Magyarellenesség a román sajtóban. Mi lehet az oka?
F.J. 2015. július 24. 17:08, utolsó frissítés: 17:14A tusványosi kerekasztalon több is elhangzott a lehetséges okokból.
Van egy tendencia a román közbeszédben arra, hogy úgy mutassák be a magyar jelenlétet Erdélyben, mintha az nem lenne legitim – mondta Adrian Szelmenczi, az Active Watch emberjogi szakértője a 26. Tusványoson tartott beszélgetésen. A Magyarellenes diskurzus a román médiában című beszélgetésen Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke és Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület alelnöke is részt vett. A beszélgetést Bethlendi András az Igen, tessék! Mozgalom ügyvezetője moderálta.
Szelmenczi elmondta, hogy a mögött, hogy a magyarokat néha ősellenségként mutatják be, az is állhat, hogy sem az olvasók, sem az újságírók nem informáltak a magyarokat illetően. Emellett Szelmenczi azt is kiemelte, hogy a román újságíró társadalom jelenleg nagyon nem-professzionálissá vált, és gyakran előfordul, hogy az újságírók is annyit tudnak a magyarokról, amit maguk is láttak a tévében, olvastak az újságban.
Asztalos Csaba azt emelte ki, hogy a CNCD-nek nagyon kell arra vigyáznia, hogy megtalálja az egyensúlyt a szólásszabadság gyakorlása és a gyűlöletbeszéd beazonosítása között.
„A román sajtóban sajnos nagyon kevesen vannak azok a sajtósok, akik felkészültek a magyarokkal kapcsolatos problémákat illetően, vagy akik tudnak magyarul” – mondta, hozzátéve, hogy sokszor a Google Translatet használják arra, hogy egy magyar nyelvű cikket lefordítsanak. Szerinte a romániai magyar sajtósok se kommunikálnak annyit a román újságírókkal, hogy ez jobb informáltságot tegyen lehetővé.
„Annak ellenére, hogy a román sajtó számos képviselője alapvetően jóhiszemű a magyarokkal kapcsolatban, nagyon nagy problémát jelent az, hogy nincs elég kapcsolat a romániai magyar és a román újságírók között" mondta Asztalos, hozzátéve, hogy egy valós történelmi megbékélés és párbeszéd sem létezik a két közösség között.
Szelmenczi arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvéleményt befolyásolók közül nagyon sokan úgy teszik fel a kérdéseket, amelyek a magyar kisebbséggel kapcsolatosak – mint például az autonómiára vonatkozó kérdéseket -, hogy már benne van az elutasítás.
Szelmenczi szerint a sajtóban jelenleg a magyar közösség elleni támadások erőteljesebbek, mint a roma közösség elleni támadások.
Szelmenczi szerint az a diskurzus is szélsőséges, amikor a magyaroktól azt kérik, hogy „tartsák be az ország törvényeit”. Ez szerinte azt a látszatot kelti, hogy a magyarok vendégek Romániában, vagy hogy a törvények, valamint az alkotmány teljesen a megkérdezésük nélkül születtek volna.
Asztalos azt is kiemelte, hogy miközben nagyon elterjedt az, hogy Románia modellértékű kisebbségi kérdésekben, szerinte inkább arra modell, hogy hogyan ne alkalmazzanak nemzetközi szerződéseket, valamint törvényeket.