2019. szeptember 18. szerdaDiána
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Nyugat Keletje: megnéztük a kolozsvári kultfőváros pályázatot

Kertész Melinda Kertész Melinda 2015. október 23. 09:35, utolsó frissítés: 09:52

Kolozsváron párhuzamos világokban élnek a különböző közösségek: mindegyiknek megvan a maga saját városa. Ezeket alakítanák most át egy egységes közösséggé. Lehetséges?


Kolozsvár – a Nyugat Keletje. Ezzel a mottóval írta meg az Európa Kulturális Fővárosa pályázati projektjét a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület. Kolozsvár október 10. óta hivatalosan is egyike a címre pályázó romániai városnak.

Decemberben derül ki, hogy melyek lesznek azok a városok, amelyek továbbjutnak a második fordulóba, amelynek végén már csak egy nyertes maradhat - az a romániai város, amelyik 2021-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet fogja viselni egy görög várossal egy időben.

Bár még hivatalosan közzétett információk nincsenek arról, hogy melyek azok a városok, amelyek valóban benyújtották pályázatukat, eddig 12 város jelezte, hogy megpályázná a címet. Kolozsvár pedig már be is mutatta a 80 oldalas pályázatát, amely tartalmazza a programtervezetét is - ezt szemléztük.



Kolozsvár pályázatnak mottója az East of West, azaz a Nyugat Keletje. Erre szlogenre épül a pályázat, amely egyben össze is foglalja a városnak a projektből visszaköszönő ideológiai és földrajzi ábrázolását is.

Szakáts István, a pályázatot kidolgozó egyesület igazgatótanácsának tagja szerint ezzel a mottóval az erdélyiséget és a kelet-európaiságot próbálták összefüggésbe hozni a nem-erdélyiséggel és a nem-kelet-európaisággal, általánosan Románia többi vidékével és a nyugatisággal.

„Az East of West koncept elsősorban redundáns és önironikus, mert minden keletre van a nyugattól. Az itt fellelhető valós és gyakran mondvacsinált különbségeket próbáljuk ütköztetni, kapcsolatba helyezni, és az ebből fakadó potenciális energiát a társadalmi változás irányába hasznosítani. A kulturális főváros-pályázatnak a társadalmi változás a tétje, ez a pályázat egy hangsúlyosan társadalmilag elkötelezett kultúrát támogat” - mondta.


A pályázat célja: a belső és külső nyitás. Interkonnektált közösségek.

A pályázat bevezetésében az utóbbi száz év egyik legjelentősebb romániai városaként határozzák meg Kolozsvárt, amelynek azonban nem létezik egy kiforrott közössége. Már itt is hangsúlyt kap a multikulturális jelző, azonban a multikulturális jelleget nem választás kérdéseként írják le: a történelem eseményei révén vált azzá.

A multikulturalitást ugyanakkor nem burkolják cukormázba és nem rejtik véka alá azt, hogy a városnak megvoltak a maga belső meccsei ebből adódóan, szerintük az egymás mellett élés az utóbbi évszázadban folyamatos egyensúlyozást kívánt meg a lakosok részéről.

„Ha valaki rá szeretne tapintani Kolozsvár identitására, nem fog könnyem menni, mert hamar észre fogja venni azt, hogy létezik a románok Kolozsvárja mellett egy magyarok, németek, zsidók, romák, idősek, fiatalok, egyetemisták, munkások, nők és férfiak, a központban élők és a város külső részein élők Kolozsvárja is. Ezeknek a közösségeknek az összessége alkotja a várost. Noha 25 évvel ezelőtt ment végbe a rendszerváltás, nem lettünk ténylegesen szabadok. A különböző közösségek egyéni szabadságait keresték, és nem vették észre azt, hogy a közös szabadság keresése, egy szabad közösség kialakítása az igazi cél” – írják a bevezetőben a pályázat kidolgozói.


Közös jövőépítés

A pályázat programja a különböző közösségek közötti gyanakvás leépítéséhez járulna hozzá. „Azt, ami az egységes közösség helyett létrejött, inkább a közösségek föderációjának lehet nevezni. A város lakóit a vezetői egy olyan versenybe vitték bele, amelynek tétje a város szimbolikus tereinek az elfoglalása volt, ez a verseny pedig azért jöhetett létre, mert a különböző közösségek féltek a másiktól.

„Egy tíz évvel ezelőtti szociológiai felmérés kimutatta, a várost a szolidaritás és a bizalom hiánya jellemezte. A város egy tetszhalott állapotba került, azonban az utóbbi évtizedben a mentalitás jelentősen megváltozott: a város lassan éledezik, és a közösség egyre élettelibb lesz. Nem tudjuk, hogy a múlt visszatérhet, nem tudjuk, hogy az egymással szemben érzett félelmet legyőztük-e örökre, de próbáljuk megtalálni az egyensúlyt, miközben elkerülnénk az uniformizálódást, mint egy olyan veszélyt, amely az identitás elvesztéséhez vezethet. Az egyenlőek közössége szeretnénk lenni. Azért pályázunk az Európa Kulturális Fővárosa címre, hogy a közösségek föderációját egy egységes közösséggé alakítsuk át” - írják a pályázatban.


A program és célközönsége

Nemcsak Kolozsvárra, hanem egy 60 kilométeres körzetre is kiterjed a kulturális főváros program. Ez 450 ezer személyt érint a metropolisz övezetben, és 691 ezer személyt a város 60 kilométeres vonzáskörzetében.

Az Európa Kulturális Főváros projekt kulturális programjai jól körülhatárolt, különböző érdeklődésű, korú, és lakhelyű közönséghez szólnak. A magas kultúrától a populáris kultúráig, a sajátos művészeti szegmensen keresztül a részvételi, turistáknak szóló és szabadidős programokig mindenféle esemény megszervezését tervezik a projekt kidolgozói. Megszólítják a gyerekeket, a fiatalokat és az idősebb korosztályt is. A kulturális programok által az ország lakosságát, a kelet-európai illetve az összeurópai közönséget is tervezik bevonni.

Gyerekek a monostori La Terenuri zöldövetetbenGyerekek a monostori La Terenuri zöldövetetben


Szakáts elmondta, a kulturális program 10 projekt-csoportot tartalmaz: ezek között szerepel a kortárs művészet és előadóművészét, nagyon erős hangsúlyt kap a részvételiség, a falu kultúrája, a multi- és interkulturalitás. „A tíz projekt-csoport mellett vannak olyan rendezvények, amelyekről úgy gondoltuk, hogy nem kell becsatolni egyik csoportba sem, hanem inkább önállóan legyenek a program része, hiszen akkor is léteznek, ha nincs kulturális főváros, és azelőtt is léteztek. Ilyen rendezvény a TIFF, a Kolozsvári Magyar Napok, vagy a Kolozsvári Városnapok” - magyarázta Szakáts. A program a következő években tovább bővül: különböző pályázási ciklusokat írtak elő, 2017-től kezdődően minden évben lesz kiírás. A nyertes projektekből épül fel a kulturális főváros programjának a törzse.


A Kulturális Főváros programja nem lóg a levegőben: Kolozsvár városstratégiájának része

Az fővárosi program kontextusba helyezendő, ugyanis nem önmagában létezik, integrált részét képezi a város Fejlesztési Stratégiájának, amelyet 2013-ban dolgoztak ki a 2014-2020-as periódusra. A stratégia által megjelölt időszak sem lett véletlenszerűen megállapítva, ez összhangban van az Európai Unió tervezési időszakával.



A városstratégiában egy teljes fejezet szól az Európa Kulturális Fővárosa programról, amelyet a 2014-2027-es időszak prioritásaként tüntet fel és azt ajánlja, hogy a kulturális főváros zászlóvivő projektjei a prioritást élvező projektek között szerepeljenek.

A kulturális főváros projekt tehát a városstratégia szerves részét képezi, az egyik kezdeményezés, amely a város összes szektorának érdeklődési körét magába foglalja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS