2018. április 20. péntekTivadar
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Freedom House-jelentés: a DNA-nak köszönhetjük az egyetlen hátbaveregetést

F.J. 2015. június 24. 18:40, utolsó frissítés: 2015. június 26. 13:24

Nem javult jelentősen az elmúlt évben a román demokrácia állapota.


A választási folyamatok demokratikusságát illetően rontottunk, a korrupcióval szembeni harcban viszont jobban teljesített az egyébként nem konszolidált demokráciának minősített Románia, derül ki a Freedom House 2014-re vonatkozó országjelentéséből. Ugyanakkor a civil társadalom, a sajtószabadság, a kormányzás, az önkormányzatok, az igazságszolgáltatás függetlensége és a demokratikussági mutató a 2013-as eredményekhez viszonyítva nem változott.

A jelentéstevők mindezek mellett méltatták Romániát azért az útért, amit 25 év alatt bejárt. Így kiemelték, hogy a romániai társadalom „lenyűgöző lépéseket” tett azért, hogy számonkérhető politikai és gazdasági intézményeket hozzon létre, valamint hogy a tagjai egy szabad társadalomban élhessenek.

Ezek ellenére a jelentéstevők szerint Romániában az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a demokratikus kormányzás hagy kívánnivalót maga után, miközben a politikai korrupció áthatja az egész társadalmat. Az sem javít az általános képen, hogy az állampolgárok elégedetlenek a kormánnyal, miközben az gyakorlatilag sürgősségi rendeletekkel kormányoz.

Freedom House országjelentés - Románia | Create infographics


De talán még rosszabb az, hogy a kormány a korrupt politikusok védelmezőjeként tűnik fel, miközben történtek lépések a korrupció-ellenes harc visszafogására és a tényfeltáró újságírás ellehetetlenítésére. Éppen ezért ebben az évben nem javult az ország minősítése ebben a kategóriában: még mindig kevés a valós konzultáció és közvita, és sok a sürgősségi kormányrendelet.

A jelentésben találunk egy rövid visszatekintést a választási folyamatokkal foglalkozó részben, ahol az év politikai meglepetésének minősítik Klaus Johannis győzelmét a 2014-es államfőválasztáson. Ebben a részben is Victor Ponta és kormánya kapja a legtöbb kritikát: a határon túli románok szavazásának az akadályoztatása és a közpénznek kampánycélokból való esztelen szórása (például a választás előtti hetekben az ortodox egyháznak juttatott kormánytámogatás) miatt. A miniszterelnök veresége az államfőválasztáson egyrészt legitimáció-vesztéssel járt, de ez nem hatott ki kormány parlamenti többségének a megtartására - állapítják meg a jelentéstevők.

A civil társadalom kapcsán a finanszírozás hiányát, valamint az intézményesedés elmaradását róják fel. A májusban elfogadott önkéntességi törvény a jelentéstevők értékelése szerint nem fogja a civil társadalom szervezetei körül tapasztalható hiányosságokat megoldani. Itt újra kitérnek arra, hogy a végrehajtó hatalmi ág képviselői ritkán alkalmaznak valós konzultációs mechanizmusokat a döntések meghozatala előtt. Kiemelik azt is, hogy a civil szervezetek 2014-ben is csak úgy tudtak a közbeszédre és a közintézmények hatni, hogy kivonultak az utcára.

A sajtószabadság kategóriában sem változott a mutató értéke. Ennek elsősorban az az oka, hogy a médiaorgánumok mögött nincs stabil gazdasági háttér, ezért befolyásolhatóak. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kapcsán a jelentéstevők megjegyzik, hogy az az államfő-választási kampány során határozatképtelenné vált.

Az önkormányzatok mutatója sem változott. Itt a jelentéstevők azt az augusztusi kormányhatározatot emelték ki, mint visszatetsző lépést, amelyik lehetővé tette, hogy az önkormányzati vezetők pártot váltsanak anélkül, hogy elveszítenék a mandátumukat.

Az igazságszolgáltatás függetlensége kategória mutatója is változatlan tavalyelőtt óta. A jelentéstevők itt egyrészt kiemelik, hogy annak ellenére, hogy nagyszámú korrupciós ügyben született ítéletet, például a korrupció miatt elítélt bírák az átlaghoz viszonyítva nagy nyugdíjait továbbra sem vonják meg. Ugyanakkor a jelentéstevők a Legfelsőbb Bírói Tanácsot (CSM) hangsúlyosan átpolitizált intézménynek írják le.


Románia mutatói csak a a korrupció területén javultak (vagyis számszerűleg csökkent az ezt mérő érték). Ez természetesen az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) tevékenységének köszönhető, amelynek a 2014-es év volt a legsikeresebb éve. A jelentéstevők a Microsoft-ügyet emelik ki, mint a korrupció-ellenes harcban elért egyik legfontosabb eredményt. Ebben az esetben is az igazságszolgáltatást gátoló politikusokat említik meg a jelentéstevők, mint a korrupció-ellenes harc útjában állókat.

A 2015-ös évre a jelentéstevők intenzív politikai változásokat vetítenek előre, Klaus Johannis megválasztása miatt. Szerintük a PSD-t a korrupciós ügyek miatt egyenesen az eltűnés fenyegeti: eszerint a PSD az olaszországi Mani Pulitenek nevezett korrupcióellenes harchoz hasonló hadjárattal nézhet szembe.

A jelentéstevők szerint a régi politikai vezetők kompromittáltsága miatt várható, hogy Johannishoz hasonló módon új vezetők fognak megjelenni a színen. Ugyanakkor Johannis vezetési stílusa miatt nem egy konfliktusos időszakot vetítenek előre, hanem inkább egy tárgyalásokkal teli készülődést, amely alatt a pártok újra pozicionálják magukat a 2016-os választásokra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS