Csodaszámba megy, és lehet, hogy nincs is minden (t)rendben: megmondták a politikusok
G. L. 2015. augusztus 17. 22:47, utolsó frissítés: 2015. augusztus 19. 12:28Hivatalosan is elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok.
Az előző évekhez képest, amikor hosszú sorokban álltak az érdeklődők a Kolozsvári Magyar Opera épülete előtt, talán egy leheletnyivel kisebb volt idén az érdeklődés a Kolozsvári Magyar Napok megnyitója iránt. Ez részben valószínűleg az időjárásnak, részben pedig annak tudható be, hogy gyakorlatilag már a második napnál tartunk, javában zajlanak az események, bőven volt „versenytársa” a hivatalos megnyitónak. De azért megtelt az opera nagyterme, ami vélhetően inkább a budapesti Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja. Hágókon innen és túl című lélekemelő előadásának köszönhető, mint a politikusok sokat vizionáló beszédeinek. Mi mégis az utóbbi leírására szorítkozunk.
"Tegnap a Farkas utcai templom hálaadó istentiszteletén döbbentem rá, hogy egy kicsit talán túl magabiztosak, túl optimisták voltunk az idei szlogenünk kiválasztásakor,
talán még sincs minden (t)rendben”
- mondta Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, mert az elmúlt öt évben nem hálaadó istentisztelettel kezdték a napokat. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre a Szent Mihály templomban tartott hálaadással kezdjük a Kolozsvári Magyar Napokat. Majd köszönetet mondott a rendezvény támogatásáért a magyar kormánynak, intézményeknek, egyházaknak, iskoláknak, a megyei és városi tanácsnak, illetve a vállalkozó szférának. Végül pedig bejelentette, hogy az idei rendezvény központi témája az ukrajnai viszonyokra való tekintettel a kárpátaljai magyarság helyzete.
Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke beszédében az öt évvel ezelőtti első Kolozsvári Magyar Napokra emlékezett meg, ami a civil szféra és a politikum összefogásával jött létre, mert ráébredtek, hogy a kicsinyes érdekeknek nem szolgálható ki a rendezvény. „2010-ben a városi önkormányzat még tartózkodóan viszonyult a rendezvényhez, nem értette, hogy miért van rá szükség, és csak szimbolikusan támogatta azt. Mára a többség már elfogadta, kiemelten is támogatja az önkormányzat, sőt, valamennyire érdeklődik is iránta” - értékelte az elmúlt öt évben történt változásokat a helyi tanácsos, de ugyanakkor figyelmeztetett is, ez nem jelenti azt, hogy nincs már munka.
Posted by KOLOZSVÁRI MAGYAR NAPOK on 2015. augusztus 18.
Élni akaró, életerős közösség a kolozsvári magyar, amire a hatodik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok a példa – mondta beszédében Mile Lajos, Magyarország Kolozsvári főkonzulja. Értékelése szerint a mostani rendezvény pedig több mint 500 programjával impozáns, és a vele járó élmény az otthonosság érzését is fokozza az itt élőkben. Majd arról beszélt, hogy a rendezvény lejártával arra van szükségünk, hogy
a Kolozsváron élőknek minden nap magyar nap legyen,
akár akkor is, amikor magyarul tanítjuk a gyerekeinket, álmodunk vagy tervezzük a jövőnket. A végén pedig csak annyit ajánlott, hogy a tudatunkban és emlékünkben ne zárjuk le a Kolozsvári Magyar Napokat, csak jövőre újra nyissuk meg.
Gheorghe Şurubaru, Kolozsvár alpolgármestere Emil Boc polgármester üzenetét hozta el a megnyitóra, aki ismét a város multikulturális jellegére hívta fel a figyelmet, amiben mindenki otthonra találhat. Rögtön utána Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke köszöntötte a gálaelőadásra váró közönséget. A politikus ismét az összefogásra hívta fel a figyelmünket, ami nélkül nem jöhetett volna létre a fesztivál, s ami bennünk is meg kell hogy mozdítson valamit. Majd egy huszárvágással a fesztivál idei témájára tért: „Kárpátalján még mindig vannak olyan magyarok, akik aggódnak használni az anyanyelvüket. A kárpátaljai magyarok mellé kell állnunk” – mondta a politikus, ezzel buzdítva a szolidaritásra.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a megújulás kényszeréről beszélt. A reformáció közelgő ötszázadik és a trianoni döntés közelgő századik évfordulója kapcsán felidézte, hogy a reformáció annak idején „újrafogalmazta Európát és a magyarságot”, és Trianon után a magyarság is képes volt arra, hogy „újrafogalmazza Erdélyt”. A politikus úgy látta, hogy az újrafogalmazás kényszere most, az évfordulók közeledtével is jelen van. Németh felidézte, hogy az idei magyar napokat román-magyar politikai nyilatkozatháború közepette szervezik.
„Mi nem kívánunk olajat önteni a tűzre,
a mi kezünk ki van nyújtva, várjuk azt a román vezetést, amelyik a kölcsönös tisztelet jegyében kész együttműködni velünk” – közölte Magyarország álláspontját a jelen helyzetben a politikus.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke felidézte, hogy a kárpátaljai magyarokat is segítségnyújtásra késztette egykor a romániai Ceaușescu-diktatúra bukása. Hozzátette, a kolozsvári gesztusban nem is annyira a kárpátaljai iskolások számára szervezett adománygyűjtés a fontos, hanem az, hogy érezhetik az erdélyiek szolidaritását. Pál István, a gálaelőadás kárpátaljai zeneszerzője a már közelgő produkcióra térve kijelentette: ez megmutatja, hogy
nem akarunk háborúzni, békességben akarunk élni.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szokásához híven elég pesszimista világképpel indított, felidézte, hogy 25 évvel a Ceaușescu-diktatúra bukása után még mindig románnak mondják Hunyadi Jánost, majd kitért Funarra is, és azt is állította, hogy Kolozsvár értékeit folyamatosan és szisztematikusan rombolják itt. „Ennek tükrében csodaszámba megy a magyar napok fél évtizedes felfutása” – vélekedett Tőkés, majd örült a kárpátaljaiakkal vállalt szolidaritás miatt, és figyelmeztetett, hogy még meg kell vívnunk harcainkat.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Kolozsvár erejére hívta fel a figyelmet, ami szerinte annak is köszönhető, hogy mindig befogadta az idegeneket, itt mindig csak az egyéni és a közösségi teljesítmény számított. Kelemen szerint attól lehet még erősebb a város, hogyha
a trendiség mellett a rend is számítani fog, mert arra is szükség van.
„Ha nem csak azt vállalja az önkormányzat, hogy letakarítja a Mátyás király lovasszobrát, hanem igazságot is szolgáltat neki. Akkor lesz erős a kolozsvári román közösség is, amikor megbünteti a hasonló cselekményeket" – érvelt. Az idei magyar napok témájára térve pedig arra is felhívta a figyelmünket, a város azzal is megerősítheti erejét, ha szolidaritást vállal a kárpátaljai magyar közösséggel.
A beszédek után a budapesti Magyar Állami Népi Együttes előadását mutatták be, amit a beszédekkel ellentétben már vastapssal és ovációval fogadott a közönség. Mi ezen egyáltalán nem csodálkozunk.