2017. november 22. szerdaCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Temesvár a felvillanyozására építene a kulturális főváros projektjével

Kertész Melinda 2016. január 08. 10:03, utolsó frissítés: 10:09

Az Európa Kulturális Fővárosa évének nyitóeseményén újrajátszanák a forradalmat. De ezúttal a kultúra lenne főszerepben.


December végén Temesvár, Kolozsvár, Nagybánya és Bukarest ünnepelhetett: ez a négy város jutott az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez egy lépéssel közelebb: az elődöntő után már csak egymással versenyeznek, most csiszolniuk kell a projekten, és bebizonyítaniuk egy nemzetközi zsűrinek, hogy ők azok, akik leginkább megérdemlik a címet, amely 2021-ben érkezik Romániába. A négy város közül valamelyik egy éven keresztül egy görögországi várossal közösen viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet.

A kolozsvári, illetve a versenyből azóta kiesett marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi pályázat után most a temesváriak pályázatát vizsgáltuk meg.

Európa Kulturális Fővárosaként Temesváron olyan programokat kínál, amelyek révén érvényesülhet az egyén és a közösség ereje a város átalakítása, a változás megteremtése érdekében.

>> Temesvár Kulturális Főváros - projektje itt olvasható >>


A kulturális főváros pályázat összeállítói egy közvélemény-kutatást idézve azt írják, hogy a temesváriak a polgári szellemiség hiányát, a társadalom peremére szorult csoportokkal szembeni intoleranciát, a közterületek elveszítését nevezték meg problematikusnak, illetve hiányérzetet keltett bennük az a tény, hogy Temesvárnak és a régiónak nincs egy nemzetközileg is ismert város- és régióprofilja, annak ellenére, hogy a város és környéke egy valódi, európai értelemben vett multi- és interkulturális közeggel rendelkezik.

Amennyiben megnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet, Temesvár mindent megtesz annak érdekében, hogy rábírja a polgárait, hagyják el komfortzónájukat, számoljanak le a passzivitással, lépjenek ki a közterületre, és próbáljanak a kultúra eszközével hatást gyakorolni a társadalom szövetére.

Temesvár az évszázadok során olyan kísérletek színtere volt, amelyek a teljes kontinensre hatást gyakoroltak: az Osztrák-Magyar Monarchia területén az első olyan város volt, ahol bevezették az utcai világítást, később a kontinentális Európa területén elsőként kapott áramellátást.


Temesvár – a régió középpontja

A kedvező regionális tájolását kihasználva az ország legnyugatibb pontján fekvő Temesvár a régión belül három úton építene nemzeti és nemzetközi új kapcsolatokat, kulturális téren elképzelt megvalósításokra koncentrálva. A város 600 kilométeres körzetében hét dél-kelet és közép-európai főváros található: Bukarest, Belgrád, Budapest, Bécs, Szkopje, Pozsony és Zágráb. Ezekkel a városokkal fenntartható kapcsolatokat szeretnének kiépíteni kulturális, közigazgatási és politikai szinten egyaránt. Az együttműködés egy másik vonatkozásban a Kárpát-medencét felölelő Duna-Körösök-Maros-Tisza régióban zajlik majd, hiszen ebbe az 5,3 millió lakosú régióhoz tartozik a közel 320 ezre lakossal rendelkező Temesvár is.

A Bega-csatornával a Dunához való csatlakozást nemcsak infrastrukturális szempontból, hanem kulturális, vagy művészeti beavatkozásokkal is erősítenék az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében. Emellett a programokba olyan fiatalokat is bevonnának, akik a környező megyékből érkeznek a városba tanulni vagy dolgozni, hiszen Temesvár vonzáskörében számos olyan település létezik, amelynek húzóereje, az ipari termelés megszűnt. Ilyen város például Resicabánya is. A városba beáramló embereknek tiszteletbeli temesvári címet adnának a TM2021 projektben.

A projekt koncepciója: Shine your light!, azaz Villanyozd fel a várost!

A pályázat koncepciója a Villanyozd fel a várost! mottóra épül, amely arra buzdítja a polgárait, hogy egyéni hozzájárulásuk, értékeik megmutatása által járuljanak hozzá az Európai Főváros programsorozathoz, amelyek lényege az lenne, hogy a kultúra segítségével épülhessenek hidak az egyének és a közösség között, ezt a kapcsolatot pedig a kulturális identitásra és a szubjektív emlékezetre építenék. A városnak egy új brandet alakítanának ki, amely húzóágai, a technológia és kultúra összeegyeztetéséből születne.


Amit leépítenének

A felmérés révén a pályázat készítői beazonosították a város életének hiányosságait, és a kapott válaszokra megoldási lehetőségeket vázoltak fel a pályázatban. A lakosok fő problémaként a civil elköteleződés hiányát jelölték meg, és jelezték azt az igényt, hogy a döntéshozatal terén szeretnék előmozdítani a társadalmi részvételt. A pályázat kidolgozói inklúziós programok révén enyhítenének a másik megjelölt problémán, a tolerancia hiányán, amely leginkább a marginalizált csoportok, vagyis a szegénységi küszöb alatt élők, a romák, a bevándorlók és a fogyatékossággal élők iránt nyilvánul meg.



A megkérdezettek ugyancsak problémaként jelölték meg a közterületek elveszítését, amelyet az ingatlanügyi spekuláció, a bürokrácia, a vandalizmus, a maga után kívánnivalót hagyó várostervezés és a városvezetés hanyagsága okoz. További probléma a város nemzetközi láthatóságának hiánya, amelyet az előző rendszer, a rendszerváltás, majd az egyéni érdekek romboltak le. A temesváriak szerint a városra egy erős vízióhiány is jellemző, amely a múlt és a jelen megfelelő megértése és kiértékelése, illetve a közösség demokratikus intézményrendszerbe vetett hitének elveszítése okoz. Ezen a hozzáálláson leginkább úgy lehet változtatni, ha a civil társadalom bevonásával az emberek visszakapják annak a reményét, hogy egyéni szinten is hatással lehetnek a közösség érdekében meghozott döntésekre, illetve ezek befolyásolására.


Temesvár az Európa Kulturális Fővárosa évében 5 programsorozatot valósítana meg

A pályázat szerint a kulturális főváros évének programja öt programsorozatból áll össze. Az első programsorozat a Belső fény elnevezést kapta, amely januártól júniusig tart. A technológiai eszközök segítségével kulturális projektek megvalósítására buzdítanák a lakosságot annak érdekében, hogy a látszatszintű, digitális térben, a közösségi oldalakon megvalósuló személyközi kapcsolatok egy új, valóban személyközi dimenziót kapjanak.



Februártól júliusig a Megosztott nézőpont nevű programsorozatot valósítanák meg. Ennek a programnak a keretében a negyedek lakóit szólítanák meg különböző kulturális beavatkozásokkal, amelyeknek színterei többek között az iskolák lesznek.



Áprilistól szeptemberig a Fény és sötétség program zajlana, amely révén láthatóvá tennének elfelejtett, vagy háttérbe szorult, esetleg elkerült közösségi tereket, közterületeket.

Májustól novemberig a Határon átívelő fény program kezdődne, amely keretében a kulturális kontribútorokat sarkallnák arra, hogy projektjeiket felhasználva nőjenek túl a regionális és helyi jellegen, nemzetközi láthatóságot keresve. Ezzel párhuzamosan nemzetközi kulturális alkotókat és művészeket vonzanának be a városba.

Júniustól decemberig a Fényből épülő táj elnevezés alatt futó programokat valósítanak meg, amelyek magukban hordozzák annak a zálogát, hogy a kulturális főváros éve alatt elért eredmények továbbra is fennmaradjanak a városban, és amelyek hozzájárulnak a helyi közösség kohéziójához.

A kulturális főváros évének nyitóeseménye jelképesen a Forradalom kulcsszóra épül. 2021 január elsején a temesváriak egy másfajta forradalommal indítanák az évet. A projekt készítői szerint Temesváron szükséges beszélni a forradalomról, egyrészt emlékezni kell az akkor történt eseményekre, másrészt meg kell ünnepelni a társadalmi változást hozó történelmi jelentőségű pillanatot. Az Európa Kulturális Fővárosa évében a társadalmi változást azonban már a kultúra eszközeivel hoznák el a városba.

Már a nyitórendezvénnyel is nagyon dobbantanának

Látványos rendezvénnyel vágnának bele az Európai Kulturális Főváros évébe a temesváriak. A Bega-csatornát mesterségesen befagyasztanák, és olyan installációkat szerelnének fel, amelyek az emberek mozgását energiává, majd fénnyé változtatnák, így a csatorna teljes hossza fényben úszna az esemény alatt. Ez az akció egyrészt szimbolikusan az emberekben rejlő energiára mutatna rá, másrészt a nagyívű látvány révén a nemzetközi média figyelmét vonzaná a városra. A csatorna jegén fényjátékkal a forradalom idején történt eseményeket játszanának újra, a Győzelem téren egy DJ az 1989-es temesvári események idején készült hangfelvételeket mixelné elektronikus zenébe. A nyitórendezvény arra is rámutatna, hogy milyen szerepet játszottak a temesvári események Európa átformálásában, lesznek vizuális utalások a berlini fal lebontására is.

Miből gazdálkodnának?

Az operatív költségek fedezésére összesen 44 millió eurót fordítanának a projekt koordinátorai. A legnagyobb összeget, 20 millió eurót (46%) a város biztosítja. A Temes Megyei Tanács 5 millió euróval (11%) járul hozzá a költségvetéshez. Becsléseik szerint a román kormány támogatása 12 millió eurót tenne ki (27%), EU-s forrásokból – a Melina Mercouri-díjat leszámítva – 3 millió euróval (7%) számolnak. Más forrásokból további 4 millió euró érkezik (9%).

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS