2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Semmi szokatlan nincs abban, hogy Törökország mecsetet akar építeni Bukarestben

S.I. 2015. július 10. 13:27, utolsó frissítés: 14:26

Bevett gyakorlat, hogy az anyaországok kulturális javakkal és egyéb szolgáltatásokkal segítik a diaszpórát.


Európa egyik legnagyobb mecsete épülhet fel Bukarestben egy muszlim kulturális központ részeként, amely 11 ezer négyzetméter alapterületű lesz – számolt be az Adevărul júniusban. A romániai muzulmán felekezet a török állam segítségével építi meg a központot, amely könyvtárat, tantermeket és szálláshelyeket is magában foglal a tervek szerint.

Juszuf Murat romániai főmufti szerint az európai fővárosok közül Bukarestben lesz a legnagyobb mecset. A telket a román állam bocsátotta a muzulmánok rendelkezésére. A főmufti szerint azért választották Bukarestet, mert az elmúlt években csaknem megkétszereződött a román fővárosban a muzulmánok száma, jelenleg megközelíti a tízezret.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter júniusban Bukarestbe látogatott, ahol Bogdan Aurescu külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után megköszönte a román államnak, hogy támogatja a mecsetek építését. Cavusoglu szerint ez újfent bizonyítja, hogy Románia nyitottságot tanúsít kisebbségeinek problémái és szükségletei iránt.

A mecsetépítés ötletét élesen bírálta Traian Băsescu, aki egy vidéki pártrendezvényen biztonsági kockázatnak nevezte Európa egyik legnagyobb muzulmán központja felépítésének tervét. A volt államfő szerint az akkor még törökországi gyógykezelésen lévő Victor Ponta kormányfő a jelek szerint nem láb-, hanem fejsérülést szenvedett, mert Európa legnagyobb mecsetének felépítésénél és "hatezer muzulmán egyetemista Bukarestbe hozásánál" szerinte nincs nagyobb biztonsági kockázat.

Aggodalmában az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) romániai szervezete is osztozik, amely egy nyilatkozatában úgy vélte: félő, hogy a Bukarestben megépítendő óriásmecset az iszlám radikálisok központjává, a terrorizmus regionális központjává válhat. Az MCA Románia arra intette a román kormányt: az építési engedély kibocsátása előtt tüzetesen ellenőrizze, kik pénzelik a mecset felépítését, és milyen politikai csoportok állnak mögötte.

Juszuf Murat romániai főmufti sajtóértekezletén határozottan cáfolta, hogy a muzulmán vallási központba egyetemisták érkeznének, a mecset pedig szerinte éppen azt szolgálja, hogy Bukarestben ne szervezhessenek többé rögtönzött gyülekezőhelyeken muszlim vallási szertartásokat.

"Csalódást jelent számomra a volt államfő megalapozatlan kijelentése, hiszen ő is tudja, hogy több mint tíz éve, amióta ebben a tisztségben vagyok, magam is harcolok a vallásos radikalizmus terjedése ellen. Románia sosem lesz iszlám központ. Ha felépül a bukaresti mecset, eltűnnek ezek az engedély nélküli imaházak Bukarestből, és csak olyan imámok prédikálhatnak ezentúl, akik megfelelő képzésben, a román állam által akkreditált teológiai intézmények oklevelével rendelkeznek" - mondta a romániai főmufti.

A Transindex megkereste Kozák Gyula szociológust, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársát, aki arra a gyakorlatra reflektált, amelyet az államok a diaszpóra felé nyújtanak. „Általában az úgymond anyaországok bizonyos szolgáltatásokat, segítséget nyújtanak azoknak az etnikumoknak, etnikai csoportoknak, amelyek hozzájuk tartoznak, viszont más ország területén élnek. A törökök és tatárok esetében már bevett gyakorlat, hogy a török állam kulturális javakkal és valószínű, hogy más szolgáltatásokkal is segíti az itt élő török kisebbséget. Ilyen szempontból ez a mecsetépítés ugyanabba a kategóriába sorolható, mint a medgidiai líceum építése és fenntartása” – mondta a szociológus.

Hozzátette: egy kulturális jószágról van szó, amit az anyaország az elszakadt, más területén élő kisebbség felé nyújt. Az anyaországok általában egyetemeket, kulturális központokat és egyéb létesítményeket építenek a kisebbségek számára, a magyar kisebbség esetén is lehet ilyen példákat sorolni – jegyezte meg.

„Ha a radikális iszlám elterjedésére gondolunk, részben megalapozatlan az ilyen fajta aggodalom. Törökország egy laikus állam, és a radikális iszlám nem igazán állami politika. Ami aggodalomra adhat okot, de ez is nagyon helyzetfüggő, ha ezekben a gyakorlatokban más támogatók is vannak a Közel-Keletről, Közép-Keletről. Tudjuk, hogy a szélsőséges iszlám milyen hálózatokon keresztül terjed, de amennyire ismerem én ezt a helyzetet, itt fel sem tevődik ez a kérdés” – fogalmazott Kozák.

A szociológus a romániai iszlám közösségről szólva elmondta, hogy a hívők több csoportba tömörülnek, származásilag és etnikailag különböznek. Két domináns csoportról lehet beszélni, a törökökről és a tatárokról, akiknek létszáma 60 ezerre tehető.

„Egyfajta lokális, kevés megkötéssel gyakorolt liberális vallásgyakorlat hívei, már amennyire liberális lehet egy adott vallás. Ha jól emlékszem, évekkel ezelőtt a főmufti is ilyen irányban nyilatkozott. Romániában megvannak azok a sajátos szokások, amelyeken keresztül gyakorolják és értelmezik az iszlámot” – magyarázta a kutató.

A törökökön és a tatárokon kívül még van egy sokkal kisebb méretű arab jelenlét, de az is megosztott a származási helytől függően. „Ezek az emberek általában kisebb mecsetekben, dzsámikban gyakorolják a vallásukat. A törökök és a tatárok a szunnita irányzathoz tartoznak, míg az arab közösség tagjai a származási országok szerint oszlanak meg a síita és szunnita irányzat között” – mondja Kozák Gyula.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS