mutat rá a román nyelv oktatásának hiányosságaira. A jelentéstervezetben az új oktatási tervezetről is szó esett, a Transindex a témában közölt cikkét is hivatkozták a szerzők.


Megoldást keresnek a kudarcos románoktatás javítására



Az elmúlt évek érettségi eredményeit megvizsgálva kiderült, hogy mekkora gondot okoz a román nyelv oktatása, tanulása mind a pedagógusok, mind a diákok számára. A román nyelv és irodalom tantárgyból a Hargita megyei magyar diákok nagy százaléka nem éri el az átmenő szintet az érettségin. 2014-es adatok szerint román nyelv és irodalom tantárgyból a diákok 40%-a megbukik.

A tanárok számra elsősorban a merev tanterv okozza a problémát, ugyanis ennek felépítése nem teszi lehetővé az aktív kommunikáció gyakorlását, amely szerintük létfontosságú lenne a diákok számára ahhoz, hogy megértsék és elsajátítsák a nyelvet. Az is rossz hatással van a teljesítményre, hogy 5. osztálytól kezdődően a magyar anyanyelvű diákoknak is ugyanazt a tananyagot kell megtanulniuk, mint a román anyanyelvűeknek, a tanárok pedig a tantervtől nem térhetnek el, így a lehetőségeik beszűkülnek. A jelentéstervezet szerint továbbá a tantervvel is vannak problémák, mert az nem járul hozzá a szókincs és a hétköznapi kommunikáció fejlesztéséhez


A 2015-ös próbaérettségi sem kecsegtet semmi jóval

A román nyelvvel súlyos problémák vannak, ezek meglétét a próbaérettségin román nyelv és irodalom tantárgyból sikeresen vizsgázó diákok alacsony aránya is alátámasztja. 2015-ben a magyar tannyelvű Hargita megyei iskolákban tanuló diákok mindössze 40%-a vizsgázott sikeresen, vagyis ért el 5-ös vagy magasabb jegyet. A jelentkezők 30%-a pedig 7-es alatt teljesített. Ezzel szemben a román tannyelvű iskolákban tanuló diákok körében 66%-os volt az átmenési arány.


Megoldást kerestetik

A számok tükrében Hargita Megye Tanácsa megpróbálta feltérképezni a problémát, egyrészt online felmérést készített a román nyelv és irodalom tantárgy oktatásával kapcsolatban a Hargita megyei magyar pedagógusok, szülők és diákok körében, másrészt megbeszélést kezdeményezett a felmérés eredményeiről a megye oktatási szakértőivel és elöljáróival.

A felmérés keretében olyan kérdésekre keresték a választ, hogy fontos-e a román nyelv ismerete, elégedettek-e a román nyelv oktatásának módjával, anyanyelvként kellene-e tanítani a román nyelvet, milyen hiányosságai vannak a román nyelv oktatásának és rákérdeztek az alternatív tanterv szükségességére is, illetve arra, hogy kin vagy min múlik az, hogy a diákok megtanulják a román nyelvet.

Összesen 410 válasz érkezett be, ezek több mint kétharmada szülőktől. A kérdőíveket fennmaradó részét pedagógusok törtötték ki. Külön kérdőívvel a megye magyar tannyelvű iskoláinak diákjait is megkeresték, összesen 538 diák töltötte ki az íveket.

A kérdőívet kitöltő szülőknek különböző iskolai szinten tanuló gyerekei vannak. A válaszadók 42%-ának van elemista gyereke, 35%-ának általános iskolás, további 32%-ának pedig középiskolás gyereke. A válaszadó diákok 64%-a középiskolás (elméleti líceum, szaklíceum, szakközépiskola), 28%-a általános iskolába (5–8. osztályba) jár, a maradék közel 8% felsőoktatási intézményben tanul, vagy már végzett a középiskolával, és nem tanul tovább.


A román nyelv tanulásának fontossága

Az első kérdés annak igyekezett utánajárni, hogy a szülők és a pedagógusok miként vélekednek a román nyelv ismeretének fontosságáról a diákok körében. Mint kiderült, egy-két kivételt leszámítva mindenki (97,7%) úgy véli, hogy fontos vagy nagyon fontos, hogy a gyereke társalogni és írni tudjon román nyelven. Az érintett diákok több mint fele válaszolt úgy, hogy fontos nekik, hogy helyesen megtanuljanak románul, további egynegyedük számára nagyon fontos.


Elégedettségi szint a román nyelv oktatását illetően

A szülők és a pedagógusok 98,5%-a nem elégedett azzal, ahogy a diákoknak a román nyelvet tanítják a kötelező oktatás keretében. A szülőkkel és tanárokkal ellentétben a diákok 40%-a inkább elégedettnek vallotta magát az oktatás módjával, további 12% teljesen elégedett ezzel. A közvetlenül érintett diákréteg tehát valamivel nagyobb arányban mutat elégedettséget ezzel kapcsolatban, mint elégedetlenséget.


A román nyelv anyanyelvi szinten való tanítása?

A szülők és az oktatók több mint 90%-a szerint fontos a román nyelv tanítása a magyar diákok számára, de nem anyanyelvi szinten, hanem második nyelvként. Ezzel kapcsolatosan az is kiderül: a felnőttek 85%-a úgy látja, hogy a magyar diákoknak nem kellene ugyanazon a szinten érettségizniük románból, mint a románoknak. A diákok nagyjából egyetértenek a pedagógusok és a szülők véleményével, mintegy 85%-uk véli úgy, hogy a magyaroknak nem anyanyelvként kellene tanulni a románt, valamint szintén 85%-uk mondja azt, hogy az érettségi követelményein változtatni kellene, például azzal, hogy bevezetnek bizonyos nehézségi szinteket a román érettségin, amelyek közül választhat egy nem román anyanyelvű diák.


Hiányosságok

Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e egy olyan tanprogram bevezetését, amelyben több időt szentelnek a köznyelv gyakorlására, elmélyítésére, a válaszadók túlnyomó többsége (96,9%) igennel felelt. A diákok több mint 80%-ban úgy válaszoltak, hogy a hétköznapi életben használt román nyelvet kellene jobban megtanítani, számukra is ez volna tehát a legfontosabb megoldandó probléma.


Kell alternatív tanterv

A válaszadók 75%-a úgy vélekedett, hogy szükséges lenne bevezetni egy alternatív, a jelenlegihez képest egyszerűsített, a nem román anyanyelvű diákok képességeihez igazított tantervet a román nyelv oktatásában, míg a maradék egynegyed úgy nyilatkozott, hogy szükség lenne egy új tantervre, de csak abban az esetben, ha azzal is ugyanolyan jól meg lehetne tanulni románul, mint az eddigivel.

A pedagógusok szerint elkészíthető egy hatékony alternatív tanterv, 97%-uk mondta azt, hogy szakmailag megvalósítható egy ilyen újítás. Arról, hogy ezt milyen formában kellene bevezetni, a pedagógusok több mint 90%-a úgy vélekedett, hogy be kellene vezetni a kötelező oktatási programba, míg azok, akik csak opcionálisan vezetnék be az alternatív tantervet, mindössze 8% körüli arányt tesznek ki.

Az oktatási szakemberek túlnyomó többsége legkésőbb az elemi iskola kezdetétől jónak látna alkalmazni egy alternatív tantervet, amennyiben ennek bevezetését elfogadnák az illetékes szervek. A diákok 63%-a mindképpen bevezetné az alternatív tantervet, míg további 28%-uk úgy fogalmazott, hogy be kellene vezetni, de csak akkor, ha az új módszerrel is ugyanolyan jól meg lehetne tanulni románul.


Ki a felelős a román nyelv elsajátításáért?

A szülők és a pedagógusok egybecsengő véleménye, hogy a tanügyi rendszer, vagy a taneszközök és tankönyvek minősége hat ki a leginkább arra, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek jól megtanuljanak románul: több mint 85%-uk vélekedik így.

A tanárok háromnegyede szerint akadályt jelent a diákok számára a román nyelv megfelelő elsajátításában az oktatási rendszer, a tanterv, illetve a tankönyvek tartalma – ez utóbbi okot a válaszoló pedagógusok 40%-a említette. Ugyanakkor a pedagógusok több mint egyharmada a gyerekek hozzáállását is megemlíti mint problémát, valamint közel egyharmaduk a szülőket is felelősnek látja.

Ha a diákokat kérdezzük arról, hogy mi befolyásolja leginkább a román nyelv tanulás hatékonyságát, közel 50%-uk véli úgy, hogy ez elsősorban az oktatási rendszeren múlik, míg negyedük a tananyag összeállítását és a tankönyv tartalmát említi fő tényezőként. Arra a kérdésre, hogy mi okozza számukra a legnagyobb nehézséget a román nyelv elsajátításában, 52%-uk említette meg azt, hogy a környezetében kevés román él, ezért nem nagyon tudja gyakorolni a nyelvet iskolán kívül. 44% ugyanakkor megemlítette a tananyag összetételét, egynegyedük azt, hogy a román nyelv nehezen tanulható számára, míg 20%-uk azt is, hogy a saját hozzáállása nem megfelelő, illetve hogy a tanárok sem eléggé felkészültek és elhivatottak.


A kerekasztal-beszélgetésen is meghányták-vetették a románnyelv-oktatás problémáját

A kerekasztal-beszélgetés során valamennyi jelenlévő jelezte, hogy nem szolgálja a gyerekek érdekeit a román nyelv tanításának jelenlegi módozata, csupán a vizsgakényszer készteti őket a tananyag elsajátítására, ami nem egyenértékű a román nyelv elsajátításával. Konstruktív hozzáállással lehet javítani a helyzeten, ehhez szükséges a törvényes keretek megvizsgálása, szükség esetén módosítása. Mind a kutatás során, mind a kerekasztal-beszélgetésen előkerültek azok a fő problémák, amelyekkel a diákok és tanárok szembesülnek, ezek pedig a tantervre, tananyagra, illetve a diákok magatartására vezethetők vissza.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy az oktatási rendszerben is vannak hibák, amelyek a magyar nyelvű diákokra fejtenek ki hatást, így a tartós megoldás megtalálása túlmutat a megyei szinten. Ennek megfelelően három fő megoldási javaslat született a kérdőívek és a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján.

Új programra van szükség annak érdekében, hogy a magyar diákok megfelelő szókinccsel rendelkezzenek már a 8. osztály végén, segítve az anyag, a szövegek megértését.

Tekintve, hogy a megyei diákok jelentős hányada gyakorlatilag nem érintkezik a mindennapi életben a román nyelvvel, fontos, hogy az órákon a kommunikációs készségek fejlesztésére kerüljön a hangsúly, segítve a köznyelv elsajátítását, elmélyítését.

Olyan programok kidolgozására van szükség, amelyek által a diákok találkoznak a román nyelvvel, tudatosul bennük, hogy a nyelv megtanulása nem kényszer, hanem létfontosságú a későbbi életben, a munkaerőpiacon. Táborok szervezésére, román nyelvű környezetben tanuló, dolgozó és vállalkozó fiatalok beszámolóinak népszerűsítésére van szükség már az elemi iskolákban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS