2019. november 14. csütörtökAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

BBTE tanulmány: a demokráciadeficit az igazán nagy veszély, ha terrorelhárításról beszélünk

K. M. K. M. 2015. december 15. 10:33, utolsó frissítés: 10:33

Nem a szabadságjogok korlátozása és a terrorelhárítási intézmények költségvetésének a növelése a jó recept.


Romániának óriási problémát okozna az, ha valós terrortámadás érné az országot, derült ki a BBTE politikai munkacsoportja által készített jelentésből, amelyben azt vizsgálták meg, hogy Romániának milyen biztonsági hiányosságokkal kell szembenéznie, ha terrorizmustámadás érné az országot.

Ha felmerül a terrorista fenyegetés, a titkosszolgálatok válasza rendszerint abban merül ki, hogy


megpróbálják elérni a költségvetésük növelését, illetve az állampolgárok szabadságjogainak korlátozását

– áll a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Demokráciatanulmányi Központjának kutatói által készített tanulmányban. Eszerint terrorizmustámadás esetén az ország legnagyobb rizikófaktora a demokrácia működésével függ össze.



A CSD – A Demokrácia Tanulmányozási Központ egy 2006-ban létrehozott think-tank a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Karának Politikatudományi Intézetén. A tanulmányt Gabriel Bădescu egyetemi tanár, George Jiglău adjunktus és Anca Sinea óraadó tanár készítette.



A kutatócsoport szerint a craiovai és a kézdivásárhelyi akciói révén a Romániai Hírszerző Szolgálat


azt az üzenetet próbálja elhinteni a társadalomban, hogy Románia terrorcselekmények célpontja lehet.

Az ilyen helyzetekben a titkosszolgálatok a költségvetésük növelésére és az állampolgári szabadságjogok korlátozására gyúrnak rá. Az első célkitűzés teljesítésére már vannak jelek, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) és a Őrzővédő Szolgálat (SPP) költségvetése 22%-kal növekedett a 2016-os költségvetésben a 2015-ös költségvetéshez képest.

A költségvetés növelése mellett a titkosszolgálati és állambiztonsági hatóságok a törvény megváltoztatását is megpróbálják elérni. Ezt a „receptet” azokban az országokban indokolt alkalmazni, amelyekben ténylegesen létezik terrorfenyegetés, azonban ez Romániában nem aktuális, írják jelentésükben a CSD munkacsoport tagjai.

“Romániának ilyen tekintetben nem kell követnie a nyugat-európai államok példáját, mert nem összehasonlítható a terrorfenyegetettség mértéke. Nem mondom azt, hogy a titkosszolgálatokat nem kellene finanszírozni, vagy, hogy ne lennének hatékonyak, de most ahhoz, hogy a terrorveszélyre válaszoló reakciós kapacitását Románia megnövelje, elsősorban az állampolgárok bizalmát kellene visszaszerezni, meg kellene erősíteni az államot, a gyenge törvényeket, és fel kellene számolni az alkotmány hiányosságát” - mondta George Jiglău, politikai elemző, a tanulmány egyik szerzője.

A CSD szakértői szerint az utóbbi években Nyugat-Európában történt terrortámadások nemcsak anyagi károk okozását és az áldozatszedést célozták, hanem a politikai és pénzügyi-gazdasági rendszereket is megpróbálták destabilizálni.

„Ha Romániában bekövetkezne egy terrortámadás, akkor a hatásai a demokrácia működésének hiányosságai miatt lennének súlyosak. Ezt a demokráciadeficitet az állami intézményekbe vetett bizalom hiánya idézi elő, és az elfogadott intézkedéseknek ezt a tényt figyelembe kellene venniük” - áll a CSD tanulmányában.

George Jiglău szerint a Colectivben történt tűzeset következményei, de még az időjárás hatásai – például az árvizek vagy a masszív hóesések okozta károk elhárításának hatékonysági szintje is azt mutatja, hogy


az állami intézmények nem képesek hatékonyan megvédeni az állampolgárokat.

„Az összes felmérés azt mutatja, hogy az állampolgárok nem bíznak a demokrácia alapvető intézményeiben – a parlamentben, a pártokban, a kormányban.

Jiglău szerint a terrorizmuselhárítási képesség megerősítése azt feltételezi, hogy létrejöjjön egy olyan törvényi keret, amely nem a titkosszolgálatok költségvetésének növelésére vagy a kontrollra és az ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt, és nem az állampolgári jogok beszűkítését próbálja elérni, hanem az állami intézmények megerősítésére és az állampolgárok bizalmának visszanyerésére helyezi a hangsúlyt.

Jiglău elmagyarázta azt is, miért fontos visszanyerni az állampolgárok bizalmát a terrorizmusveszély kontextusában. „Ahhoz, hogy a terrorizmuselhárító intézkedések hatékonyak legyenek, azokat egy szilárd alapokon álló, hiteles intézményekkel és világos törvénykezéssel rendelkező államnak kell felvállalnia. Amennyiben holnap azt kérik a hatóságok, hogy jelentsenek egy potenciális veszélyt, amint az Franciaországban történik, kétlem, hogy lesznek pozitív reakciók, míg az emberek nem bíznak a romániai hatóságokban. A titkosszolgálatok költségvetésének növelése és a szabadságjogok korlátozása témájához is negatívan fognak viszonyulni az emberek, ha nem bíznak az állami intézményekben.

Jiglău következtetése szerint Romániának ki kell használnia ezt a stabil periódust arra, hogy intézményeit megerősítse, és nem kell azt tennie, amit a nyugat-európai államok tesznek, mert nem összehasonlítható a fenyegetettségi szint.

A CSD egy sor intézkedést is megfogalmazott a jelzett problémák kezelésére.

Szerintük az állambiztonsági intézmények átlátható működését kellene első körben biztosítani, továbbá tájékoztatni kell a lakosságot a titkosszolgálatokra érvényes és jelenleg is érvényben levő törvényi rendelkezésekről, és javítani kell az állampolgárok politikai képviseletét ellátó mechanizmusokon, mert csak így lehet elkerülni a társadalom bizonyos csoportjainak radikalizálódását.

Jiglău szerint a Hargita és Kovászna megyei lakosság egy részének radikalizálódása annak tudható be, hogy


az emberek mellőzve érzik magukat,

úgy érzik, hogy képviseletük nincs hatékonyan ellátva, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy csökkent az RMDSZ relevanciája a politikai szférában. Így megtörténhet, hogy a magyar kisebbség és a román állam között kiépült híd beszakad, és ezzel párhuzamosan felerősödnek a radikális hangok, és olyan mozgalmak vehetik kezdetüket, amelyek a 20-30 évvel ezelőtti Európára voltak jellemzőek, amikor az ETA és az IRA aktív volt. Az sem segít az ország helyzetén, hogy bármely, a helyi önrendelkezésre vonatkozó beszélgetést a többség rettegéssel kezel, akárcsak a 90-es évek elején, amikor attól tartott, hogy „jönnek a magyarok, és ellopják Erdélyt”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS