2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vendégeknek nem kell kipa - a nagyváradi zsidó közösségnél jártunk

kérdezett: Kertész Melinda 2015. június 22. 18:04, utolsó frissítés: 2015. június 30. 10:18

Ha 3500 év alatt nem asszimilálódtak, ezután sem fognak - magyaráz a nagyváradi zsidó közösség vezetője és beterel a zsinagógába.


„A zsinagógában kipát hordunk – tette a fejére a fejfedőt Koppelmann Teodor Felix, a nagyváradi zsidó közösség vezetője – de vendégeknek nem szükséges”. Majd széles mozdulatokkal terelgetett be a kis zsinagógába, ahol több menóra, egy Dávid-csillag, kegytárgyak vannak bezsúfolva az öreg padokkal berendezett teremben, nem éppen a legnagyobb rendben. Átmeneti megoldás a kis imaterem, az utcára néző zsinagógát éppen most renoválják. A városközpontban Mózes két kőtáblája koronázza a templomot, amely a 700 nagyváradi zsidó számára az önazonosságuk megélésének a terét jelenti.



Koppelmann elmondja, Bukarest után Nagyváradon él a legnépesebb számú zsidó közösség az országban. A deportálások előtt 33 ezer zsidó lakott Nagyváradon, s bár alig tértek vissza néhányan, kultúrájukat, vallásukat a mai napig őrzik.

A zsinagóga keretében működő kulturális központban a holokauszt áldozataira egy falfestménnyel emlékeznek, amely a tragédia kulcspillanatait jeleníti meg – de ezt csak erős idegzetűeknek ajánlott, így inkább felvételt sem készítettünk.

A közösség vezetője büszkén mondja, hogy egy óvodát is működtetnek a zsinagóga udvarában, sőt, egy kóser étkezde is üzemel, ide nemcsak a táplálkozási előírásokat tiszteletben tartó zsidók térnek be: bárkit szívesen látnak.



Koppelmann már 24 éve vezeti a zsidó közösséget. Hangsúlyozza, mindenki felé nyitottak, majd korrigál: a monoteista vallások minden tagját szívesen látják, hiszen a Tora ezt a fajta befogadást és toleranciát tanítja.

Kiderül, a héber nyelv nem a hétköznapok nyelve, rituális fontossága van: a zsinagóga padjaiban levő imakönyvek héber betűinek latin betűs átirata segít a szöveg megfejtésében. Koppelmann szerint nem tilos más nyelven imádkozni, az ima megértése sokkal fontosabb, mint a héber nyelvű ima, mert „Isten minden nyelvet ismer” - mondja. A közösség bemutatása közben cseng a telefon, lánya telefonál Izraelből. A társaság egyik tagja rákérdez, most héberül fog beszélni vele, Koppelmann legyint, románul kommunikálnak.



Koppelmann Teodor Felix szabadkozik, nem szeretne magyarul interjút adni, nem beszéli jól a magyar nyelvet, majd a tévés kollégák unszolására kötélnek áll.

– Az istentisztelet, az a legfontosabb, hogy összetartsa a zsidókat, hogy legyen naponta és az ünnepek alkalmával istentisztelet, és legyen egy rabbi. Fontos a társadalmi és kulturális élet is nekünk, a Zsidó Kulturális Központ nemcsak a hitközség tagjai előtt áll nyitva, akárki bejöhet és részt vehet a programokon, műsorokon.



Milyen a kapcsolat a város többi közösségével?

– Nagyon jó kapcsolatunk van minden, a városban jelen levő egyházzal, azok vezetőivel. Itt Nagyváradon nagyon jó légkör van, mi részt veszünk az ő ünnepükön, rendezvényeiken, és ők is mindig jönnek hozzánk. Baráti kapcsolatban vagyunk mindenkivel a városban.

Mennyire jellemző a zsidó közösség csökkenése, asszimilálódása?

– Nem figyelhető meg az asszimiláció, ha a zsidó nép 3500 év alatt nem asszimilálódott, akkor már ezután sem fog. Sőt, a közös házasságokból is 90%-ban a más vallású férj vagy feleség áttér a hitünkre.

Milyen tevékenységek zajlanak a Kulturális Központban?

– A hitközség keretében oktatás most is működik, különböző korúakból álló csoportok tanulmányozzák a Tórát, tanulják a héber nyelvet, ismerkednek a zsidó zenével, kultúrával, történelemmel, vagyis mindennel, ami a zsidó identitáshoz, kultúrához kapcsolódik. Négy külön csoporttal zajlanak a foglalkozások, a gyerekek, a fiatalok, a felnőttek és az idősek a korcsoportnak specifikus programokra járnak.



A központban sporteseményeket is szervezünk, de azoknak, akik eljárnak ide, művészeti tevékenységeken is részt vehetnek. A rabbitól oklevelet is kapnak, ami bizonyítja, hogy részt vettek a zsidó oktatásban.

Létezik anyanyelvű oktatás az állami iskola keretében?

– A zsidó közösség gyerekei román és magyar nyelvű állami oktatásban vesznek részt, a zsidó vallást és a héber nyelvet csak a zsidó kulturális központban tanulják. De nagyon sok más vallásból is jönnek, és héberül tanulnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS