2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

ENSZ-jelentés: Romániában nincs politikai akarat a szegénység felszámolására

szerk. 2015. november 12. 14:51, utolsó frissítés: 14:51

A lakosság 40 százaléka szegénységben él, kormányzati szinten mégsem foglalkoznak megfelelően a problémával.


Az ENSZ Romániáról készült jelentésében Philip Alston raportőr szerint az országnak lenne erőforrása a mélyszegénység felszámolására, de nincs rá kellő politikai akarat.

Alston az ENSZ november 2-án megkezdett romániai missziójának végén tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy habár az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent az országban a szegénység, életszínvonal tekintetében Románia még mindig az utolsó helyen áll az Európai Unióban. A kormánypolitika nem foglalkozik kellőképpen a problémával, annak ellenére, hogy ötből két lakos a szegénységi küszöbön él, valamint a lakosság egyharmada alapvetőnek tartott javakat nélkülöz.

A jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a probléma azért is súlyos, mert a romániai politika nem akar tudomást venni az országban uralkodó szegénységről.

Sokszor hallottam, hogy a szegénység választás kérdése, de sok esetben ez a választás már kormányzati szinten eldől – fogalmazott Alston.
A romániai társadalom több szempontból is megosztott, a jelentés két csoportot különített el. Míg a lakosság 40 százalékát fenyegeti a szegénység, a társadalom másik felének a jólétével sokkal többet foglalkoznak kormányzati szinten.



Kevés pénz jut az oktatásra, sok a funkcionális analfabéta

Az oktatás terén sem jók az eredmények, az OECD adatai szerint a 15 évesek 37 százaléka funkcionális analfabéta. Azonban a jelentés szerint ez nem is csoda, hiszen a román kormány 2012-ben a költségvetésből csak 3 százalékot szánt az oktatásra, a jelenlegi keret 4 százalék körül mozog, de ez messze elmarad az EU-s átlagtól, és mérföldekre van a 1/2011-es törvényben megfogalmazott 6 százaléktól.

A korrupció a román egészségügyben hatszor nagyobb, mint az uniós átlag

A jelentés rámutat, hogy 2012-ben az egészségügyre még 4,3 százalékot költöttek, viszont 2015-re ez megint 4 százalékra esett le. Az egészségügy elhanyagolása is meghozta a negatív eredményeket: Románia első helyen áll az Európai Unióban, ami a gyermekhalandóságot illeti. A vidéki környezetben élők nem, vagy csak minimálisan férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor a korrupció mértéke az egészségügyben továbbra is magas, a romániaiak 28 százaléka adott borítékot a kórházban kapott szolgáltatásokért. Ez majdnem hatszor magasabb, mint az EU-s átlag.

Az ENSZ-jelentés külön foglalkozik a szociális lakáspolitikával. Amíg csak Bukarestben több mint tízezer ember vár szociális lakásra, addig a legoptimistább forgatókönyvek szerint is 2020-ra csak négyezer lakás fog elkészülni.

„Egyértelmű, hogy voltak javítások” – fogalmazott Alston, de intézményesített megoldásokra van szüksége, mert a mélyszegénység továbbra is probléma fog maradni.

A jelentés kitért arra, hogy a gyerekpénz megduplázása és az ÁFA csökkentésa a szegénységben élőket is segítette, de a szakértő úgy véli, hogy ezeket a döntéseket anélkül hozták meg, hogy tüzetesebben megvizsgálták volna a hosszútávú hatásukat.

A legszegényebb társadalmi rétegeket inkább diszkriminálják


A legszegényebb társadalmi csoportokat az állami intézményekben is diszkriminálják – állapította meg a jelentés. A rendőri visszaélésekkel szemben legtöbbször nem mernek fellépni az áldozatok. Habár több mint 3000 panasz érkezett a rendőri túlzott agresszióval szemben, csak 40 ítélet született.

Átlagban tizenhat évvel élnek kevesebbet a romák


A jelentés külön foglalkozik a romakérdéssel is. A Világbank adatai szerint az országban a roma háztartások 90 százaléka alapvetőnek tartott javakat nélkülöz, és szinte minden területen rosszabb körülmények között élnek, mint a nem roma lakosság. Az Európai Bizottság adatai szerint a roma háztartások 84 százalékéban nincs vezetékes víz, csatornázás és áram, és a romák átlagban 16 évvel élnek kevesebbet, mint a nem roma lakosság.

A jelentés elkészítéséhez Alston több romániai várost is meglátogatott, így a fővároson kívül volt Kolozsváron, Bakóban, Călineşten is járt, ahol a városi vezetőkkel találkozott, és megnézett több szociális intézményt is.

Az országról készült jelentés itt érhető el.


Címlapfotó: roma gyerekek egy konstancai műemléképület tejeén. Marius Godoi via Shutterstock.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS