2019. április 24. szerdaGyörgy
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

26. Tusványos: tényleg nem ember az asszony?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2015. július 22. 22:20, utolsó frissítés: 2015. július 23. 09:30

Németh Zsolt ezzel próbált poénkodni az idei Tusványos tábornyitóján megtartott beszédében. Nem kacagtunk.


Jókora marék, viccnek álcázott hétköznapi hímsovinizmussal dobta szembe a hallgatóságot Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 26. Tusványos tábornyitóján. Beszédében, zárásképpen ugyanis azt a sok használattól már elrongyolódott, axióma-rangra emelt tábori túlélési útmutatást említette, hogy „Az asszony nem ember, a sör nem ital és a medve nem játék”.

Noha sokszor hallottuk már ezt a mondást, s bár sosem örültünk neki, most viszont nem mehettünk el mellette szó nélkül, mert nem kell magyarázni, hogy más a súlya, ha az egyszeri tárborlakótól halljuk, és másképpen hat, ha ugyanazt Magyarország egyik vezető politikusa mondja. Így Németh Zsolt mellett Tusványos két, fontos pozícióban levő, a megnyitón is felszólaló női szervezőjét, Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, és Tárnok Máriát, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnökét is megkérdeztük a témáról. Németh azt fejtegette, hogy ez egy nyelvi kérdés, nem pedig a mentalitás axióma-szintű leképeződése, a szervezőnők szerint pedig ez nem több egy viccnél.

Németh Zsolt: „A székely axiómák sorában hangzott el ez a mondat. Ezt a mondást bizonyára önök is ismerik, hogy az asszony nem ember, a leánka nem gyermek... Ez nem azt jelenti, hogy ne tekintenék egyenrangúaknak a székelyek az asszonyokat, hanem van az asszony és van az ember, mindegyiküknek van az életben egy jó elfoglalt helye, és ez a fajta székely megközelítés része a közgondolkodásnak, mint ahogy az is, hogy a medve nem játék és hogy a sör az nem ital, mert a pálinka az igazi ital.

Én nem látom úgy, hogy a székelyek ne tisztelnék az asszonyokat, sőt, úgy látom, hogy jobban tiszteik azzal, hogy ők azt mondják, hogy az asszony az asszony, az ember meg ember. Ma, amikor a világban felcserélődnek ezek a fajta szerepek, és általában a nemi szerepekkel kapcsolatban egy zűrzavar van, akkor én azt gondolom, hogy nem kell a székelyeknek a gondolkodásában semmiféle előítéletet keresni.


Mi, akik Magyarországról lejövünk, egy világgal találkozunk, és mi szeretjük a pálinkát, szeretjük azt, amit a székelyek ebben a gondolkodásban megjelenítenek, és azt gondolom, hogy itt alapvetően nyelvi és nem gondolkodásbeli kérdésről van szó. Ön azt gondolja, hogy amikor a székely azt mondja, hogy az asszony nem ember, akkor ő ezzel leértékeli? Én nem hiszem, hogy erről van szó, itt egy nyelvi kérdésről van szó. A székelyek a „leánkát” a lányokra, a gyermeket a fiúkra mondják, a nőre azt mondják, hogy asszony, a férfira pedig azt, hogy ember. Ezt a nyelvi játékot, ami ebben van, lefordítani egy politikai koncepcióba, az egy teljességgel elhibázott dolog.”

Tárnok Mária és Németh ZsoltTárnok Mária és Németh Zsolt


Tárnok Mária: „Ez egy alapvicc, amit a nőknek, női szervezőknek el kell tűrniük itt, Tusványoson. Ez egy húszéves vicc, amit minden évben elmondanak a megnyitón. A férfi kollégáink nagy becsben tartanak, emberszámba vesznek minket, azt mondják, hogy sok minden rajtunk múlik, hiszen a szervezői csapat 70%-a fiatal lány vagy nő.”

Sándor KrisztinaSándor Krisztina


Sándor Krisztina: „Ami engem illet, ez a mondás a vicc kategóriába tartozik, megmosolygom, ahogy megmosolyogja az a férfitársam is, aki ezt kijelenti. Az utóbbi időben, a saját környezetemben egyetlen olyan férfival sem találkoztam, aki ezt a mondást komolyan mondta volna, nyilván, azért mondja, mert jó poénnak tartja. Megszoktuk Tusványoson, hogy mindenki szeret nagyokat, poénosokat mondani.

Én ugyanabba a kategóriába teszem ezt a mondást, mintha egy kocsmai beszélgetés keretében, vagy egy sörsátorban hangzott volna el. Meg sem hallottam már, csak arra figyeltem fel, hogy a „medve nem játék”. Szerintem nincs valóságalapja, és akik használják, azok csak poénnak szánják.

Németh Zsolt csak kölcsönözte a székelyföldi kultúrából, nem érzem úgy, hogy erre reagálnom kellene, és megmondjam neki, hogy ez nem volt szép a részéről. Persze, tudom, hogy a székelyföldi kultúra patriarchális kultúra és tagadhatatlan, hogy létezik hétköznapi hímsovinizmus, főleg falusi környezetben, és lehet ez akár veszélyes is, de ebben a környezetben abszolút nem tartom annak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS