2019. december 7. szombatAmbrus
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Körbekerítik a szociális lakásokat Sepsiszentgyörgy peremén

B. D. T. B. D. T. 2015. november 26. 11:30, utolsó frissítés: 11:30

Nem gettósítanak, hanem intézményt erősítenek, az ott lakó családoknak esetre szabott szakemberi segítséget biztosítanak, és lesz játszótér is - ígéri Tischler Ferenc alpolgármester.


Sepsiszentgyörgyön az Oltmező utcában, a Csíkszereda felé vezető főút szomszédságában lévő szociális lakások tömbházait kerítéssel veszik körbe. A munkálatok hamarosan befejeződnek, időjárástól függően legkésőbb jövő év elejétől kapusszoba-rendszer lép működésbe az intézményben.

Az önkormányzat szerint azért van szükség kerítésre és kapusszobára, mert az itt lakó emberek egy része nem tartotta be az ottlakás feltétéül szabott követelményeket. A működési szabályzat bizonyos, korábban ismertetett kitételei nagyon hasonlók ahhoz, amit az egyetemista bentlakásokban akár Kolozsváron megtapasztalhattunk: a látogatók csak személyi felmutatásával léphetnek be a tömbházak területére, csak reggel hat és este tíz között tartózkodhatnak ott, éjszakára pedig elvileg nem maradhatnak. Mivel ezt egyes lakók nem tartották be, kapusfülkét fognak kialakítani, illetve elkezdték a kerítés felépítését. Az önkormányzat célja az intézkedéssel a rend fenntartása és a lakók biztonságának növelése; arra is hivatkozás történt, hogy forgalmas út van a tömbházak közelében, az ott lakó gyerekek kiszaladhatnak.

Az itt lakó emberek egy részét a Sing-Singnek nevezett Csíki negyedi szociális tömbházból költöztették ezekbe a felújított garzonlakásokba. Korábbi sajtónyilatkozatokból kiderül, a Sing-Singből nem került be mindenki az Oltmező utcába, csak azok, akik megfeleltek a feltételeknek: kell törekedniük, hogy folyamatosan javítsanak életkörülményeiken, fizetniük kell a számláikat, gondoskodniuk kell gyerekeikről. Aki nem tartja be a szabályokat, és adósságot halmoz fel, kilakoltatással szembesül, felnőttként a hajléktalanszállóra kerülhet, gyerekei pedig a gyermekvédelmi rendszer ellátásába.



A nagybányai gettókerítés ügye óta kiemelt figyelmet kapnak a hasonló kerítésprojektek, főleg hogy a nagybányai, szintén főképp romák lakta szociális lakások esetében is az egyik fő hivatalos érv a tömbházak körül játszó gyermekek biztonsága volt. Az emberi jogi szervezetek elítélték a nagybányai falépítést, mert szerintük Cătălin Cherecheș polgármester egyértelmű célja a gettósítás volt, a közösségek elzárása a társadalomtól, ami szociális megbélyegzéshez vezet. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta és 6000 lejes bírságot rótt ki a polgármesterre, aki bírósághoz fordult, de végül elveszítette a pert. A végzés azonban továbbra sem tette kötelezővé a fal lebontását (lásd a részleteket és a polgármester további lépéseit korábbi cikkünkben.)

A Transindex megkeresésére Tischler Ferenc alpolgármester határozottan cáfolta a párhuzamot, mint elmondta, egyáltalán nem arról van szó, hogy egy kerítéssel el akarnának különíteni valakiket. Az önkormányzat egy komplex intézkedéssorozat részeként építteti a kerítést és a kapusszobát, amelynek célja konkrétan a be- és kilépő személyek ellenőrzése, de lesz játszótér, civil szervezetek bevonásával terveznek gyerekfoglalkozásokat, és az ott lakó családoknak esetre szabott szakemberi segítséget biztosítanak majd.


Nagycsaládok garzonokban

Tischler Ferenc elmondta, az Oltmező utcai két tömbházban jelenleg 138 család lakik ugyanennyi lakásban, átlagosan 4 személlyel lehet családonként számolni, tehát mintegy hatszáz személyről van szó. Vannak köztük 1-2 gyerekes és sokgyerekes családok is, utóbbiak nagyobb lakásokat kaptak. A két tömbházban 27-38 négyzetméteres garzonlakások találhatók, vannak olyanok is, amelyekben gyakorlatilag 2 nagyobb szoba van, ezek egyike konyhaként is funkcionál. A felújításnál az volt a cél, hogy minél tágasabb lakásokat tudjanak kialakítani. Mindegyik lakásban van tusolófülkével ellátott fürdőszoba is. A nagy létszámú családoknál az egy főre eső négyzetméter kisebb az előírtnál, ám amikor felajánlották számukra a lakást, a családok vállalták ezt a körülményt.

„A Sing-Sing bezárásakor minden egyes családot kiértékeltünk, felmértünk, és aki jogosult volt arra, hogy lakást kapjon, azoknak felajánlottuk ezeket az Oltmező utcai lakásokat” - magyarázta az alpolgármester.

A Sing-Singben vitathatatlanul rosszabbak voltak a lakhatási körülmények: hat szinten, emeletenként 16 rosszul felszerelt, apró lakásban (gyakorlatilag egy 3x4 négyzetméteres szobában) lakott összesen közel hétszáz ember.

Egyetlen mosdó volt emeletenként, embertelen körülmények voltak, ezért is döntöttünk úgy három évvel ezelőtt, hogy felszámoljuk a Sing-Singet. A családok felmérésekor kiderült, az épületben sok olyan, falvakról érkezett személy lakott, akiket rokonság vagy barátság címén befogadtak az ottlakásra valóban jogosultak. A jogtalanul ottlakókat felkértük, hogy távozzanak az épületből, és ezek nagy része vissza is költözött falura” - közölte Tischler.

Senki nem került az utcára a Sing-Singből

Az Oltmező utcában csak azok az egykori Sing-Sing-es lakók kaptak lakást, akiknek a törvény megengedi, hogy szociális lakása lehessen. Első körben kiesett nyolc család, akik mivel 1990 után eladták a saját lakásukat, még egyszer állami rendszerből nem kaphattak lakást.

Míg a Sing-Singben korábban kialakult egy olyan rendszer, hogy a lakók egymással összebeszélve semmiféle költséget nem fizettek, és gyakorlatilag ingyen laktak, az önkormányzat ezt a helyzetet meg akarta előzni az új helyszínen. Ezért az Oltmező utcai lakások felajánlásakor azt is közölték a volt Sing-Singes lakókkal, hogy havi negyven lejes bért és a villanyszámlát ki kell majd fizetni, ha az Oltmező utcába költöznek. Volt jó pár olyan személy, aki ezt nem vállalta, úgyhogy ők sem kaptak lakást, hanem megoldották másképp, többnyire rokonokhoz költöztek falvakra. „Szakemberekkel is együttműködve felmértük, hogy nem növekedett a hajléktalanok száma Sepsiszentgyörgyön, az utcára nem került senki” - jelentette ki Tischler.

A lakóknak a további előírásoknak is meg kell felelniük: sepsiszentgyörgyi lakosoknak kell lenniük, be kell tudjanak illeszkedni a közösségbe, vállalniuk kell a rájuk eső költségeket, és tartósabb ideig nem lakhatnak náluk más személyek. Az elmúlt évben három alkalommal a rendőrség segítségével ellenőrizte az önkormányzat a szabályok betartását, és kiderült, ismét elindult a „Sing-Sing feeling”, vagyis a családtagok, barátok befogadása az amúgy is zsúfolt lakásokba – tájékoztatott az alpolgármester.

„Két lehetőségünk volt: felbontani az érintettekkel a szerződést, vagy megerősíteni az intézményes jelleget. Mi a második mellett döntöttünk, az intézmény jellegének megerősítése jegyében épül a kerítés, és a ki-be jövő személyeket fogjuk ellenőrizni. Ez egyértelműen nem azt jelenti, hogy nem fogadhatnak vendégeket hétvégére vagy néhány napra. Azt szeretnénk kiszűrni, hogy a nyári esti, éjszakába nyúló bulikat, hangoskodást megszüntessük. Vannak rendezett családok, akik hajnalban kelnek, munkába járnak, és nem tudtak pihenni amiatt, hogy egyes lakók a tömbházak elé behúzták az autót, abból szólt a zene hajnalig. Az is gondot jelentett, hogy ha valami kár keletkezett, soha nem tudtuk kideríteni a tettest, mert mindig valaki olyan tette, aki látogatóba jött. Ennek véget kell vetni, mert másképp egy másik Sing-Singet teremtünk, és azokat az embereket, akik kilépni szeretnének a rendszerből, ily módon nem tudnánk támogatni” - foglalta össze Tischler.



A szociális lakásoknak ugyanis szerinte nem az a célja, hogy véglegesen, akár életre szólóan megoldja a rászorulók lakhatási problémáit, hanem hogy átmeneti lakhelyet nyújtson egy nehéz helyzetbe került családnak. Az önkormányzat szakembereket is bevonva pedig abban segíthet, hogy a családok előbb-utóbb ki tudjanak lépni ebből a rendszerből, saját lakást vásárolhassanak vagy albérletbe költözzenek. „A rendszer a bajba jutottakon segít, de nem tud azon segíteni, akinek ez így kényelmes, aki nem akar beilleszkedni a közösségbe” - magyarázta.

Az önkormányzat beperelte a tartozást felhalmozott lakókat, de az érintettek 80%-a az adósságát ezt követően kifizette, illetve volt pár család, akik az ítélethirdetés előtti napon törlesztettek. Így végül csak két család maradt volna, akiket ki kellett volna lakoltatni, de ők önként elköltöztek, a végrehajtó cég és a gyermekvédelem bevonása nélkül megoldódott a helyzet. Tischler közölte, a szomszédok elmondása szerint ez a két család is falura költözött.

A kerítés csak az első lépés

Az Oltmező utcai lakásokban élő felnőttkorúak közül sokan munkanélküliek, szociális segélyt kapnak, csupán kb. 40% dolgozik. Ezen a helyzeten is javítana az önkormányzat. „Tőlem nagyon távol áll az ilyen kerítéses dolog, csak azért, hogy elkülönítsünk valakit: ez nem az, amit akarok. Az intézményi jelleg megerősítése számomra nem kerítést jelenti, hanem ennél sokkal többet. Amikor tudjuk pontosan, ki milyen problémával küszködik, amikor csak az ott lakókkal beszélgethetünk és dolgozhatunk majd, egyértelműen szakembereket fogunk odarendelni, hogy próbáljanak segíteni a családoknak munkahelykeresésben, integrációban” - vázolta az elképzeléseket.

Ebbe a folyamatba szociális munkásokat, pszichológusokat vonnak be, személyre és családra szabottan esetmenedzserek foglalkoznak majd azokkal, akik ezt a fajta asszisztenciát elfogadják. Minden egyes családra felzárkózási programot akarnak kidolgozni, velük közösen. Az alpolgármester hangsúlyozta, meg kell adni azoknak a szakemberi segítséget, akik ezt elfogadják.

Mintegy háromszázötven gyerek él a tömbházakban, azt is követni akarják, mennyire járnak iskolába, figyelni fognak arra, hogy amiatt, hogy szegény körülmények között élnek, ne szenvedjenek hátrányt. A kulcsos effektust – a városban felügyelet nélkül csatangoló gyerekek elkallódását – is szeretnék megakadályozni, ezért egy játszóteret építenek a tömbház mellé, illetve civil szervezetek, önkéntesek bevonásával foglalkozásokat szerveznek majd számukra.



A szükséges szakemberek egy része a civil szervezetekből kerül majd ki. A szükséges humán erőforrást másfelől átszervezések során szabadítják fel. Folyamatban van a sepsiszentgyörgyi szociális igazgatóság átszervezése, amely pár héten belül befejeződik. A törvénykezés és az emberhiány eddig arra kényszerítette a szociális munkásokat, hogy az irodában, a számítógép előtt gépeljék a fűtéstámogatási kérelmeket, most az átszervezéssel kiemelik őket a számítógép mögül, az irodai munkára más személyeket alkalmaznak, és a szociális munkásokat az esetek mellé, terepre rendelik, hogy találják ki a segítség formáját a különböző problémákkal küzdő családok számára - sorolta a terveket Tischler.

„Nem tenném meg szociális beállítottságomból kifolyólag sem, hogy csupán egy kerítéssel elzárjunk valakiket. Az elsődleges szempont az intézmény jellegének erősítése, a második azoknak a kérése, akik nem tudtak pihenni a zajongók miatt, a harmadik pedig, hogy meggyőződésem, szakemberi segítség kell sok esetben ahhoz, hogy egyes családok tovább tudjanak lépni” - összegzett az alpolgármester.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS