2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az interkulturális párbeszéd lehetőségeit szélesítenék Kolozsváron

S.I. 2015. szeptember 21. 17:25, utolsó frissítés: 17:25

A hétfőn aláírt kisebbségi kulturális charta célja a város közösségei közötti folyamatos párbeszéd, egymás megértése, értékeinek tisztelete érdekében.


Kisebbségi kulturális chartát írtak alá hétfőn Kolozsvár vezető kulturális intézményeinek és kisebbségi közösségeinek a képviselői. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke az eseményen elmondta, hogy a bemutatott dokumentum Európában egyedülállónak számít.

„Első alkalommal fordul elő, hogy a kolozsvári kisebbségi közösségek közösen mondják el, hogy mit gondolnak a város kulturális jövőjéről. Azt láttuk, hogy párhuzamos közösségek, párhuzamos életek vannak, nincs közöttük átjárás, és úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne változtatni ezen. Nemet mondunk a fiókmultikulturalizmusra, nem akarunk egy újabb olyan dokumentumot, amit kitehetünk a falra, gyakorlati dolgot szeretnénk. Célunk, hogy a chartában megfogalmazott elvek összehozzák a város valamennyi kisebbségi közösségét” – fogalmazott a politikus.

Megjegyezte: az előkészítési szakaszban még jobban megismerték a kolozsvári közösségek problémáit, ismét megtanulták, hogy mit jelent a tolerancia. A felszólalók elmondták, a charta kezdeményezői támogatják, hogy Kolozsvár legyen Európa kulturális fővárosa 2021-ben, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a projekt megvalósulása a chartában foglalt alapelvek menték történjen. A dokumentum szerint a kezdeményezők és aláírók – intézmények és magánszemélyek – tudatosítani kívánják azt a tényt, hogy Kolozsvár évszázadok óta a nyelvi, kulturális, vallási sokszínűség otthona.

„Fontosnak tartjuk, hogy Kolozsvár jelene az egyéneket, közösségeket megillető egyenlőség és méltóság tiszteletben tartásán alapuljon, hiszen a kultúrák békés, értő egymás mellett létezése és kölcsönhatása a demokratikus társadalom alappillére. Meggyőződésünk, hogy a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzése, aktív kapcsolatának kialakítása hozzájárul a demokratikus közösség szellemi gyarapodásához. Ez a folyamat az összetartó társadalom létrejöttének és az életminőség növelésének is elengedhetetlen feltétele. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a különböző etnikai közösségek kultúrateremtő tevékenysége egymással párhuzamosan, kölcsönös átjárások nélkül történjen. Nem tekintjük ezt elégségesnek, megfelelően hatékonynak sem helyi, sem országos szinten” – olvasható a dokumentumban.


A charta aláírását követő sajtótájékoztatón a román sajtó egyes képviselői nem értették, a kezdeményezők miért támasztanak feltételeket a kulturális főváros projekt támogatásában, ahogy az is felmerült kérdésként, hogy miért nem hívták meg a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület elnökét az eseményre, vagy, hogy a dokumentumban miért szerepel Cluj a Cluj-Napoca helyett? A válasz az volt, hogy a charta a kulturális főváros-projekt egyik szegmensét, a kultúrák közötti párbeszédet kívánja támogatni, míg Kolozsvár román megnevezése kapcsán Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója elmondta, a Cluj közismert név, míg a Cluj-Napoca elnevezés néhány évtizede, egy jogszabály következtében létezik, és, mint tudjuk, a törvények folyamatosan változnak.

Szakáts István, az AltArt Alapítvány elnöke elmondta, hivatalosan meghívták a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület elnökét is a ceremóniára, a meghívót csütörtökön kapta meg, ám az igazgatótanács még nem tudott döntést hozni ebben az értelemben.

„A kulcskérdés a legelején hangzott el, miért Cluj szerepel a dokumentumban? Nagyon remélem, hogy a Cluj és a Cluj-Napoca ugyanazt a várost jelöli mindannyiunk számára. Hogy ezt különbözőképpen artikuláljuk, az jó dolog, végre elkezdhetünk erről beszélni még jobban. Eddig is volt szó róla, de a dokumentum kapcsán, végre még intenzívebben meg tudjuk ezt beszélni” – fogalmazott Szakáts. Megjegyezte: támogatják azokat az értékeket, elveket, amelyek amúgy is szükségesek a kulturális főváros cím elnyeréséhez.

Az AltArt Alapítvány elnöke az intézményi háttérről szólva elmondta: egy öttagú csapat fog ezért felelni, ők találják ki a működési logikát és stratégiát, valamint implementálni fogja az első félévben a tevékenységeket. „Az intézményépítés önmagában egy tevékenység, e mellett pedig azt szeretnénk, hogy azok a konkrét akciók, amelyeket elindítunk ebben a félévben, azok olyan hibrid interkulturális, interdiszciplináris műfajúak legyenek, amelyek több réteget – a polgárt, kulturális intézményt, politikumot, közpolitika alakítót – is megszólítanak, erősítve a különbözőségek párbeszédét. Ez eddig is létezett, most itt az ideje felvállalni, hogy ezeket erősíteni fogjuk” – magyarázta Szakáts.

A kuratórium működését, amennyire csak lehet, horizontálisan és állandó változásban képzelték el. „A kuratóriumot mikrocserékkel állandóan frissíteni szeretnénk, például egy tag csak három hónapig tölthet be tisztséget. A diskurzust, a szemléletet állandóan frissíteni akarjuk, nem túl radikálisan, hanem folyamatosan. E mellett nagyon fontos, hogy a polgárok számára is látható konkrét akciótervben vagyunk érdekeltek. Az első lépés konkrétan az intézményépítés, hisz a nélkül lehetetlen pályázni” – mondta.

Hozzátette: a kezdeményezés úgy indult, hogy a kulturális főváros projektcsapatában az interkulturalitás csoportért felelt. „Nem egyedi eset ebben a folyamatban, hogy azok az emberek, akik együttgondolkodnak egy projekten, rájönnek, hogy van egy nagyobb ötletük, mint ami a kulturális főváros szűkebb igényeit kiszolgálja, és akkor elindulnak. A kulturális főváros, bár ott bábáskodott a születésnél, és utóbb belép a folyamatba, inkább annak rokonaként jelenik meg. Ez történt például a képzőművészet munkacsoportban is, és ez jó dolog, hisz rájövünk, hogy nagyobb energiákat katalizáltunk, mint amekkorára vártunk” – fogalmazott. Szerinte természetes, hogy ezeket a nagyobb energiákat a kulturális főváros projekt nem tudja összefogni, ezért kellett saját dokumentumot kidolgozni.

Szakáts meggyőződését fejezte ki a tekintetben, hogy a chartát Emil Boc polgármester és a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület elnöke is alá fogja írni. Megjegyezte: a dokumentumot az interneten is terjeszteni fogják, és további aláírókra számítanak mind az intézmények, mind magánszemélyek részéről.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS