2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korai szex = gyenge iskolai teljesítmény

kérdezett: Kertész Melinda 2015. július 20. 09:25, utolsó frissítés: 10:39

A szegénység és a falusi környezet további kockázatot jelent a diákok sikeres érettségizésére nézve - derül ki Dégi Csabáék tanulmányából.


A szexuális élet és a tanulmányi eredmények közötti korrelációt mutatott ki az a tanulmány, amelyet Dégi Csaba és Cristina Faludi, a BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Tanszékének oktatói készítettek utánkövetéses módszerrel, 401 végzős diák bevonásával. A tanulmány része annak a Maria Roth egyetemi tanár vezetésével készült BBTE-projektnek, amely a társadalmi kontextusnak a serdülőkorból a felnőtt korba való átmenet sikerére gyakorolt hatását vizsgálja.

A diákoknak előbb 11. osztály végén, majd érettségi után egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben a kutatók az egészségügyi állapotukat veszélyeztető szokásaikról – dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás – illetve szexuális életük elkezdéséről kérdezték őket. A felmérésben 248 lány (61,8%) és 153 fiú vett részt, átlagéletkoruk 18 év volt, 45%-uk vidéki környezetből származott.

A tanulmány szerzői azt állapították meg, hogy azok a tinédzserek, akik érettségi után is tervezték folytatni tanulmányaikat, nagyobb eséllyel kezdték el később szexuális életüket azokhoz képest, akik nem terveztek tovább tanulni. A tanulmányról Dégi Csabát kérdeztük.


A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a nemi élet korai elkezdésének negatív hatása van a tanulmányi eredményekre, az érettségin elért teljesítményre. Hogyan magyarázható ez a jelenség?



Dégi László Csaba: – Valóban ez a tanulmány központi üzenete. De az is kiderül, hogy a diák környezete is befolyásolja az eredményeit. A falusi környezet, illetve az alacsony társadalmi-gazdasági státus is növelik annak valószínűségét, hogy a diáknak rossz tanulmányi eredményei legyenek, és sikertelen legyen az érettségije azokhoz képest, akiknél ezek a kockázati tényezők nem jelentkeznek.

Eddig a túl korai szexuális élet kérdését főként a nem kívánt terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek kapcsán vizsgálták ebben a régióban, főleg Romániában. Sajnos a szexuális élet az ifjúságkutatásnak egy nagyon mostoha területe, pedig ez a fiatalság egyik legfontosabb témája. Pszichológiai szempontból is ez az az életkor, amikor a szexuális identitásunk megerősödik.


A különböző háttértényezőkkel együtt azt találtuk, hogy – attól függetlenül, hogy hány éves az illető, hogy lány vagy fiú, milyen egészségi állapota van, vagy hogy mennyire és hogyan gyakorolja a vallását – állíthatjuk, hogy a nem stabil, alkalmi szexuális kapcsolat az egyik legfontosabb kockázati tényező: ha valaki túl korán kezdi el a szexuális életét, hosszútávon kihatással lesz arra is, hogy mennyire lesz sikeres az érettségije, illetve, hogy mennyire ér el jó eredményeket.

Ilyen szempontból próbáltuk letisztázni a fiatalok életében jelen levő három Sz-es kérdést – Szórakozás, Szex és Szerhasználat. A tanulmányban a kockázatos magatartások sorában nemcsak a szexuális élet túl korai elkezdésének hatásait vizsgáltuk, hanem a drogfogyasztásra is rákérdeztünk, és úgy tűnik, hogy a drogfogyasztás sokkal kevésbé befolyásoló tényező az érettségi sikeressége tekintetében, mint a túl korai, instabil szexuális élmény.

Egyrészt azt üzenjük az iskoláknak ezzel a tanulmánnyal, hogy az úgynevezett szexuális felvilágosítás órán nem feltétlenül az aktusról, hanem a különböző kapcsolati minőségekről és a párkapcsolati dinamikákról kellene többet beszélni, mert a szexuális élet kapcsán az egyik legfontosabb tényező az, hogy azt mikor kezdi el az ember. A mi adatainkból az tűnik ki, hogy nem is a túl korai kezdés károsítja a fiatalok tanulmányi eredményeit, illetve esélyeit az érettségin, hanem főleg az, hogy kivel, milyen jellegű kapcsolatban, és hány partnerrel kezdik el a szexuális életet. Ez a fő üzenete a mi tanulmányunknak.

A szexuális élet elkezdése kapcsán úgy gondoljuk, hogy erősíteni kellene a személyes kontrollnak, a személyes beleszólásnak a tárgykörét, hiszen nagyon sok kutatás utal arra, hogy amikor elkezdjük a szexuális életünket, akkor eléggé kis mértékben tudjuk kontrollálni a helyzetet, hogy mikor, kivel kezdjük el. A kevés kontroll utólag megbánásban jelentkezik, negatívabban éljük meg a helyzetet, de mindezek mellett a kevés kontroll azzal jár együtt, hogy a kortárs hatással is szembe kell nézni, ami lehet pozitív vagy negatív, illetve természetesen ott van továbbá a szülői felügyelet, ami a hagyományosnak nevezett társadalmunkban többnyire ellenséges szülői kontroll formájában nyilvánul meg. Csakhogy ez nem biztos, hogy elősegíti azt, hogy a fiatalnak több kontrollja legyen, és elhalassza az első szexuális élményt.

Ennek a kontrollnak a kiépítésére az iskolában kellene nagyobb hangsúlyt fektetni?

– Teljesen biztos, hogy az iskolában nem arra kellene a hangsúlyt fektetni, hogy többet beszéljenek a szexről és a szexuális életről, a szexuális felvilágosításon belül nem az aktusról kellene beszélni, mert a szexuális örömszerzés praktikáit és technikáit a fiatalok már ismerik. Viszont nincs tapasztalatuk a kapcsolati dinamikában, és tudjuk, hogy a szexuális élet túl korai elkezdésének nemcsak a szülők és a barátok, illetve a személyes kontroll lehet a magyarázata, hanem az is, hogy túl idealisztikus elképzeléseik vannak a fiataloknak a szexuális életről, illetve a párkapcsolatokról.

Ez az a terület, amelyen nagyon sokat lehetne az iskolában dolgozni, akár felekezeti iskolákban is örömmel vennék azt, ha a párkapcsolati dinamikáról többet kellene beszélni. Ezzel lehetne növelni az esélyét annak, hogy a fiatalok sikeresen érettségizzenek, és így megtörténhet, hogy elhalasztják az első élményt addig, ameddig képesnek érzik magukat erre.

Milyen korreláció érhető tetten a szexuális élet korai elkezdése, a társadalmi-gazdasági háttér illetve a gyenge tanulmányi teljesítmény és az érettségizés fokozott sikertelensége között?

– Ritka jó módszertanú ez a kutatás, ugyanis utánkövetéses módszerrel készült, ami azt jelenti, hogy megkérdeztük a fiatalokat a 11. osztály végén, a 12. osztály elején, hogy milyen az iskolai sikeresség profiljuk, milyen az életstílusuk, a magatartásuk, majd megvártuk, hogy mi történik az érettségin. Az érettségi után megvizsgáltuk, hogy milyen eredményeket értek el, illetve, hogy egyáltalán átmentek-e az érettségin, vagy nem. Magyarán egy éven keresztül követtük ezt a nagyjából 400 fiatalt.

Amint már utaltam rá, a sikertelenségi ráta a falusi, vidéki iskolákban, illetve az alacsony társadalmi-gazdasági státusban levő fiatalok esetében a legmagasabb. Itt a dolgok összeérnek, mert aki falusi környezetből próbál sikeresen érettségizni, annak kétszer nagyobb az esélye a bukásra, és ha valaki szegény környezetből származik, akkor háromszor nagyobb az esélye a sikertelen érettségizésre. Ez a két legerősebb társas tényező, ami ráhat a gyengébb iskolai teljesítményre. Az is kijött, hogy akik az elmúlt félévben valamilyen tantárgyból bukásra álltak, azok sem rúgtak labdába. Tehát a lakhely, lakókörnyezet és ezen belül főleg az iskola minősége, illetve a családi háttér befolyásolják a tanulmányi eredményeket, és erre rárakódik a kockázati magatartás.

Amikor a felnőtt lakosság körében kutatjuk a kockázati magatartást, általában ugyanezt szoktuk látni: az önkárosító magatartásformák – mértéktelen alkoholfogyasztás, a drogfogyasztás, illetve a különböző kockázatos szexuális magatartások mindig összefüggnek egyfajta szociális és társas érintettséggel is. A teljes kép így néz ki: a falusi környezet, az alacsony társadalmi-gazdasági státus, az elmúlt félévben rossz iskolai teljesítmény, az instabil kapcsolatban, túl korán elkezdett szexuális élet egymást felerősítve vezet gyenge tanulmányi eredményekhez. Ezek azok a tényezők, amelyek életkortól, nemtől, vallásgyakorlástól függetlenül magasabb kockázatot jelentenek az érettségi sikertelensége szempontjából.

A kutatásban a szerepel, hogy a minta közel 62%-a volt lány. Miért jelentkezik ez a felülreprezentáltság a lányok körében?

– Mivel utánkövetéses módszerrel dolgoztunk, a kiindulási minta nagyobb volt, majd kiszotyogtak emberek a második lekérdezési fázisig, és benne maradt 400 ember, akiket lehetett követni egy éven keresztül. Ez a minta valóban torzít picit a lányok javára. A magyarázat az, hogy a lányok együttműködési hajlandósága nagyobb volt, de kontrolláltuk az adatokat, ennek a torzításnak a végeredményre nézve nem volt hatása.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS