2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Morális különbség van hálapénz és hálapénz között

S.I. 2015. augusztus 25. 12:46, utolsó frissítés: 2015. augusztus 26. 09:42

Az orvosok itthon tartása, a rendszer átalakítása számos tennivalót feltételez, de a fő motiváló tényező a pénz - véli a szakorvos.


A legfelsőbb bíróság döntése, amely értelmében az állami kórházak orvosai nem fogadhatnak el hálapénzt, veszélybe sodorhatja az egészségügyi rendszer működését. Amennyiben egy egészségügyi alkalmazott hálapénzt fogad el és tetten érik, az fél évtől öt évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Az orvosok tömegesen el fogják hagyni az országot, a rendszerben jelen lévő undor az egeket fogja verdesni, míg a páciensek nem fognak megfelelő ellátásban részesülni – állítják szakértők.

Az egészségügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek és az orvosi kamara is több ízben tiltakozott a miatt, hogy az állami egészségügyi intézmények alkalmazottai közalkalmazotti státusban vannak, hisz a testület erre hivatkozva tiltotta meg az anyagi ellenszolgáltatás elfogadását. A betegjogi törvény ugyan lehetővé teszi, hogy a páciens hálapénzt ajánljon fel az orvosnak, ám a bíróság úgy ítélte meg, ez nem teszi kötelezővé, hogy az orvos azt el is fogadja.

Szakmai körökben úgy ítélték meg a döntést, hogy az csak növelni fogja a külföldre vándorló orvosok számát. Florin Chirculescu, a bukaresti egyetemi sürgősségi kórház sebész főorvosa úgy vélte, hogy felbecsülni sem lehet, hány orvos lesz öt év múlva az országban. A legfelsőbb bíróság határozata a páciensek körében is kiütötte a biztosítékot, akik attól tartanak, hogy a testület döntése, az alacsony fizetések és a kórházi állapotok miatt az orvosok magatartása, hozzáállása a betegek rovására fog romlani. A páciensek érdekképviseleti szervei úgy gondolják, a bírák nem gondolták végig alaposan, hogy milyen következményekkel fog járni a jogszabály alkalmazása.

Minden érintett tiltakozik


Az orvosokat sokként érte a bíróság döntése, és elmondásuk szerint félnek hálapénzt elfogadni a páciensektől. „Nehéz megmondani, meddig fogja bírni az egészségügyi rendszer. Ha közalkalmazottként vagyunk nyilvántartva, hét órát töltünk a kórházban, ahogy a szerződés előírja. Ez várólistákat fog eredményezni, mivel semmi érdekünk nem fog fűződni ahhoz, hogy három bonyolult műtétet végezzünk el egy helyett, hisz bele kell férjünk a programba. Valamivel helyettesíteni kell az informális anyagi juttatásokat, különben sok alkalmazott el fogja hagyni a kórházakat. A hippokratészi esküt nem a közalkalmazottak számára találták ki” – fogalmazott Chirculescu.


A sebész szerint a törvény hatályba lépésével elkerülhetetlen változások következnek az egészségügyben. Lesznek orvosok, akik továbbra is elfogadják a hálapénzt és az ajándékokat a páciensektől, de sokan lesznek, akik nemet fognak mondani. Akik folytatni fogják az eddigi gyakorlatot, csak addig tehetik meg, amíg le nem buknak, így egy idő után ők is kénytelenek lesznek tiszteletben tartani a törvényt..A probléma gyökerei a román orvosi kamara elnöke szerint is a közalkalmazotti státusban keresendők. „Nagy volt az öröm, amikor arról beszéltek, hogy az orvosokat mégsem tekintenék közalkalmazottnak. A páciens, amikor kezelésre jelentkezik, nem az államhoz, hanem az orvoshoz fordul. Azt gondolom, hogy a betegek továbbra is fognak ajándékokat adni az orvosoknak, hogy így fejezzék ki hálájukat, már amennyiben elégedettek az illető szakemberrel” – mondta Gheorghe Borcean.

Ionel Sinescu, a bukaresti orvostudományi egyetem rektora ugyanakkor úgy vélte, hogy a páciensek elbátortalanodhatnak a hálapénz adásától. „A korrupciós cselekedet két fél között zajlik, így akár a pácienst is büntetni lehetne. A nagyon közeli jövőben olyan helyzetek is előfordulhatnak, hogy a hatóságok rá fognak kérdezni a pácienseknél, hogy mennyi hálapénzt adtak az orvosoknak. Jelentősen megnő a rendszerben lévő feszültség, remélem, nem fog hajtóvadászat indulni” – ezt már Vasile Barbu, a Betegek Érdekvédelmi Szervezetének (ANPP) elnöke mondta, aki szerint a fodrásznak is adnak pénzt, miért ne adnának az orvosnak?

Barbu megjegyezte, hogy az elkövetkezendőkben az undor lesz az egészségügy jelszava. „Az orvosok jelenleg is okkal elégedetlenek az alacsony fizetések, a rossz körülmények miatt. Az orvosoknak már nem olyan a hozzáállásuk, mint amilyennek lennie kellene a hippokrateszi eskü szerint. A legfelsőbb bíróság döntése csak ront ezen a helyzeten. Az orvos nem fog túlórázni, nem fog erőfeszítéseket tenni, hogy az előírásokon túl is vállaljon feladatokat” – fogalmazott.

Amellett, hogy az orvosok nem fogadhatnak el hálapénzt, szponzorizálást sem kaphatnak – tette hozzá Florin Chirculescu. „Ha egy tehetős pácienst operálsz, szponzorizálást kaphatsz, amiből ki lehetne festeni az osztályt, vagy orvosi berendezéseket lehetne vásárolni. Mostantól fogva ez is törvénytelennek minősül. A legfelsőbb bíróság nem számolt a következményekkel. Egyedüli ország vagyunk Európában, ahol az orvos közalkalmazottnak minősül” – méltatlankodott a főorvos.

Nem korrekt a hálapénzrendszer

A Transindex megkereste dr. Weil Gyulát, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház sürgősségi osztályának volt vezető orvosát, akit az újonnan kialakult helyzetről kérdeztünk. A jelenleg az egyesült királyságbéli Bostonban sürgősségi orvosként dolgozó szakember sértődöttségében ment el el Romániából. A praktizálás mellett tíz évet politizált is, 2008-ban az RMDSZ polgármesterjelöltje volt Gyergyószentmiklóson. Miután 2010-ben egyharmadával csökkentették a fizetését, úgy döntött, hogy külföldön próbál szerencsét.

„Tizenöt évet dolgoztam a rendszerben, amit nagyon igazságtalannak találtam. Csíkszeredában vagy Gyergyóban a sürgősségen nagyon ritkán volt hálapénz. Összességében kevesebb, mint egy nettó fizetés egy év alatt. Nem is vártam el a szerencsétlen emberektől, nem is kértem soha, és senkitől sem kényszerítettem ki. Ha adtak, megköszöntem, sokszor viszont visszautasítottam, hogy vegyen csak belőle gyógyszert a beteg öregasszony. Nem tartom korrektnek a hálapénz rendszerét, alantas eszköz, szégyen ránk nézve” – fogalmazott az orvos.


Megjegyezte viszont, hogy az orvosi bérezés egyáltalán nem számít normálisnak, mi több, szégyenteljes és aljas. „Nyugat-Európában egy húsz éve praktizáló orvosnak legalább tízszeres a fizetése a minimálbérhez képest. Így aztán hajlandó nagyobb felelősséget vállalni a szolgáltatások terén. Nem bántam meg, hogy felmondtam osztályvezetői főorvosi állásomból és bevállaltam a változással járó nehézségeket” – mondta Weil, aki szerint sokkal jobb lenne a bukaresti „feudális” politika nélkül, hisz onnan ered a korrupció.

Kérdésünkre, mit gondol a hálapénz betiltásáról, az orvos úgy válaszolt, hogy alapvetően megveti a hálapénzt, mint fizetőeszközt, de a nevében benne van, hogy hála. „Nem megvesztegetésről vagy kifizetésről van szó. E mellett egy korrekt orvosi fizetés kellene, és akkor nem lenne szükség hálapénzre. A másik tény, hogy alapvetően borravaló alapján működik a román társadalom, az emberi mentalitásnak is változnia kellene” – fogalmazott a szakember. Attól nem tart ugyan, hogy összeomlana az egészségügyi rendszer, de úgy vélte, hogy minőségében tovább fog romlani.

Különbség van hálapénz és hálapénz között

Nincs tudomása arról, hogy Angliában a páciensek pénzzel fejeznék ki a hálájukat, de ha egy orvos évente 250 font értéket meghaladó ajándékot kap, azt fel kell tüntetnie az adóbevallásban. Az orvosi szakma egy alapvetően liberális, humanista szakma, igazságtalan és méltánytalan a közalkalmazotti státusba való besorolás. Ez állandó vesszőparipája a román politikának – tette hozzá Weil. A hálapénz mértéke kapcsán azt mondta, hogy az havi nullától több tízezer euróra is rúghat, de a székely megyékre nem nagyon jellemző a nagy összegű hálapénz.

Felidézett egy esetet, amikor 2010-ben Bukarestből jöttek ellenőrzésre az UPU-SMURD-hoz, és nem akarták elhinni, hogy a betegek nem fizetnek zsebbe az orvosnak és az asszisztenseknek. Szerinte az alapfogalmazás is rossz, hisz a hálapénz hálát fejez ki, nem kifizetést, vagy borravalót. Az orvosok itthon tartása, a rendszer átalakítása számos tennivalót feltételez, de a fő motiváló tényező a pénz – jegyezte meg.

„Pénz kell a fizetésekre, kórházi felszerelésekre, gyógyszerekre, technikához. Továbbá korrekt menedzselésre és politikamentes egészségügyre lenne szükség, ami követhető és megbízható terveken, stratégiákon alapul. Sehol a világon nem elégedettek az emberek az egészségüggyel, axiomatikusnak mondható az állandó jobbító szándék” – mondta Weil.

A szakember ott látja a különbséget hálapénz és hálapénz között, hogy vannak olyan egészségügyi alkalmazottak, akik a szolgáltatást hálapénzhez kötik, és annak kifizetése előtt nem hajlandóak végezni a munkájukat. „Azt az orvost, asszisztenst, aki az állami rendszerben úgymond ingyenes szolgáltatást kellene biztosítson, megbüntetném, amennyiben kondicionálja az ellátást. Ha csak hálapénzt kap a nélkül, hogy azt kikényszerítse, az más kérdés, szerintem itt van a morális különbség” – fogalmazott.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS