2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Quinnan: az EU falat épít a tagállamok közé

kérdezett: Csedő Krisztina 2004. július 21. 22:15, utolsó frissítés: 22:12

#b#[tusványos]#/b# Antidemokratikus az EU készülő alkotmányának első cikkelye? #b#Miért hiányzik#/b# az alaptörvényből az önrendelkezés joga? Lloyd Quinnan, a skót parlament képviselője válaszol a Transindexnek.





– Előadásában azt állította, hogy egy állam nem engedheti meg magának, hogy egyszerre két lovon üljön. Ugyanakkor jelenleg mind Románia, mind Magyarország számára luxus lenne vagy az Amerikai Egyesült Államok, vagy az EU mellett elköteleznie magát. Ön szerint mi volna az ideális, követendő stratégia egyrészt Románia, másrészt a romániai magyar képviselet számára?


Lloyd Quinnan, a skót parlament képviselője: – Az az érzésem, hogy újonnan csatlakozó országok hatékonyabbá kell tegyék az EU-t. Ha ezek az országok két lovat kísérelnek megülni, vagyis az EU-tagság mellett különleges kapcsolatot kívánnak fenntartani az USA-val, akkor könnyen a köpönyegforgató szerepkörében találhatják magukat.


Az USA-nak olyan geopolitikai érdekeltségei és politikái vannak, amelyek eltérnek az EU-éitől. Muszáj döntést hozni. Megértem a posztkommunista országokat, hogy léteznek az USA-val szembeni elkötelezettségeik, illetve kapcsolatban kívánnak lenni az Egyesült Államokkal.

Tény viszont az is, hogy mind Magyarországnak, mind Romániának a NATO-tagság révén megvan már a kapcsolata az USA-val. Ez elegendő kell legyen. Szélesebb körű gazdasági és nemzetközi politikai közegben életbevágóan fontos viszont, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat az EU-projekt mellett. Ez lenne a kialakuló kínai gazdasági, valamint az USA már létező gazdasági és politikai hatalmának ellensúlya.

Kiemelkedően fontos a romániai magyarság számára az, hogy a román államnak mindenképp kapcsolatban áll az USA-val. Nem a kisebbségnek kell az Egyesült Államokkal való kapcsolatot fönntartania, hanem be kell látnia, politikai céljait, illetve a politikai és kulturális elismertségét (amely demokratikus államban mindenképp kijár) éppen az EU-s kapcsolat fogja biztosítani.

Amennyiben a román állam az USA-val való kapcsolatát az EU-s viszonyrendszer fölé helyezi, akkor a magyar kisebbségnek jut az ellensúlyozó szerepe: hogy az ország igenis az EU felé kötelezze el magát. Ebben rejlik a legnagyobb lehetőség a kisebbségi helyzet demokratizálására.


– Ám az EU alkotmánya nem is beszél az önrendelkezés jogáról. Éppen emiatt Ön amellett érvel, hogy Skócia ne szavazza meg ezt az alapokmányt. Amennyiben ez a jog mégis bekerülne az alkotmányba, az nem sértené-e a nemzetállamokat, amelyek köztudottan érzékenyek szuverenitásukra? Mivel elméletileg az EU joganyaga a nemzeti törvényekkel szemben előnyt élvez...


Lloyd Quinnan: – Ez a nemzetállamoknak valóban sok bonyodalmat okoz. De hát változó világban élünk. Az EU megalakítása önmagában kikezdte az egyes nemzetállamok szuverenitását. A spanyol, brit, francia vagy német akadémiai körök közös álláspontja, hogy teljes szuverenitás már egyáltalán nem létezik, bizonyos értelemben mindenki osztott szuverenitásban él.

Ha a szuverenitás amúgy is megoszlik, mi lenne a probléma a továbbosztásával az önrendelkezés joga révén? Az EU-alkotmány első cikkelyéből világosan kitűnik, hogy ez az alapokirat a tagállamok jogait garantálja, és nem az Európa-szerte élők demokráciáját. A tagállamoknak nemzetállamokként van hatalmuk és felelősségük kisebbségeikkel szemben.

Továbbá az alkotmányt még nem ratifikálták. A jelenlegi tagállamokban, valamint a csatlakozásra váró országokban élő kisebbségek képviselőivel szemben az a legfőbb elvárás, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyakoroljanak nyomást az EU-ra azért, hogy az elismerje: az alkotmány első cikkelye antidemokratikus, nem biztosítja az EU igaz fejlődését.

Mi – államtalan nemzetek tagjaiként – nem az EU jelenlegi felépítését tartjuk kívánatosnak, hanem a népek és nemzetek Európáját, vagyis a kölcsönösen elismert kultúrák és etnikumok szabad föderációját. Az EU-nak ebbe az irányba kell fejlődnie. A mostani alkotmány alapvetően a tagállamok, illetve a csatlakozók klubjára szűkítené az EU-t.

Ez csak gazdasági-kereskedelmi társulás lenne, kevésbé politikai unió. Mi nem akarunk egyesült Európát. Ezt senki sem akarja. De igenis akarunk egy olyannyira magabiztos Európát, amely képes bizonyos kérdésekben – nem csak gazdasági ügyekben – teljes egységben együtt dolgozni. A népek politikai fejlődését nem lehet határok közé szorítani.


– Gondolja, hogy az "államtalan nemzetek" tagjainak van akkora befolyása, hogy ezt a cikkelyt beépíttethetik az európai kormányzatok által támogatott alkotmányba?

– Többnyire éppen a kormányzatok álltak az alkotmány mellé, a népek nem. Hogyha most népszavazás lenne az EU-alkotmányról, Dániában az emberek elleneznék: hasonló a helyzet Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Írországban. Egyelőre az sem biztos, hogy Spanyolország megszavazná.

Az EU a hosszú távú tervezés miatt fontos, nem úgy, mint a négyévente cserélődő kormányok. Mind Berlusconinak Olaszországban, mind Aznarnak Spanyolországban konkrét elképzeléseik voltak Európáról. Az utóbbi már nincs hatalmon, Berlusconi sem lesz sokáig kormányfő, Tony Blair sem lesz kormányon két-három év múlva.

Miért engedjük meg magunknak, hogy a gyermekeink jövőjét olyan politikusok határozzák meg, akiknek nincsenek hosszú távú céljaik?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS