2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kultúrával emelnék az életszínvonalat Sepsiszentgyörgyön

kérdezett: Gál László 2015. október 15. 14:59, utolsó frissítés: 14:59

Azt szeretnék, ha a legmagasabb életszínvonalú kisváros lenne Romániában 2021-re. De ha nem jön össze, az sem baj!


A Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat leadása kissé elhomályosította, hogy múlt szombaton a sepsiszentgyörgyi városi tanács egyben a település 2016-2021-es periódusra érvényes kulturális stratégiáját is elfogadta. Ez a pályázattól nem teljesen független, mégis megéri külön is foglalkozni vele, mert az abban foglalt elképzeléseket akkor is igyekeznek megvalósítani, ha a város nem nyeri meg a pályázatot. A kulturális stratégiáról Veres Nagy Tímea kulturális menedzsert kérdeztük.

Amikor a stratégiát megfogalmaztátok, nyilván volt egy víziótok, hogy mit szeretnétek elérni. Mi ez?

- A stratégia víziója, hogy 2021-re a kisvárosok között Romániában Sepsiszentgyörgy lesz a legmagasabb életminőséggel rendelkező település. Azt szeretnénk, hogyha a kultúrát és kulturális fejlesztéseket sikerülne olyan szintre emelni, hogy annak kimutatható hatása legyen az életminőségre is.

Ez nem egy túl nagy elvárás? Egyáltalán megvalósítható?


- Nyilván nagy elvárás, de egy stratégia víziójához az is hozzátartozik, hogy egy álomképet fogalmaz meg. Nagyon jó lenne 2021-ben a vágyott állapotban lenni, de pont az álom jellegéből fakadóan, nem biztos, hogy ez pont 2021-re fog megvalósulni, de mindenképp tovább kell haladni a cél felé. A stratégiában - és a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Főváros 2021 pályázatban - is fontos, hogy legyen egy hosszú távú elképzelésed, mert minden terv, amin keresztül megpróbálod elérni, be fog indítani egy összehangolt, egy irányba mutató folyamatot. Ha 2021-ben kiderül, mégsem Sepsiszentgyörgy a legmagasabb életminőséggel rendelkező kisváros Romániában, akkor az én értelmezésemben ez nem kudarc, nem is veszteség, mert igazából az kell kiderüljön, hogy sikerült minden fejlesztési tervet ebben a hét évben alárendelni a víziónak.

A stratégiában és a pályázatban is megpróbáltuk bemutatni, hogy miként tud a kultúra hatással lenni a közösség vagy a társadalom fejlődésére. A nagyon fejlett országoknál már megjelenik a kulturális jól-lét fogalma, amit megerősít néhány UNESCO-s és Európai Uniós stratégiai dokumentum is. Eszerint az lenne a cél, hogy a kulturális közpolitika a perifériáról bekerüljön a központba. Gyakorlatilag ugyanolyan szintre emelkedjen az intézkedések között, mint a szociális , oktatási vagy gazdaságpolitika. A kultúra ne valami kiegészítő mellékága legyen egy közösség vagy egy város életének, hanem kerüljön a centrumba, és fogadjuk el tényként, hogy minden kulturális fejlesztésnek széles körű hatása van a közösség életére.

Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat (Fotó: Vargyasi Levente)Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat (Fotó: Vargyasi Levente)

De Sepsiszentgyörgy a lakosságszámához viszonyítva már eddig is a legtöbbet költötte az országban kultúrára ...

- Országos szinten a helyi költségvetésből valóban Szentgyörgy fordít lakosságarányosan a legtöbbet kultúrára. Szentgyörgyön tényleg tisztes hagyománya van a kulturális életben való részvételnek. Van egy olyan hangulata a városnak, ami több, nagyon erős spontán kezdeményezést tud támogatni. Már az 1980-1990-es évekből vannak olyan példák kulturális eseményekre, amelyek annyira formabontóak voltak abban az időben, hogy egyetlen másik erdélyi város sem vállalta be őket. Sepsiszentgyörgy vezetősége viszont már akkor nyitott volt az új megközelítésekre, tehát valóban van múltja és alapja a kulturális fejlesztéseknek a városban. Viszont eddig nem voltak összehangolva ilyen szinten a cselekvések. Pont ez alapozza meg a stratégia szükségességét, hogy a város kimondja, hogy szeretné, hogy a kultúra ekkora szerepet kapjon.

A kulturális stratégia és a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021-pályázat hogyan függ össze?

- Egyrészt időben párhuzamosan született a kettő, így tökéletesen kiegészítik egymást. Az Európa kulturális fővárosa pályázat első fejezete arról szól, hogy ez a pályázat hogyan illeszkedik a város kulturális stratégiájába, és miként szolgálja annak a célkitűzéseit.

A kulturális stratégiának hat nagy tengelye van, tehát hat olyan témakör, amelyben a város fejleszteni szeretne, s ebből konkréten a hatodik fejezet a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat. Ez a két dokumentum – főleg, hogy ugyanarra az időszakra is szólnak – kiszolgálja, támogatja egymást.

Ezen kívül van ugye az infrastrukturális fejlesztés.

- A stratégia első prioriotási tengelye, amelynek volt egy kérdőíves felméréses előzménye, amikor minden kulturális intézményt és civil szervezetet megkerestünk a városban. A civil szervezetektől nagyon kevés választ kaptunk, de a kulturális intézmények közül kettő kivételével mind válaszolt. Egyrészt arra, hogy milyen állapotban van most az adott intézmény, másrészt pedig arra, hogy ahhoz, hogy a saját maguk által elvárt minőségen tudjanak működni, milyen beavatkozásokra és fejlesztésekre lenne szükségük. Az ezekre érkezett válaszokat aztán szinte szó szerint átvettük. Még a megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények is bekerültek, amelyeknek a problémáit a város közvetlenül nem tudja megoldani, csak a megyével partnerségben.

A válaszokban leggyakrabban olyan problémák merültek fel, mint a felújítás vagy a bővítés szükségessége. Sokszor említették a raktár, a zuhanyzók, az öltözők kérdését, vagy az IT-park lecserélését, de minden egyebet is, amire a normális működéshez szükség van. Azáltal, hogy ezek bekerültek az infrastrukturális fejlesztések fejezetbe, lett egy vállalás arra vonatkozóan, hogy a város igyekszik teljesíteni ezeket az igényeket akkor is, ha nem nyeri meg az Európa kulturális fővárosa címet.

Van még egy szimpatikus gondolat, ami nekem nagyon tetszett, miszerint a kulturális infrastruktúrába nemcsak azért kell befektetni, hogy magas minőségen tudjanak dolgozni a művészek, és a fogyasztók számára megfelelő környezetet lehessen biztosítani, hanem azért is, mert ezáltal kifejezésre jut az alkotói munka iránti tisztelet.

Fotó: Vargyasi LeventeFotó: Vargyasi Levente

A második fejezet a humánerőforrás fejlesztés.

- Ebben gyakorlatilag a kulturális szektor megerősítéséről van szó. Ide beletartozik a menedzsment, marketing, kommunikációs képességek fejlesztése is, ugyanis a kulturális intézmények nincsenek eléggé felkészülve arra, hogy egy kicsit innovatívabban kommunikáljanak a közönségükkel, szakemberhiányban is szenvednek. A megszokott csatornáikon kívül – újság, plakát és az alapvető online felületek – , nagyon kevés más eszközt használnak. Így érthető, ha különösen nehéz szélesebb fogyasztói réteget megszólítani.

Ebbe a fejezetbe kerültek a rezidens programok, illetve azok az ösztöndíj programok, amelyek a sepsiszentgyörgyi művészeket segítenék abban, hogy elmenjenek tanulni, workshopokra járjanak, rezidens programokban vegyenek részt, tehát olyan tevékenységben, ami a szakmai fejlődésüket segíti. De jöttek javaslatok kurátor- vagy múzeumpedagógiai programok beindítására, illetve az iskolákkal való szorosabb együttműködésre is. Például olyan szinten, hogy az Iskola másként hét megszervezésében vállaljanak nagyobb szerepet a kulturális intézmények.

Emellett felmerült, hogy konferenciákkal, szemináriumokkal és ösztöndíj-lehetőségekkel segítsék a tanárokat, hogy jobban megismerkedjenek azokkal a módszerekkel, amelyek leginkább segítik a kreativitás felszínre hozását, a fiatalok jobb bevonását a kulturális életbe. A kulturális és ifjúsági civil szféra megerősítése szintén ennek a fejezetnek a célkitűzése.

Veres Nagy Tímea mutatja be múlt szombaton a kulturális stratégiát Antal Árpád polgármesterrel (Fotó: Vargyasi Levente)Veres Nagy Tímea mutatja be múlt szombaton a kulturális stratégiát Antal Árpád polgármesterrel (Fotó: Vargyasi Levente)

A harmadik fejezet a kulturális örökséggel foglalkozik.

- Ez a fejezet leginkább a műemlékekkel, illetve a népi mesterségekkel és a kézművességgel foglalkozik. A műemlékvédelem kategóriában nehéz átütő dolgokat mondani, mert az egész kulturális örökség védelme és népszerűsítése országos szinten is borzasztó állapotban van. Az egyik cél nyilván az lenne, hogy megfelelően újítsák fel a műemlékeket. Szentgyörgyön régebben volt egy kezdeményezés, hogy azok a műemléktulajdonosok, akik megfelelő módon újították fel a házuk homlokzatát, díjat kaptak. Mivel a műemlék sokszor nagyobb teher a tulajdonosoknak, mint amekkora áldás, létezik a városban egy olyan program, hogy adókedvezményt kapnak azok, akik szakszerűen restaurálják az épületeiket.

De nyilván az is cél, hogy a jogi keretek és a tulajdonviszonyok tisztázódjanak, illetve, hogy a műemlékek visszakerüljenek a kulturális körforgásba azáltal is, hogy kulturális tartalmat kapnak. Műemlékvédő szakemberek javaslatára került be a stratégiába egy intézményközi állandó tanácsadó és információs iroda létrehozása, amely a műemlék-tulajdonosoknak nyújtana segítséget.

A szellemi örökség védelme és feltérképezése szintén ennek a fejezetnek a kiemelkedő beavatkozási területe. Néprajzos szakemberek adatai alapján tudjuk, hogy ma 28 kismesterséget, kisipari formát tartunk számon Sepsiszentgyörgyön, ám az átörökítésük a fiatal generáció számára meglehetősen nehezen működik. A használati tárgyak funkciójának átalakulása egy másik probléma, vagyis ezek a termékek fokozatosan hangsúlyos díszítettséget nyertek, funkcionalitásuk másodlagossá vált, szerepük sokkal inkább a dísztárgyak irányába mozdult el.

A szellemi kulturális örökség védelmének része a minőségbiztosításra való törekvés is, egy szakmai, érdekvédelmi csoportosulás kialakítása, amely segít a valódi hagyományos termékek beazonosításában, minőségvédelmében és ennek megfelelő értékesítésében. A művészeti képzőintézet létrehozása szintén egy hosszú távú célkitűzés, amelynek a lényege, hogy azoknak a kézművességgel foglalkozó embereknek nyújtson szakmai segítséget, akik tehetségesek ugyan, de hiányzik a megalapozott művészeti tudás a hátuk mögül. Ezt szeretné pótolni a képzőközpont, abban segíteni a helyi alkotóknak, hogy magasabb minőségen tudjanak dolgozni, illetve jobban tudják értékesíteni a termékeiket.

Az épített és szellemi örökség digitalizálása és széles körű hozzáférhetőségének a kialakítása egy újabb beavatkozási területe a stratégiának.

Fotó: Vargyasi LeventeFotó: Vargyasi Levente

A negyedik fejezet a kultúra szerepe a gazdasági fejlesztésben.

- Ez megint egyfajta szemléletváltást igényel, és olyan célkitűzéseket próbáltunk megfogalmazni, amelyeken keresztül egy kicsit közelebb kerül egymáshoz a gazdasági és a kulturális szektor. Ebben nyilván része van a kreatív ipar fellendítésének, illetve a kreatív inkubátorház létrehozásának is, valamint a vállalkozói kedv serkentésének a művészek körében. Ide tartoznak a kulturális tartalmú turisztikai fejlesztések is, a kulturális örökség és kulturális rendezvények hozzáférhetőségének biztosítása, adatbázisok, összehangolt reklámkampányok megvalósítása.

A vállalkozók és a kulturális szereplők együttműködési feltételeinek a megteremtése a stratégia egyik célkitűzése. Felmerült egy olyan ötlet is, hogy szakmai gyakorlati programok induljanak fiatal művészek számára gazdasági egységeknél, amelyhez kapcsolódik az élménygazdaság fogalmának a kisléptékű bevezetése is. Ezek a fiatal alkotók a maguk kreativitásával a vállalkozó saját termékéhez valamilyen élményt tudnak csatolni, amivel kialakulhat a élménygazdaság alapja. Ezek a kis léptékű történetek mind azt szeretnék motiválni, hogy a vállalkozók szerepe a kultúrában ne csak az legyen, hogy megveszik az évad elején a mecénás bérletet, majd még kétszer támogatnak egy-egy kisebb koncertet, hanem valahogy megteremtődjön az átjárhatóság a két szektor között.

Az ötödik fejezet pedig a kultúra szerepével foglalkozik a társadalmi integrációban.

- Ez a fejezet arról szól, hogy miként tud hozzájárulni a kultúra, a kulturális nevelés, a kulturális életben való részvétel a marginalizált, hátrányos helyzetben lévő csoportok szociális integrációjához. A szakirodalom szerint a kulturális életben való részvétel és a művészeti oktatás fontos szerepet játszhat a szegénység leküzdésében. Oktatási-nevelési programok kidolgozása szociális intézményekkel és szervezetekkel közösen, illetve a társadalmi kirekesztettség problémájának tudatosítása is ennek a fejezetnek a célkitűzései. Ide tartozik a kulturális események hozzáférhetőségének a javítása is, mind infrastrukturális, mind közösségi beavatkozási szinten.

Fotó: Henning JánosFotó: Henning János

A társadalmi integrációval foglalkozó civil szféra megerősítése is szolgálja ennek a fejezetnek a célkitűzéseit, így az ő beavatkozási képességüknek a növelése, a pályázati rendszerek reformálása, az oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés mind céljai a stratégiának.

A kulturális stratégia kidolgozása során számos konzultációra került sor. Ezeken gyakran visszaköszönt az a kijelentés, hogy van a városban egy kultúrára nagyon fogékony vékony réteg, aki mindenre elmegy, és egy nagyobb tömeg, ami viszont szinte sehova sem jár. Van erre megoldás a stratégiában?

- Mindegyik fejezetben egy kicsi. A kiindulási pont az, hogy megnézzük, a különböző csoportoknak milyen kulturális igényeik vannak, illetve hogyan lehet őket megszólítani. De az alapvető infrastrukturális fejlesztések is részben ide tartoznak, mert például alig akad olyan kulturális intézmény, amelynek van mozgássérült feljárója. De felmerült az online jegyvásárlás kérdése is, vagy egyáltalán a digitális hozzáférés megvalósítása a kulturális eseményekhez.

Elhangzott többször, hogy van egy szakadék a városközpont és tömbháznegyedek, illetve a periférikus városrészek között. Egész negyedek működnek úgy, hogy a lakosok az adminisztrációs ügyek elintézésén kívül nem jönnek be a városközpontba. Kulturális eseményekkel nem lehet őket becsalogatni, amiket viszont legtöbbször a központban szerveznek. Ezért olyan célkitűzések is belekerültek a stratégiába, amelyek megjelentek már a Sepsiszentgyörgy Székelyföld kulturális fővárosa négy éves rendezvénysorozat célkitűzései között is, amely most tart a harmadik événél. A nagy rendezvények mellett rendkívül sok kicsi esemény volt, amit kivittek az utcára, be a kórházakba, rendőrségre, tömegközlekedési eszközökre, állami hivatalokba. A közterek intenzívebb használata, a kulturális események “házhoz szállítása”, vagyis a fogyasztóhoz való eljuttatása, szélesebb rétegek bevonása egyértelműen fontos célkitűzései ennek a stratégiának.

Fotó: Henning JánosFotó: Henning János

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS