Orbán Bálványoson: diplomáciai botrány egy tudósítás miatt?
Sipos Zoltán 2004. augusztus 02. 20:12, utolsó frissítés: 20:05Korrektül tudósított a Mediafax, csak a kontextus maradt el – azt a hírügynökség szerkesztők és olvasók fantáziájára bízta. A helyzetet súlyosbítja Nastase nyílt levele – a Fidesz reakciójára a hét végéig kell várni.
Nagy felhördülést keltett a román sajtóban – de kül- és belpolitikai porondon is – Orbán Viktor Fidesz-elnök július 24.-i, a Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszéde. A román országos sajtó vélhetőleg a Mediafax, illetve a Rompres tudósítását használta fel címlapsztorijaihoz, melyek címében „most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának kivívására” mondat szerepel.
Azóta néhány savas publicisztika, MSZP-reakció illetve egy, Orbánhoz címzett miniszterelnöki nyílt levél is született a témában. Vasile Puscas EU-főtárgyaló így kommentál az Evenimentul Zilei napilapban: „ez a beszéd a 19. századi nacionalizmust idézi fel, és furán hangzik a 21. század elején.”
A Mediafax anyagát összevetettük Orbán Viktor szavaival (a Fidesz elnökének beszéde teljes tejedelmében itt olvasható). A Mediafax-hír eredeti, román változatát használtuk, a fordításban a lehető legnagyobb szöveg-hűségre törekedtünk.
Így indít a hírügynökség: „Orbán Viktor, a fő ellenzéki párt, a Fidesz elnöke, volt magyar kormányfő szombaton, a tusnádfürdői nyári egyetemen kijelentette: most érkezett el az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kérjék az autonómiát.
Mint elmondta, a Románia EU-csatlakozásához hasonló esély az autonómia megteremtésére az elkövetkező 15-20 éven belül nem fog eljönni. »Most kell kérnünk az autonómiát, mivel most ez az EU szimpátiájára számíthat« – mondta Orbán Viktor, aki hozzátette: amennyiben a magyar közösség nem használja ki ezt a pillanatot, akkor »hatalmas hibát követ el«”.
Orbán szavai így hangzottak: „ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata.
Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében.
Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot.”
Mediafax: „a Fidesz-elnök elmondta, a magyarok soha nem szerezhetik meg az autonómiát Romániában egyezmények és protokollumok segítségével, hanem csak úgy, ha megszerveződnek, kérik [solicita] és erősen hisznek ebben.
»Az autonómiát csak a tömegek segítségével lehet megszerezni« – jelentette ki Orbán, aki hozzátette, hogy az embereket meg kell szervezni, hogy olyan pártoknak kell létezniük, melyek ki tudják fejezni [articula] a magyarok akaratát«.
Orbán: „autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában. Vagy kiállnak érte, erőt mutatnak fel, megszervezik magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia.
Tömegtámogatás nélkül – és a modern demokráciának az a lényege, hogy tömegdemokrácia annak minden hibájával és előnyével együtt – az erdélyi magyar politikai elit megegyezéses és hagyományos eszközökkel soha nem tud autonómiát elérni Erdélyben.
Ezt csak és kizárólag tömegtámogatással lehet megtenni, ehhez pedig az kell, hogy az ember ne féljen a választóktól: meg kell őket szervezni, pártokat, szervezeteket kell létrehozni, hinni kell abban, hogy a tömegtársadalmak tömegdemokráciát eredményező rendszerében – ha sikerül elegendő köztámogatást összegyűjteni egy eszme vagy egy intézmény követelése mögé –, akkor az meg fog születni.”
Mediafax: „Orbán még elmondta, Románia nem teljesít egyes kötelező csatlakozási kritériumokat. »A jelenlegi romániai demokrácia nem jogosítja fel ma ezt az országot arra, hogy egy gyors csatlakozást reméljen« – mondta a magyar politikus.
Ő azonban úgy ítélte, Románia nincsen nagyon távol ezen kritériumok teljesítésétől, de »bizonyos döntéseket meg kell hozni, egyes megszokott dolgokat el kell felejteni, egyes régi reflexeket le kell vetkőzni«.”
Orbán szó szerint ezt mondta: „azt tudom mondani Önöknek, hogy az európai uniós tagság minden nemzet számára azt jelenti, hogy bizonyos kritériumokat teljesíteni kell. Ez nem vállalás kérdése: kell. Nem kötelező, de akkor kívül kell maradni. Ha az ember be akar lépni az Európai Unióba, akkor bizonyos dolgoknak eleget kell tenni. A politikai bikkfanyelv »koppenhágai kritériumoknak« nevezi azokat a követelményeket, amelyeket a demokrácia szempontjából teljesítenie kell egy népnek, egy országnak, ha be akar lépni.
Azt kell, hogy mondjam, hogy Románia ma ezeket nem teljesíti. Azt kell, hogy mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba. Nincs nagyon messze Románia attól, hogy ezt megtehesse, de ahhoz néhány döntést meg kell hozni, néhány szokástól el kell tekinteni, néhány korábbi reflexet Romániának maga mögött kell hagynia.”
A Mediafax így tudósít: „Orbán rámutatott, hogy az EU-politikák [politicile EU] az egyenjogúságra, a politikai önkifejezés szabadságára [libertatea exprimarii politice] vagy a szervezkedés szabadságára épülnek. Azonban ott, ahol az emberek nem jelöltekként, illetve választókként vesznek részt a választásokon, ott nincsen demokrácia.
Utalt az MPSZ esetére, melynek helyhatósági választási részvételét megakadályozták, és kijelentette: „ha ez így megy tovább, úgy a romániai magyarok, mind a románok csalódni fognak, mivel az uniós tagságot nem lehet rövid távon elérni ilyen hiányosságokkal.”
Ami elhangzott: „meg kell értenie – valószínűleg nem csak Romániának, hanem mindenkinek, aki csatlakozni akar az Európai Unióhoz a jövőben –, hogy az európai politikai rendszerek az egyéni szabadságra, azon belül pedig a politikai véleménynyilvánítás szabadságára, vagyis a szólásszabadságra, és a szervezkedés szabadságára épülnek.
Ahol nincsenek fair választások, ahol az emberek nem tudnak elindulni jelöltként, vagy választópolgárként nem tudnak részt venni a választásokon, ott nincsen demokrácia, mert a demokrácia lényege a választás, és ott, ahol a választási törvények kapcsán a legkisebb kételyek is felmerülnek, ott azt kell mondanunk, hogy az a demokrácia nem az a demokrácia, amelyik tagja lehet az Európai Uniónak, és ezzel szembe kell néznie mindenkinek.
Ezért én nagyon szomorúan figyeltem azokat a fejleményeket, amelyek legutóbb a román Alsóházban történtek, és a helyhatósági választási törvényhez hasonló passzus elfogadását jelentették. Ha ez így megy tovább, akkor attól tartok, hogy keserű csalódás érheti a Romániában élő magyarokat, és a románokat egyaránt, mert az uniós tagságot ilyen hiányosságokkal nem lehet rövidtávon megcélozni.
Mediafax: „a Fidesz-elnök véleménye szerint az autonómia »a romániai demokrácia tesztje«, mivel ha az országban egy nagy közösség autonómiát kíván, és ennek megvalósítása meg van akadályozva azt jelenti, hogy az állam nem konszolidált egy megfelelő demokráciát arra, hogy EU-tag legyen.”
Orbán: „Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele.
Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát.”
A hírügynökség még megemlíti, hogy 3000 ember hallgatta végig a Fidesz-elnök beszédét. A szervezők (és mi is) kissé túlzottnak véljük ezt a számadatot, bár nagyon nehéz megbecsülni, valójában hányan voltak jelen a rendezvényen.
Orbán beszéde nyílt levél írására buzdította Adrian Nastase miniszterelnököt, aki, miután kellőképp méltatja a státus-törvény fontosságát és hangsúlyozza, hogy Romániát az etnikumközi viszonyok tekintetében mintaképnek tartják,
dörgedelmesebb hangnemre vált:
Csalódottan kell megállapítanom, hogy az ön tusnádi üzenetei ellenségesek, nacionalista nyelvezetűek. Az ön beszédeinek radikalizmusa mélyen felháborít azért, mert tagadja a romániai etnikumközi harmóniát.
Nem akarom, hogy Romániát mindenáron dicsérjék, de az sem megengedhető, hogy számba se vegyék, sőt ami súlyosabb, eltagadják a [kisebbségi jogok biztosítása terén] elért eredményeket, azt állítva, hogy ebben az országban nincs demokrácia. Ez nem egyezik a valósággal és azzal sem, ahogy maguk a kisebbségek saját helyzetükről vélekednek – írja a kormányfő. – Politikusként
elismerem az ön kreativitását, energiáját és szenvedélyességét.
Biztos vagyok abban, hogy ön azért tevékenykedik, hogy az összmagyarság előrelépjen, s ez valóban jószándékra vall. De e cél eléréséhez nem "tömeg"-mozgalmakra, nem túlzó, ultimátum-szerű követelésekre, hanem dialógusra van szükség. Egyedül ez illik az európai demokráciák valóságához.
– Nem fogadható el, hogy a romániai magyar kisebbség, vagy akármelyik más kisebbség ügye egy szomszédos ország politikai vitájának tárgya legyen, csak azért, hogy különféle politikusi ambíciókat szolgáljon. Nem természetes áltémákról nyilatkozni, hiszen előbb-utóbb az emberek rájönnek erre – írja a kormányfő, aki a következő, Orbán Viktornak szóló jótanáccsal zár: "Igyekezzen nemzetiségtől függetlenül közelebb hozni Európát összes polgárához" – zárja levelét a román kormányfő.
A nyílt levélre Révész Máriusz Fidesz-szóvivő nem reagált: mint elmondta, a levelet még nem kapták meg hivatalosan, ezért nem válaszolhatnak rá. Hivatalos reakció a Fidesz részéről azonban a hét végére várható.