2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nagybánya megmutatná, hogy milyen az igazi vendégszeretet

Kertész Melinda 2016. január 21. 09:22, utolsó frissítés: 09:22

A nyitás jegyében telne a kulturális főváros éve a pályázat írói szerint. Bár van néhány érdekes ötlet, összességében nem túl meggyőző a dokumentum.


Nagybánya meglepetésként került az Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat rövidlistájára Bukarest, illetve az esélyesként emlegetett Kolozsvár és Temesvár mellé. A pályázata nem kínál sok újdonságot a többi pályázathoz képest, itt is többnyire a multikulturális jelleget hangsúlyozzák, no meg a város földrajzi fekvését.

Persze, ez érthető, el kell adni a város kínálatát, és meg kell indokolni, hogy miért érdemelné meg a kulturális főváros címet, de a pályázatot végigolvasva leginkább az volt az érzésünk, hogy nem gondolkodtak túl sokat a pályázat írói azon, hogy mitől is lenne innovatív az elképzelésük, vagy mitől lenne különleges ez a kultfőváros ahhoz képest, hogy a kívülálló körülbelül miként képzeli el a kultfőváros évét egy tetszőleges városban.

Nagybánya kulturális főváros projektje

A szerzők már a dokumentum elején felvezetik, hogy a földrajzi fekvésre fogják építeni a pályázatot: Nagybánya az a város, amely Magyarország és Ukrajna közvetlen szomszédságában, Lengyelországtól, Szlovákiától és a Moldovai Köztársaságtól csekély távolságra fekszik. Ebből a földrajzi behatárolásból, és abból, hogy a városban a románok mellett magyarok, németek, zsidók, romák és ruténok is laknak, arra a következtetésre jutnak, ez tanúbizonysága annak, hogy miként viszonyulnak az interkulturális párbeszédhez és a kulturális sokszínűséghez.


A pályázatírók szerint a tolerancia abban is megnyilvánul a városban, hogy mintegy nyolc vallás fér meg egymás mellett, sőt mi több, a város közvetlen közelében, Nagysomkúton az egyik legjelentősebb romániai menekültközpont működik.

Nagybánya számára az is ajánlásként szolgál a kultfőváros cím kapcsán, hogy a National Geograghic 2015-ös úticél-listáján Máramarost a 20 kihagyhatatlan turisztikai célpontok közé sorolta. "A város évről évre felfedezi és bizonyítja kulturális potenciálját és örökségét, megerősíti házigazda szerepét, játékteret biztosítva a kreatív iparágakban és a kulturális szférában tevékenykedőknek. A volt ipari központ belföldi és külföldi turisták fogadására alkalmas várossá változott, amely képes bevonzani a vállalkozókat és fejlesztőket. A város környékén nyolc, az UNESCO világörökségi listáján szereplő fatemplom és két magánmúzeum található, továbbá négy, szabadtéri koncertek, események megrendezésére alkalmas hely is létezik, a környék számos szálláslehetőséggel igyekszik kiszolgálni a turistákat. A szabadtéri sportok kedvelői 350 kilométernyi, kijelölt, festői falvakon, hágókon, természetvédelmi területeken keresztül vezető bicikliutakat járhatnak be" - írják a projektben a pályázat kidolgozói.



A kulturális főváros projektbe a környező vidéket – a Lápos vidékét, az Iza völgyét, Máramarosszigetet és Felsőbányát is bevonnák: a kulturális és a turisztikai program egy részét ezeken a helyszíneken valósítanák meg.

A szerzők szerint amikor a projekt kidolgozásának nekiálltak, számos előítélettel kellett megküzdeniük, elsősorban ami a tágan vett kultúra felhasználását illeti, amely lehetőséget teremthet az új kifejezésmódok létrehozására. Emellett sokan abban sem hisznek, hogy egy negyedmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, az ország északi részén, egy elfelejtett vidéken fekvő város elnyerheti a kulturális főváros címet.


A koncepcióról:

A koncepció a vendégszeretet kultúrájára épül. Ez a fő iránya a projektnek, amely a stratégiai célkitűzések mindenikében visszaköszön, amelyek révén nyitnának a kulturális és kreatív iparágak felé, a várost a kulturális, gazdasági és szociális körforgás részévé, helyszínévé tennék.

“Ha a város elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet, a városban a nyitott kapuk politikája fog érvényesülni, ahol számos teret bocsátunk a meghívott és helybéli alkotók rendelkezésére, amit ők alkotóvásznukként alkalmazhatnak” - áll a projekt készítőinek szándéknyilatkozatában.


A 2021-es évre vonatkozó művészeti stratégia és kulturális program

Házigazgaként a város arra törekszik, hogy 2021-ben a kulturális felhozatal minél nagyobb közönséget megszólítson, erre a zene, a képzőművészet, a divat, a fotóművészet, a gasztronómia, a dizájn, a színház és az irodalom területeit lefedő 12 fesztivállal, vásárral, nemzetközi versenyekkel készül.



Ezeket a rendezvényeket tíz stratégiai programcsoport egészíti ki, amelyek nyitott platformokként szolgálnak a javaslatok, kezdeményezések számára, amelyeket független szervezetek, kulturális programszervezők javasolhatnak.


1. Living Academia – oktatási, közművelődési akadémia

A programcsomag annak a felismerésnek az apropóján került be a projektbe, hogy az utóbbi időben óriási népszerűségre tettek szert a TED-konferenciákon fellépő szakemberek, népszerűségük már-már a rockzenészek kultuszával vetekszik. Az ismeretterjesztésen keresztüli szórakoztatás, az ún. knowledge entertainment jegyében megírt könyvek rendszerint a könyveladási toplisták élén végeznek. A nyitórendezvények egyike olyan nagy népszerűségnek örvendő kortárs gondolkodókat, alkotókat, előadóművészeket sorakoztatna fel, mint Marina Abramovic, Malcom Gladwell, Ken Robinson vagy Nick Cave. Lesz egy kimondottan a művészeteknek dedikált TEDx konferencia.


2. Arte Crafts - kézművesség

A tömegtermelésre, a konzumerizmusra válaszlént egyre erőteljesebben jelenik meg a kézművesség, erre a kulturális főváros idején is kiemelten figyelnének a szervezők. Olyan hagyományos és kortárs kézműves foglalkozásokat és ezek termékeit mutatnának meg a nagyközönségnek, amelyek nem feltétlenül kaptak eddig teret. A program célja a bemutatás mellett a máramarosi kézművesség fellendítése, amely lehetőséget teremt ezek továbbéltetésére a divat, ékszerkészítés területén vagy filmiparban.


3. Portal Semne – a térség spirituális értékeinek felmutatása

Ez a program Máramaros gazdag spirituális értékeit, a térség mítoszait, hiedelmeit, legendáit, a szakrális építészetét és műalkotásait hivatott bemutatni. A pályázatírók szerint ez egy helyi sajátosság, amit érdemes előtérbe helyezni – például a helyi fatemplomokat érintő túrák, antropológiai és történelmi témájú workshopok szervezésével.


4. PuLSE – találkozások Európa szívében

A szerzők szerint Nagybánya földrajzi tekintetben közel áll Európa „szívéhez”. Ezt a földrajzi fekvést szeretnék kiemelni egy sor programmal, amelyek Európa szellemiségét probálják megragadni, a kultúra és a művészet eszközeivel, az interkulturalitás, a sokféleség előtérbe helyezésével. A programsorozat keretében külön figyelmet szentelnek a nagybányai művésztelep szellemisége felidézésének.




5. Social Art & Interventions


A pályázatírók a társadalmilag elkötelezett művészetnek egy külön programsort szentelnek: a sors iróniájaként értékelhető, hogy miután a polgármester elérte, hogy a város egyik szegénytelepét elfedő falat ne kelljen lebontania, a Social Art & Interventions egyik ajánlott programpontja a Break Down the Walls címet viseli, és 12 társadalmi beavatkozást javasol hátrányos helyzetű, marginalizált közösségekbe: a 2021-es év minden hónapjába megvalósítanának egyet.


6. Digital Masters

Ez a rendezvénysorozat a technológiát helyezné előtérbe, az új média eszközei és a közönség találkozását segítené elő, például digitális fotókiállítások, hang- és fénydizájnnal kapcsolatos előadások, workshopok szervezésével.


7. Open Embassies – a határok eltörlése

Új kulturális nagykövetségeket hoznának létre, illetve új kulturális kapcsolatokat létesítenének a világ többi országával intéményes szinten. Ebbe a progamvonalba beemelnék azokat az identitásbeli kihívásokat, amelyekkel Európa az utóbbi időben szembesül a menekültválság apropóján. A kulturális főváros évében egy sor olyan konferenciát, kiállítást, szabadtéri vetítést, kiadványbemutatót szerveznének, amely a migráció témaköre mellett a kulturális migráció kérdéskörét is feszegetné.


8. Play along!

A különféle játékok szabályait kulturális kontextusban használnák fel: például a kiszabadulós játékok vagy a kincsvadászat szabályrendszerét alkalmaznák kulturális, társadalmi beavatkozásokra, amelyek révén a közönséget arra ösztönöznék, hogy felfedezze a helyi kultúrát és elmélyítse helytörténeti ismereteit. A projektekbe a múzeumokat is bevonnák, plédául éjszakai kincsvadászatot szerveznének bennük.


9. Translating traditions

A szerzők szerint minden kulturális főváros pályázatának célja kell legyen életet lehelni a helyi történelembe és kulturális örökségbe. A program célja kommunikációs csatornák kialakítása és hatékonnyá tétele a kulturális hozzájárulók és a közönség között.


10. You are welcome!

A kulurális főváros évében a szervezők megnyitnák a várost az alkotók, a kreatív emberek, művészek és egyéb kulturális hozzájárulók előtt, és megteremtenék számukra az együttműködés feltételeit. A tervek szerint maximaizálnák a kreativitást a 2021-es év teljes időtartama alatt. A cél a minél nagyobb léptékű nyitás megvalósítása, így arra fognak törekedni, hogy a kulturális programba magánmúzeumokat és magánházakat is bevonjanak.

Költségvetés

Az operatív programok tervezett költségvetése 34,6 millió euróra rúg: a pályázatírók a kormánytól 5 millió eurónyi támogatást remélnek, ha ezt az összeget megkapnák, akkor a tervezett költségvetés 14,43%-át lefednék belőle. Nagybánya önkormányzata vállalná a pályázat kivitelezését fedő költségek oroszlánrészét, 24,9 millió eurót (71,86%), a régió részéről 3,05 millió euró érkezhet (8,8%), az EU-tól a Melina Mercouri-díjon kívül 1,4 millió eurót vonzanának be (4,04%), egyéb forrásokból 0,3 millió euró érkezhet.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS