Válaszúton újratanítják a diákok dédszüleinek tudását
Kertész Melinda 2016. január 28. 13:06, utolsó frissítés: 13:06Az itteni iskola és kollégium a Mezőségen egyedülálló módon nyújt lehetőséget a szórványban élő gyerekeknek arra, hogy magyarul tanulhassanak.
A szórványmagyar közösségekben élő gyerekek előtt gyakran már az elemi iskola szintjén bezárulnak a lehetőségek a magyar nyelven való tanulás tekintetében. A Mezőségen ez a jelenség nem ritka, hiszen egy olyan vidékről van szó, amely mind a tömbmagyar vidékektől, mind a nagyvárosok, például Kolozsvár vagy Marosvásárhely vonzáskörzetétől távol esik. Gyakorlatilag ezeknek a magyar diákoknak, ha anyanyelvükön szeretnék folytatni a tanulmányaikat, nemigen marad választási lehetőségük, mint otthonuktól távol, bentlakási rendszerbe kerülve vagy a szamosújvári, vagy a válaszúti kollégiumba beiratkozni.
Szamosújvári riportunk után Válaszútra látogatunk, ahol a mezőségi szórványoktatás másik központja működik. A szamosújvári Téka Alapítvány által működtetett kollégium és a Válaszúti kollégium között szoros az együttműködés: Válaszúton fogadják ugyanis azokat a diákokat, akik nem elméleti líceumban szeretnének tovább tanulni, hanem inkább a szakoktatásban szeretnének részt venni. Itt egy mezőgazdasági szaklíceumban tanulhatják meg az állattartással, növénytermesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, hogy az itt elsajátított tudás révén sikeres gazdálkodókká válhassanak.
Balla Ferenc, a válaszúti oktatási programot működtető Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója elmondta, itt kezdődik a mezőségi szórványoktatás, ami az óvodával, nulladik osztállyal indít. A gyerekek az elemi elvégzését követően Szamosújvárra kerülnek a Téka Alapítvány kollégiumába.
Ott kijárják az 5-8 osztályt, a tanárok pedig megállapítják, hogy ki az, aki megbírja a líceumot, és ki az, aki a szakiskolában inkább feltalálja magát. Azok a gyerekek, akik mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni, visszakerülnek Válaszútra, a mezőgazdasági szakiskolába. Balla elmondta, azért gondoltak ennek a szakiskolának a létrehozására, mert a környékbeli gyerekek családja többnyire gazdálkodásból él, és ha a tanulók az önellátó gazdálkodást, a termelést megtanulják a piachoz igazítani, akkor ebből hosszútávon is fenntartható gazdaságot hozhatnának létre.
Tangazdaságban gyakorolhatják a gazdálkodást
Balla Ferenc szerint a gyerekeknek olyan ismereteket kell megtanítaniuk, amelyekkel nagyszüleik, dédszüleik tisztában voltak, azonban ez a generációkon keresztül felhalmozódott tudás a kollektivizálással, 40-60 év alatt eltűnt. Az iskola akkreditálását követően azzal találták szembe magukat, hogy a tanterv, tankönyv hiánycikk, és tanárt is nehezen találtak. A gyakorlati képzést egy tangazdaság létrehozásával oldották meg, amely keretében a diákok megtapasztalhatják a mezőgazdasági munka menetét.
Jövőre a Válaszúttól 23 kilométerre levő Felsőtökön berendezett, gyümölcsössel együtt több mint 11 hektárnyi mezőgazdasági területen elterülő tangazdaságban gyakorlatban is megtanulják, hogyan kell zöldséget termeszteni, gyümölcsfát oltani, és az állatállományt – disznót, marhát, kecskét – gondozni. A tangazdasághoz egy kúria is tartozik, ott fognak megszállni a három hetes gyakorlat alatt a diákok.
Válaszúton 70 szőlőtőkét ültettek, így a diákoknak lehetőségük lesz mindent kitanulni, ami egy háztáji gazdaságban előfordul. A felsőtöki tangazdaságra 2015 folyamán a Bethlen Gábor Alap 40 millió forintot folyósított a Kallós Zoltán Alapítványnak. Balla azt reméli, hogy egy svájci alapítvány támogatásával be tudják szerezni a mezőgazdasági gépeket, az állatállományt és a növényeket adományokból szeretnék összegyűjteni.
A tangazdaságot addig szeretnék fejleszteni, hogy a termelésből a kollégium lakóinak vagy a mezőségi programban résztvevő diákoknak biztosítani tudja a élelmiszer-szükségletét. Balla Ferenc kiemelte, a tangazdaság és az oktatás révén nemcsak a tudást adnák át a gyerekeknek, hanem megteremtenék a megélhetésük premisszáit: mint mondta, nem munkavállalókat nevelnek itt, hanem olyan jövendőbeli gazdákat képeznek, akik képesek lesznek saját mezőgazdasági vállalkozást fejleszteni a családjuk tulajdonában levő termőföldre, kaszálóra, gyümölcsösre vagy szőlőültetvényre építve.
A szakkollégium a teljes Mezőség felé nyit
A válaszúti szakiskolába nemcsak a szamosújvári iskolából kerülnek diákok, érkeznek ide Bálványosváraljáről, Búzából, Székről, Egerbegyről diákok, olyan településekről, ahol még működik nyolcadik osztály.
Balla Ferenc elmondta, az első generáció diák jövőre végzi el a mezőgazdasági szakiskolát, a diákok pedig biogazdálkodási szakemberi diplomát kapnak. Az alapítvány számára is nagy kihívás lesz olyan stabil hátteret biztosítani az intézmény kapuin kilépő diákok számára, aminek segítségével be tudják indítani a gazdaságukat. Ezt elsősorban európai uniós pályázat révén oldanák meg.
Már a szakiskola alatt terveznek a diákok
A diákok az iskolából kikerülve azonnal hasznát is akarják venni az itt megtanultaknak. A 10. osztályos Takács Szilárd Márton Búzából érkezett a válaszúti szakiskolába. Elmondása szerint azért választotta ezt az iskolát, mert a szülei is ezzel foglalkoznak, és úgy érzi, már eddig is jelentős segítséget kapott elképzeléseinek megvalósításához. Azt tervezi, hogy előbb líceumba megy, majd egy kisebb gazdaságot szeretne kialakítani, amit majd továbbfejleszthet.
Osztálytársa, a Bálványosváraljáról érkező Molnár Imre a válaszúti szakiskola elvégzését követően azonnal nekiállna a gazdálkodásnak, ő azonban egy lovardát nyitna, egy kisebb farmot alapítana, esetleg gyümölcsfákkal is foglalkozna, mert szerinte egy megfelelően gondozott gyümölcsös képes szép jövedelmet hozni. Elmondta, már tudja, hogy kell a fákat gondozni, hogy kell metszeni és oltani őket. Gyakorlatban azt is megtanulták, hogyan kell gondozni egy zöldséges kertet. A paradicsom, paprika és krumpli termesztése jól ment már első nekifutásra, a hagymatermesztés azonban nehezebbnek bizonyult: nem ültették elég mélyre a hagymákat, és a teljes ültetvényt kimosta az eső a földből.
Az ugyancsak Bálványosváraljáról érkező Bartha István például nem foglalkozna állattenyésztéssel, magyardécsei nagytatája révén a gyümölcstermesztést szerette meg. Elmondta, Magyardécse cseresznyetermő vidék, ezt a hagyományt folytatná, de egyéb gyümölcs termesztésével is szeretne foglalkozni.
Szűkös már a kollégium
A diákokat egy magyaróráról kéreztettük el, ők visszamentek dolgozatot írni, mi pedig meglátogattuk a kollégiumot. Eszenyei Gábor pedagógus vezetett körbe. és az óvodát is meglátogattuk, ahol egy hároméves kislány, Mária ősztől tanul és játszik a többiekkel.
A kislány ősszel még egyáltalán nem tudott magyarul. Több generációnyi, összesen 120 gyerek lakik a kollégiumban, akik közelsége segített Máriának a nyelvi akadályon átlendülni. Az iskolának van néhány válaszúti tanulója is, ők reggel 8-ra megérkeznek, és legalább 6 óráig maradnak.
A környező településekről is érkeznek diákok, őket szüleik hozzák iskolába és viszik haza. Legalább délután 6 óráig kell mindenkinek maradnia, mert a délutáni tanuláson, foglalkozásokon kötelező a részvétel. Ebbe beletartozik a szilencium is, amikor felkészülnek a következő napra.
Sokan nehéz körülmények közül érkeznek
A gyerekek szociális háttere változó, de közülük sokan élnek nehéz körülmények között. Eszenyei Gábor elmondta, az oktatás biztosítása mellett a pedagógusoknak figyelniük kell arra is, hogy a diákok milyen problémacsomaggal érkeznek, hogy egy olyan hátteret, stabilitást biztosítsanak számukra, amely révén magukra találhatnak.
Vannak olyan gyerekek, akik csak a kollégiumban ehetnek meleg ételt, mert otthon erre nem jut lehetőség. Vannak olyanok is, akik tanulási gondokkal küszködnek, vagy igen hiányos ismeretekkel rendelkeznek. Pótolni nem mindent lehet, viszont lehetőséget tudnak biztosítani a gyerekek számára a felzárkózáshoz. Eszenyei szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy négy év folyamatos foglalkozás, délutáni oktatás képes olyan alapot biztosítani, hogy négy év elteltével fejlett, érett gyerekeket engedhetnek ki a kollégium falai közül.
Elmondta, figyelnek arra, hogy Válaszúton tudásukhoz, adottságaikhoz mért segítséget, fejlesztést, nevelést kapjanak a gyermekek. Eszenyei szerint inkább az a fontos, hogy a becsületes munkára, odafigyelésre, kitartásra neveljék a gyerekeket, hiszen a megtanított anyag 90%-át az iskolából kilépve úgyis elfelejtik. Szerinte a nevelés hosszútávon sokkal jobb alapot biztosít a gyerekeknek, mint mondjuk a házi feladat megoldása. A kollégiumban a gyerekeknek jó körülményeket biztosítanak a fejlődésre, figyelnek, hogy az ittlétük jól teljen, azonban férőhely-gondokkal kezdenek küszködni.
A pedagógus néha kevesli a teret, mint mondta, ez a kollégium nem éppen erre a gyereklétszámra lett tervezve. "Akkor, amikor több mint 120 gyermek mozog a kollégium falai között, elfogynak a szabad termek. A terek bővítése prioritás, erre kilátás is van, hiszen épül a válaszúti iskola, így ha az épület elkészül, akkor a Kallós Zoltán Alapítvány épületéből kiköltözik a szakiskola, és a nagyobb diákok osztályai és az elemi osztályok elkülönülnek egymástól" - mondta.
Legalább egy felmenő magyar kell, hogy legyen
A kollégiumba olyan diákokat vesznek fel, akik bizonyítani tudják, hogy legalább egyik szülőjük vagy felmenőjük magyar nemzetiségű. Mezőségen jellemzőek a vegyes házasságok, Eszenyei szerint mindig kiderül, hogy a gyerekeknek valamelyik felmenője magyar. Sokszor román környezetből érkező gyerekeket is felvesznek a kollégiumba, mert a környéken több olyan település is van, ahol egyáltalán nem működik iskola. A kollégiumi hozzájárulást a szülők jövedelme alapján határozzák meg minden évben.
A Válaszúton tanuló gyermek havi költsége 600 lej, ennyibe kerül a kollégium, a pedagógus munkája, a délutáni foglalkozás, az étkeztetés. Egyes gyerekek szülei 50 lejt fizetnek, van, aki - jövedelme függvényében - többet. A szakiskolásoknak ingyenes a taníttatásuk, ugyanis az alapítványnak sikerült számukra megpályáznia egy havi 400 lejes ösztöndíjat, további 200 lejt az állam biztosít, ami alanyi jogon jár minden szakiskolát végző gyermeknek. A válaszúti iskolának nemcsak a kedvező költségei miatt ment el a híre, a gyerekek előszeretettel jönnek ide tanulni, mert jól érzik itt magukat. Egymástól értesülnek a válaszúti kollégiumról, amely a környéken szinte az egyetlen olyan iskola, ahol magyarul tanulhatnak.