2018. december 17. hétfőLázár, Olimpia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Szüljél mán!" – de mi van, ha nem jön a gólya?

Simon Mária Tímea 2015. december 23. 16:17, utolsó frissítés: 16:19

Felmérések szerint minden ötödik nőnél gond merül fel a termékenységgel kapcsolatban, és egyre inkább népbetegség a meddőség.


Az elmúlt héten csak úgy füstölt a magyar internet és a közösségi média Kövér László és Ákos nőket is érintő nyilatkozataitól és az azokra érkező reakcióktól. A magyar országgyűlés elnöke a Fidesz kongresszusán mondta el, hogy mit szeretne a magyar haza lányaitól, Ákos nem épp “ideális popsztárként” mondta el véleményét a “női princípium beteljesítéséről.” Azóta számos pro és kontra érv jelent meg a témával kapcsolatban, az első felháborodástól mostanra eljutottunk “nem sértődtem meg Ákosra, pedig nő vagyok” írások megosztásáig. Áll a bál, a nemzetféltők sok gyerekes családanyákat szeretnének látni, a másik oldal meg boldog nőket, akik ha szeretnének legyenek sok gyerekes családanyák, de ha nem szeretnének, akkor se legyen ebből országos ügy.

Most viszont egy kicsit beszéljünk azokról is, akik szülni szeretnének, de eddig még nem tudtak, akik évek óta orvosról orvosra, klinikáról klinikára járnak és próbálkoznak, hogy gyerekük legyen, és nem azért, mert azt mondták nekik, hogy ha nem szülnek, kihal a nemzet. Beszéljünk azokról, akiket sok évi próbálkozás után meddőségi problémákkal diagnosztizáltak, akik tucatnyi kezelésen estek át, hogy végre gyerekük legyen.


Több körültekintésre és nagyobb odafigyelésre lenne szükség

Mindannyiunknak van akár a szűkebb ismeretségi körünkben is olyan pár, akinél időközben, több próbálkozás után kiderült, hogy baj van, nem lehet természetes úton gyerekük. K. már 23 éves korában szembesült azzal, hogy nem lesz egyszerű a teherbeesés, policisztás ovarium szindrómával diagnosztizálták már akkor, ami a vezető meddőségi probléma napjainkban. A petefészek nem termel petesejtet, mivel sok apró ciszta borítja a petefészek felületét. A probléma hátterében inzulinrezisztencia áll.



Mivel a probléma már a kezdetektől nyilvánvaló volt, más meddőségi okot nem kerestek az orvosok, és csak jóval később derült ki, hogy más, a terhességet kizáró tényezők is vannak, mint a petevezetékek teljes elzáródása és az olyan antitestek termelődése, amelyek megakadályozzák egy esetleges terhesség létrejöttét.

A hazai egészségügy egyik nagy problémája, hogy az elején sehol sem végeznek teljes körű kivizsgálást, így ha több tényező is közrejátszik abban, hogy egy párnak nem lehet gyereke, akkor sokkal később derül ki, ami lelkileg még jobban megviseli őket. K. 2013 óta a problémával

több mint tíz szakorvosnál járt, átesett már két petevezeték átjárhatósági vizsgálaton, egy laparoszkópos műtéten és egy inszemináción.

Ez anyagilag is megterhelő, hiszen a legtöbb vizsgálatot nem állja az állam, így a különböző hormonvizsgálatokat, a pajzsmirigy- és inzulinszint-vizsgálatokat nem fedezi az Egészségügyi Pénztár, mint ahogy a felírt gyógyszereket, injekciókat sem. Inszemináció (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés) is csak magánklinikán van.


A történet nem egyedi: az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint minden ötödik nőnél gond merül fel a termékenységgel kapcsolatban, és egyre inkább népbetegségként tekintenek a meddőségre.

WHO: a meddőség betegség

A meddőség betegség, az Egészségügyi Világszervezet még 1988-ban definiálta, s már akkor megfogalmazták, hogy “igen fontos egészségügyi feladat volna ezeknek a pároknak a segítése.” Viszont létezik-e szakszerű segítség? Mennyire támogatja az állam ezeket a párokat, mennyire szakszerű az orvosok hozzáállása ezen a területen? Mennyire megértő a társadalom?

Az Európai Unióban átlagosan évente két és fél millió pár küszködik ezzel a problémával, a témával foglalkozó szakemberek egyértelműen állítják, hogy a teherbeesési problémákkal orvoshoz fordulók száma folyamatosan nő. A meddőségi arány növekedése összefüggésbe hozható a megváltozott életformával, sokan egyre később jutnak el oda, hogy gondolkodni kezdjenek azon, hogy gyereket vállaljanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy míg korábban sokáig rejtve maradt a probléma, ma viszonylag rövid ideig tartó próbálkozás után orvoshoz fordulnak a párok.

A meddőségi esetek 40%-ában a férfi , 40%-ában a nő meddősége miatt nem jön létre a terhesség, a maradék 20%-ban mindkét félnél fennáll valamilyen gátló tényező. A férfiaknál inkább életmódbeli okok, a nőknél egészségi gondok lehetnek a terméketlenség legvalószínűbb okai. Szakemberek szerint Romániában a 35 évnél idősebb nők 30 százaléka, a negyven évnél idősebb nők 50 százaléka küzd meddőségi problémával.

Romániában idén júliusban indult újra a lombik-program

Európa élen jár az asszisztált reprodukciós eljárásokban, itt végzik a világ beavatkozásainak több mint felét. Az Európai Unióban egymillió lakosra körülbelül 1200 mesterséges megtermékenyítés jut átlagosan, a kezelések igénybevétele – lakosságszámra vetítve – az északi országokban és Szlovéniában a legmagasabb. Románia azonban nagyon az európai átlag alatt van, 2013-ban alig tíz százalékát teljesítette.

Az Európai Unióban tagországokként változik a szabályozás arra vonatkozóan, hogy hány beavatkozás térítésmentes, és abban is nagyok az eltérések, hogy az egyes klinikákon mennyire sikeres az eljárás. A magyarországi egészségügyi rendszer öt IVF-beavatkozást támogat, Lengyelországban és Bulgáriában három beültetést finanszíroz az állam.

Romániában az Egészségügyi Minisztérium 2011-ben indította el azt az országos programot, amely átvállalta a lombik kezelések költségeinek egy részét azoknak a pároknak, akiknek két évi próbálkozás után sem lett gyerekük. Cseke Attila volt egészségügyi miniszter szerint erre azért volt szükség, mert Románia egyike volt azon kevés európai országnak, ahol az állam semmilyen formában nem támogatta azoknak a pároknak a gyerekvállalását, akiknek természetes úton nem lehetett gyereke. A szaktárca 2011-es rendelete akkor a beültetés finanszírozásának a költségeibe segített bele, ami körülbelül 1200 euró támogatást jelentett. A gyógyszeres kezeléseket ebben az esetben is a pároknak kellett fizetni.



Az SOS Infertilitate Egyesület adatai kétszáznyolc kihordott terhességet tartottak nyilván, s ha az ikerterhességeket is figyelembe veszik, akkor háromszázat is meghaladja a program segítségével megszületett gyerekek száma.

A Cseke Attila minisztersége idején elindított program három félévet élt, 2013. januárjában pénzhiányra hivatkozva leállították a programot.

A szaktárca idén májusban jelentette be, hogy újraindítja a lombikprogramot. A minisztérium honlapján közzétett információk szerint tíz klinika vesz részt a programban, amelyből hat bukaresti, egy temesvári, egy marosszentgyörgyi, egy nagyszebeni és egy Târgovişte-i. A programban való részvétel feltételeiről itt lehet részletesebben olvasni:

A mesterséges megtermékenyítési programra a minisztérium 1,85 millió lejt szánt, ami családonként 6.188 lej támogatást jelent. Ez körülbelül háromszáz beavatkozás részleges támogatására elegendő. A teljes beavatkozás majdnem háromezer euróba kerül, s egyáltalán nem biztos, hogy egyből sikeres is lesz. Az állami program mellett a bankoknál is lehet erre a célra kedvezményes kamatú banki hitelt igényelni, ennek ellenére a lombikprogramban való részvétel anyagilag igen megterhelő azoknak, akik ilyen úton szeretnének gyereket.

Székelyföldön sikertörténet a lombik-program

Székelyföldön Marosvásárhelyhez közel, a Marosszentgyörgyön működő klinika 2011-ben kezdte meg működését, azóta több mint háromszáz családnak segítettek abban, hogy gyerekük legyen. A megtermékenyítések sikeressége 35 százalékos, amely megegyezik a külföldi klinikákon elért eredményességgel.


A klinika is részt vesz az idén újrainduló lombik programban, a honlapon közölt adatok szerint az elmúlt félévben összesen harminckilencen igényelték a támogatást, amelyből mindegyiket jóváhagyták.

A szakemberek szerint a klinikákhoz forduló, meddőségben szenvedő párok mintegy felének-harmadának lesz szüksége lombikbébi-kezelésre, a többieknél a különböző kezelések eredményesek lesznek, és egy idő után természetes úton is teherbe tudnak esni.

Nem egyezik Isten akaratával

Az első lombikbébi 1978-ban született, akinek a négy évvel később született húga már a negyvenedik volt a sorban. Robert Edwards, a lombikbébi atyja 2010-ben kapott Nobel-díjat az eljárás kidolgozásáért. Az első lombik baba megszületése óta összesen több mint négymillió gyerek született az "in vitro" eljárás segítségével.

Sokan Pandora szelencéjének a kinyitásával vádolják az eljárás felfedezőjét, aki Istent játszott. A nyugati egyházak elfogadják az "in vitro" megtermékenyítési módszert, ezzel szemben az ortodoxok közül sokan Isten akaratával ellentétesnek tekintik a lombikbabák születését. A 2011-ben elindított programot számos ortodox egyházfő támadta, s több ortodox egyesület is "élettel ellentétesnek" nyilvánította és nyílt levélben kérték a program leállítását.

Laurenţiu Streza
erdélyi metropolita szerint a meddőséggel küzdő pároknak bele kellene törődni a sorsukba, mivel a gyermektelenség által Isten valami fontosat próbál üzenni nekik. Szerinte nem szabad az orvosokra hallgatni, mert a különböző módszerek igénybevétele sem orvosi, sem társadalmi, sem gazdasági szempontból nem jelent megoldást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS