2018. szeptember 21. péntekMáté, Mirella
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért szállították tálcán a sajtónak a "terroristaügyet"?

összefoglaló 2015. december 02. 16:31, utolsó frissítés: 2015. december 04. 10:49

Irónia és elvakult gyűlöletbeszéd: a kézdivásárhelyi “merényletterv” román sajtóvisszhangja.


Az utóbbi két nap román médiában megjelent cikkeit leginkább egy kommentelő frappáns megjegyzése foglalja össze: székely terrorizmus ugyan nincs, de igény lenne rá, legalábbis egyes románok részéről. A Covasnamedia.ro portálon Dumitru Manolăchescu "A magyarok agresszivitása és a HarKov-i terrorizmus" című cikkében egyenesen azt állítja, a magyarok természetükből adódóan sokkal agresszívebbek, mint a románok, és ez az agresszivitást gyakorlatilag bármilyen körülmény előhívhatja belőlük.

“Az emberiség történetében a magyarok soha nem békéltek meg a románokkal” – “emlékeztet” a szerző, majd azzal folytatja, hogy a magyarok sokat veszítettek a világháborúkban, de leginkább Erdély elvesztése fájt nekik mindig is. Számukra Erdély soha nem volt és nem is lesz román föld – jósolja a publicista. Még némi magyarnyelv-tudásról is számot ad: azon ironizál, hogy a feltételezett merénylő vezetékneve magyarul a békére utal.

Felidézi a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásának harminc évvel ezelőtti kísérletét, amikor egy gyermek életét vesztette az időben észre nem vett robbanóeszköz miatt. A magyar radikalizmus tehát már a kommunizmus idején is létezett, és ma is dolgozik, és a felelőtlen magyar politikai osztály tartja fenn és támogatja. Szerinte a december elseji “terrorcselekmény” egy nagyobb terv része, amelynek célja a románok megfélemlítése, és a figyelem felkeltése a magyar kisebbség elleni igazságtalanságok kapcsán.

A lecserélt román zászló ügyét is felhozza, majd levonja a következtetést, mindezek az agresszív gesztusok egy “frusztrált etnikum” sajátjai, amely igazságtalannak érzi a történelmet, a többségiek zászlóját, himnuszát, nyelvét és hagyományait. Ez egy radikalizált fanatizmus, ami régóta ég a magyarok elméjében és szívében – írja a szerző. Végül összefüggésbe hozza az iszlamista terrorizmussal is az ügyet, kijelentve, a magyar fanatikusok Romániában a magyar kormány támogatásával ugyanazt megtehetik, mint a franciaországi, angliai, spanyolországi vagy amerikai iszlamisták. “Jobb ha figyelmesek vagyunk és kezdeményezők, mert sosem lehet tudni! A terrorcselekménytől való elhatárolódás egy olyan magyar vezető részéről, aki tegnapig az autonómiát és az etnikai szeparatizmust népszerűsítette, sem nem elégséges, sem nem hiteles” – zárul az írás.


A feltételezett kézdivásárhelyi bombarobbantási terv ügyében született román sajtókommentárok egy része ugyanakkor megkérdőjelezi a merényletkísérlet komolyságát. Az Adevarulban Alina Mungiu-Pippidi a Miért nagyobb probléma a szélhámosság, mint a terrorizmus a románoknál című cikkében ironikus hangvételben ír arról, hogy miközben Párizs, Róma, Szentpétervár és Isztambul köztereit páncélosok őrzik, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy petárdázó magyarra csap le a "nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában", Kovászna megyében. A szerző úgy vélekedett, hogy "bosszantó ez a román ködösítés minden december elsején és március 15-én", mert szerinte már huszonöt éve bombasztikus címekkel gerjesztik a botrányt a nagymagyar veszélyről. "Csak nehogy egyszer tényleg jöjjön a farkas" - jegyezte meg.

A Digi 24 hírtelevízió műsorában Cristian Tudor Popescu közismert publicista megjegyezte, mosolyra késztette, hogy a gyanúsítottat már akkor figyelték, amikor megfordult a fejében a merénylet gondolata, hiszen a gonosztevők minden lépését előre látó "éber hatóságokról" szóló történet az 1989 előtti Securitate-filmekre emlékezteti, amelyekben a kémeknek nem volt semmi esélyük. Ettől függetlenül a publicista szerint azt sem lehet kizárni, hogy valós fenyegetésről van szó.

Az Evenimentul Zilei a Nekünk is vannak terroristáink című vezércikkében Dan Andronic egy sor kérdést fogalmazott meg, amelyek szerinte az összeesküvés-elméletekhez szokott emberekben óhatatlanul felmerülnek. Miért pont december elseje előestéjén kellett lecsapni a gyanúsítottra, ha már augusztus óta figyelték, kit akart a feltételezett magyar terrorista megsebesíteni a magyarok lakta Kézdivásárhelyen, és vajon nem teszik-e őt a magyar szeparatisták hősévé azáltal, hogy bíróság elé hurcolják?

A cikkíró szerint sokan az SRI és a terrorelhárítás önfényező reklámfogásának hiszik a székelyföldi rajtaütést, ugyanakkor leszögezi: a hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék komolyan a "petárdás" fenyegetést. "Ha egy 400 petárdával durrogtató merénylőt nem vagytok képesek elfogni, mit fogtok kezdeni egy olyannal, aki kalasnyikovval akar lövöldözni?" – vágná a sajtó az SRI-vezetők fejéhez Andronic szerint, ha az állítólagos merénylőnek sikerült volna valóra váltania tervét.


Ugyancsak az Evenimentul Zileiben
Malin Bot a szélsőséges székelyföldi, romániai és moldovai csoportosulások feltételezett orosz kapcsolatairól ír, illetve felveti, hogy a mesterségesen fenntartott gazdasági erőforráshiány és a nacionalista indulatok gerjesztése szorosan összefügg egymással. Hargita és Kovászna megyéből azért is hiányoznak a nagybefektetők, mert a szélsőséges nézeteket valló politikusok hemzsegnek a környéken, és az ilyesmi instabilitást jelent – véli.

A terrorizmussal kacérkodókat a helyi magyar közösségeknek kellene kiebrudalni innen, mert máskülönben a szegénység marad osztályrészüknek. A szélsőségesek az autonómia és a kisebbségi jogok ügyének sem használnak – hívja fel a figyelmet a szerző, aki szerint egyébként a magyaroknak Romániában azokon a helyeken, ahol többségben vannak, minden joguk adott, csupán azt nem tehetik meg, hogy határt építenek és útlevelet kérnek a bejövőktől.

Az egyik népszerű román televíziós személyiség, Moise Guran egy blogbejegyzésben arról ír, hogy a SRI akciója a közvéleménynek szólt, mert egyébként a nagy sajtónyilvánosság nem segíti azt, hogy felderítsék az "irredenta terroristának lefestett, az embereket pukkantókkal ijesztgető bolond" esetleges kapcsolatainak felderítését. A szerző attól tart, hogy ezzel a korrupció elleni harcról akarják valami más irányba elterelni a figyelmet, pedig szerinte az ország biztonsága szempontjából továbbra is az a legfontosabb, hogy vezetőit ne lehessen megvásárolni.

Guran a román média felelősségét hangsúlyozza abban, hogy az egész “terroristaügy” ne váljon a romániai magyar közösségre tolt kollektív hibáztatássá. Az újságíróknak azt a kérdést kell feltenniük, a SRI és a DIICOT miért nem titokban hajtotta végre a feltételezett terrorcselekmény megelőzését célzó műveleteket, miért nem kerestek további kapcsolatokat a célszemély körül, akik esetleg terrorcselekményt fontolgatnak, miért akarta az illető a Székelyföldön, magyarok között véghezvinni a terrorcselekményt, miért nem Bukarestben vagy Barladon, és végül a DIICOT miért szállította tálcán a sajtónak az irredenta terroristává átfestett bolondot? Újságíróként azt kell nézni, ki nyer ebből a történetből, főleg ha látszik, össze van fércelve: bele kell gondolni, ki akarhatja, hogy a békében élő románok és magyarok egymás elleni indulatait a média felkorbácsolja – hívta fel a figyelmet.

Lucian Mandruta két blogbejegyzést is szentelt a témának, a december 1-jeiben – amikor még a közlemények és sajtójelentések gyakorlatilag kész tényként tálalták a merényletkísérletet – azoknak a magyaroknak címez nyílt levelet, akik nem akarnak bombát robbantani. “Kérdezem és remélem, megértitek, egy robbantás Erdély szívében nem Romániát robbantja föl, hanem a mi életünket és a tiéteket, mindannyiunkét. (...) Egy robbantás, egy tűzeset, egy baleset korlátozott számú embert tud megölni. Az elszabadult gyűlölet köztünk azonban határtalan. Olyan, mint az atombomba, amely egy láncreakcióval kezdődik a szívünkben. És gazdasági és morális romba dőléssel végződik. Ismert esetek: Észak-Írország, Transznisztria, Baszkföld” – írta. Hogyan is lehetne egy ilyen esemény után elvárni, hogy a magyar örökség megőrzésének egyébként nemes ügye előrehaladjon, ha a többség egy destabilizációs kísérletet lát benne? – teszi föl a kérdést.

December 2-án már ironikusra veszi a figurát: megállapítja, a mi terroristáink nem állnak a helyzet magaslatán, ezért szükséges néhány változtatás a terrorizmusoktatás curriculumában: túl sokat foglalkoznak a petárdákkal és csillagszórókkal, a tömegpusztító fegyverek órákról pedig a diákok meglógnak, s ahelyett airsoftra mennek. A terrorizmus finanszírozása is átgondolásra szorul: példát kellene vennünk külföldről, ahol olajból, fegyverkereskedelemből bőven telik az ilyesmire, nálunk pedig szegény terrorista üzletet kell működtessen, hogy megéljen.

“Ha az ügy kapcsán csupán annyi igaz, hogy néhány frájer arról beszélgetett, hogy fel akarnak robbantani minket (ismerek jópár románt, aki ezt naponta háromszor mondja el a bukaresti forgalomban), ha nincsen bizonyíték, azaz egy összeszerelt bomba a hozzá való detonátorral, tehát ha semmi más nincs, mint beszélgetések és intenciók, akkor problémás az ügy, mind a kommunikáció, mind a hitelesség szempontjából” – írja Mandruta.

A RFI Romania Frunda Györgyöt szólaltatja meg, aki szintén kérdéseket fogalmaz meg a feltételezett merényletkísérlet kapcsán: ha már hónapok óta figyelték a célszemélyt, miért december elsején csaptak le rá? Természetesen amennyiben igaznak bizonyul a gyanú, hogy bombát akart robbantani a nemzeti ünnepen, azt az RMDSZ és mindenki elítéli, hiszen a párbeszéd és a békés meggyőzés eszközei mellett kötelezték el magukat. A nyomozó hatóságok minél hamarabb elő kell álljanak a bizonyítékokkal, ha vannak, amely alapján el lehet dönteni, B. István bűnös vagy sem. Ám még így is csupán arról lehet szó, hogy szándékában állt bombát robbantani, nem pedig arról, hogy elkészítette azt és megpróbálta felrobbantani – hívta fel a figyelmet a volt RMDSZ-es szenátor.

Ez az egész ügy rosszat tesz a román-magyar viszonynak, az RMDSZ és a többi párt viszonyának, és a Románia és Magyarország közti viszonynak is, ezért is égetően fontos minél hamarabb eljárni az ügyben, ha a gyanú beigazolódik, B. Istvánt bíróság elé kell állítani, a közvélemény számára a bizonyítékokat világosan be kell mutatni – szögezte le Frunda.

Fotó: HVIM Kézdivásárhely

SZÉKELY "TERRORISTAÜGY"

» Házkutatást tartottak a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjénél

» Őrizetben a robbantási szándékkal vádolt HVIM-elnök

» Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket

» Digi 24: több mint 400 petárdából állt a kézdivásárhelyi bomba

» KDNP: a szélsőséges megnyilvánulások ártanak a külhoni magyar közösségeknek

» Játékbomba miatt vették őrizetbe a kézdivásárhelyi HVIM-vezetőt?

» Elrendelték a HVIM-elnök előzetes letartóztatását

» Kelemen az interetnikai feszültségek fokozódásától tart

» A román terrorelhárítás nem alszik!

» Miért szállították tálcán a sajtónak a "terroristaügyet"?

» Kürtőskalács, a székely bazooka: a legjobb “terroristamémek”

» A magyar közösség megbélyegzése ellen szólalt fel az Active Watch

» Csibi Barna ellen is vádat emeltek Csíkszeredában

» Beke István hülyeségnek nevezte a DIICOT vádjait, akik szerint „pizza” volt a bomba kódn

» Illyés Gergely a kézdi ügyről: felér egy médiahekkel a DIICOT megnyilvánulása

» Terroristák nem vagyunk – skandálták a kézdivásárhelyi szimpátiatüntetésen

» Terepszemle: kukákat és kamerákat fotóztunk Kézdin

» Pénteken is több százan tüntettek Kézdivásárhelyen

» Bokor: a bukaresti média úgy manipulál, hogy közben megbélyegeznek egy egész közösséget

» Szombaton is tüntettek Beke Istvánért Kézdivásárhelyen

» Bírósági indoklás: Beke robbantása súlyos pszichológiai következményekkel járt volna

» Viccből beszélt robbantásról telefonon a HVIM az egyik tag szerint

» Büntetőjogász: nem helyes Beke-ügyben a párizsi terrorcselekményekre hivatkozni

» Sepsiszentgyörgyön is tüntettek Beke István mellett

» Előzetesben marad Beke István

» Meghosszabbították Beke István és Szőcs Zoltán előzetes letartóztatását

» Beke István és Szőcs Zoltán házi őrizetét hatósági felügyeletre változtatta a bíróság

» Megszűnik Beke István és Szőcs Zoltán házi őrizete

» Módosítanák a vádat a Beke István és Szőcs Zoltán perében

» Ítélet született a székelyföldi „terroristaperben”

» Bukaresti Ítélőtábla: a HVIM és a Szent László Serege Egyesület fasiszta, xenofób és rasszista szervezetek

» Meghamisították Beke Istvánék ügyét?

» Öt évre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt

» Az EMNT tüntetést szervez Kézdivásárhelyen Szőcs Zoltán és Beke István bebörtönzése ellen

» Kelemen Hunor szerint az egész közösséget meg akarják bélyegezni Bekéék ügyével

» EMNP állásfoglalás a terrorvádról: teljes közösségünket akarják megfélemlíteni

» MPP a terrorperben született ítéletről: az egész nemzeti közösségünk ellen irányuló támadás

» A SZNT elnöke is megszólalt Bekéék ügyében

» Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzése ellen tiltakoztak Kézdivásárhelyen

» Elfogult lenne a magyarokkal szemben az igazságszolgáltatás?

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS