2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A választások összevonása csak negatív következményekkel járna

kérdezett: Lakatos Dorottya 2015. szeptember 11. 12:31, utolsó frissítés: 13:14

A változtatás csak a süllyedő PSD-nek jönne jól, de a hosszabb mandátum semmilyen kormánynak nem kedvezne. Politológust kérdeztünk Dragnea elszállt javaslatairól.


A napokban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke az államelnöki, a parlamenti és a helyhatósági választások összevonásának tervét vetette fel. Jelenleg a parlamenti és helyi képviselők mandátuma négy évre szól, amit az alkotmány szabályoz, így az csak kétharmados többséggel és népszavazással módosítható, ezért szinte kizártnak tűnik, hogy a 2016-os választásokig bevezessék Dragnea javaslatait. Székely István Gergő politológust kérdeztük ezekről.

Milyen politikai szándék feltételezhető Dragnea kezdeményezése mögött?

- Ennek a javaslatnak Szociáldemokrata Párt (PSD) szempontjából van racionalitása. A parlamenti és az elnökválasztás összevonásának a következő a logikája: a PSD 2000 óta nem tudott elnökválasztást nyerni, a 2004-es, 2009-es és a tavalyi elnökválasztást is nyert helyzetből bukta el. Ugyanakkor az összes PSD-kormány és többek között a Tăriceanu-kormány is − ami ugyan nem PSD-kormány volt, de egyértelműen a párt parlamenti támogatásával élt tovább − belekényszerült egy nagyon kényelmetlen kohabitációba Traian Băsescu elnöksége alatt. Bár nem ennyire aktívan, de Klaus Johannis elnök is borsot tör a jelenlegi kormány orra alá.

Ebből a szempontból a PSD érdeke mindenképpen az, hogy az államfőválasztással egy időben legyen a parlamenti választás, így nagyobb eséllyel nyernék meg az elnökválasztást. Ugyanakkor hozzátenném, hogy Adrian Năstase úgy bukta el a 2004-es elnökválasztást, hogy akkor még egy évben volt a parlamenti, illetve a helyhatósági választással.


Ami a helyhatósági választásokat illeti, a PSD szempontjából ez azért lenne előnyös, mert a helyhatósági választáson jobban mozgósítanak, mint bármilyen más típusú választáson. Itt tudja a párt a legjobban motiválni a saját helyi aktivistáit. Tehát, ha egy olyan kontextusban kellene a parlamenti és az elnökválasztásban is mozgósítani a helyi embereket, ahol ugyanakkor a saját sorsuk is eldől, akkor ez motivációs szempontból jobb lehetne a PSD számára.

Székely István Gergő


Másrészt Liviu Dragnea nyilatkozata ahhoz köthető, hogy a PSD 2012 óta szinte semmit nem tudott megvalósítani. Hatalmas politikai projekteket kiáltottak ki, mint például az alkotmánymódosítás vagy a régióátszervezés. Jelenleg a PSD cselekvőképességet kell felmutasson, hogy vannak távlati terveik és elképzeléseik. Nagyon fontos, hogy a médiában a PSD kulcsfontosságú emberei ne csak a korrupció mentén jelenjenek meg, ami egyértelműen árt a párt arculatának.

Milyen következményekkel járhat a választások összevonása?

- Egy időpontban tartani mind a három típusú választást abszurd és szélsőséges. Van rá példa, de ez nem egy európai gyakorlat. Azért nem, mert a közigazgatási szinteket eleve jó szétválasztani. Tehát, ha egyszerre lenne, akkor a győztes mindent vihetne, kiiktatódna egy egyfajta hatalommegosztási és egyensúlyi elem, vagyis a hatalom vertikális szétválasztása. Az elnökválasztás és a parlamenti összevonása egy sokkal bevettebb gyakorlat. Ez elméletileg és normatív is lehetséges. De e mögött az a megfontolás áll, hogy a PSD számára volt inkább kellemetlen ez a kohabitációs gyakorlat, és valószínűleg ebből szeretnének ők kiszállni.

A mandátum négy évről öt évre való meghosszabbításának milyen hozadékai lennének?

- Általában azzal motiválják, hogy jobban lehetne tervezni, és hatékonyabban lehetne dolgozni. Ez az érv nem állja meg a helyét. A négy és az ötéves mandátum között nincs akkora különbség, mint a két és a négy év között. Ha a kormány szempontjából gondolkodunk, azt gondolom, hogy a román kormányoknak így is nagyon nehéz volt, hogy a ciklus utolsó két évét rendesen végigcsinálják a népszerűségük és politikai támogatottságuk szempontjából. Az öt éves ciklust nehezebb lenne végigvinni, mint egy négy évest.

A jó oldala az, hogy ritkábban lenne választási költségvetés, ami jó hatással lenne a költségvetési fegyelemre. Ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a pártok ritkábban tudnának a saját klientúrájukban, holdudvarukban kieszközölni bármit is, ez pedig megnehezítené a rendszer működését számukra.

Abban az esetben, ha egyszerre lenne az elnöki, parlamenti és a helyhatósági választás, milyen hatással lenne a részvételi hajlandóságra?

- Kétségtelenül jó hatással lenne a részvételi hajlandóságra. Ha eltekintünk az olyan különleges helyzetektől, mint a tavalyi elnökválasztás magas részvételi aránya, azt látjuk, hogy 2004 óta a legmagasabb részvételi arány a helyhatósági választásokon van. Komoly problémát jelent, hogy a parlamenti választásokon nagyon alacsony a részvételi arány. Ez részben annak a következménye, hogy szétválasztották az elnökválasztástól. A parlamenti és az elnöki választás összevonása feltehetően megoldaná ezt a problémát. Az emberek szívesebben mennek el választani, amikor nagyobb a tét és akkor, amikor ritkábban kell az urnákhoz járulni. Ebből a szempontból ez lehet, hogy jobb lenne. Tehát a részvételi arány valószínűleg nőne, viszont az összevonásban több lenne a negatívum, mint a pozitívum.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS