2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kultfőváros: leszedte a keresztvizet a pályázó városokról a zsűri

Kertész Melinda 2016. február 03. 14:25, utolsó frissítés: 14:31

Többnyire a kidolgozatlan kulturális program és az európai dimenzió megjelenítésének hiánya miatt bírálták a 14 város pályázatát.


Kibocsátotta az Európa Kulturális Fővárosa pályázat előzsűrizését követően a következtetéseit a zsűri. Az első fordulóban a 14 pályázó város közül Kolozsvár, Nagybánya, Bukarest és Temesvár jutott tovább, a négy városnak pályázatát augusztus 12-ig kell feljavítania, ezt követően kiderül, hogy melyik lesz az a város, amely 2021-ben viselni fogja az Európa Kulturális Fővárosa címet egy görögországi várossal egyidejűleg.

Az egymás mellett élő társadalmi rétegekről árulkodó épületek, Bukarest


A 28 oldalas kiértékelőt vizsgáltuk meg, és az előválogatás nyerteseivel kezdődően írunk arról, hogy mit kifogásolt leginkább a zsűri.

>> A teljes dokumentum itt érhető el >>

Bukarest

A zsűri nem találta elégségesnek a független kulturális szektoron kívül rekedő lakossággal történő konzultációt. Ahhoz képest, hogy mekkora városról van szó, túl kevés embert vontak be a pályázat előkészítésébe. Főként amiatt neheztelt a zsűri, hogy a roma etnikumú lakosság kimaradt a közösséget és a kulturális programokat érintő programok kidolgozósából – a roma közösség alulreprezentált a programban. A zsűri elégedetlen amiatt, hogy ezek felé a közösségek felé történő nyitást a projekt kidolgozásának egy következő stádiumára hagyták a dokumentum készítői.


Kolozsvár

A zsűri tagjai elismerően beszéltek az East of West nevet viselő koncepcióról, amely szerintük összhangban áll a várossal és annak stratégiai nyitásával. Arról is elismerően beszéltek, ahogy a pályázat készítői az európai dimenzió kérdését kezelték, szerintük a leírtak alapján jó esély van az európai értékek és perspektívák újragondolására, ami kiemelkedően fontos a mai európai kelet és nyugat között létező viszonyok tekintetében. Egy másik jó pontot azzal szereztek a pályázat készítői, hogy őszintén beszéltek a város lakóinak a roma közösséghez való viszonyulásáról, éspedig arról, hogy a többségben erős a roma közösség iránti bizalmatlanság és az a percepció, hogy „egzotikus” közösség, amely nem eléggé „romániai”. A pályázatnak elkötelezettsége, hogy a kulturális főváros programjai révén ezt a percepciót megváltoztassák, és rábírják a lakosságot az etnikai dimenzión való fölülkerekedésre, elnyerte a zsűri tetszését.


Nagybánya

A zsűri nagyra értékelte a polgármester szándékát, miszerint a projektet akkor is gyakorlatba ülteti, ha a város végül nem nyeri el a kulturális főváros címet.

A polgármester a pályázat ismertetésekor rámutatott arra, hogy a roma közösség jelenti a legnagyobb kihívást a város számára mind kulturális, mind társadalmi szempontból. A zsűri szerint a pályázat további kidolgozást igényel abban a vonatkozásban, hogy miként fogja a társadalmi kohéziót megvalósítani azáltal, hogy a város kulturális stratégiájának részévé teszi a többségnek a roma közösség iránti negatív viszonyulásának csökkentését.

Nagybánya


A többnyelvűséget érintő célkitűzéseket is józannak ítélték meg, azonban úgy gondolják, hogy a projekt ilyen irányú programpontjai nem eléggé kidolgozottak.

Volt egy pár olyan furcsaság is a nagybányai pályázatban, amit a zsűri nem feltétlenül látott indokoltnak. Nagybányán 58 ezer alkalmazottból 10 ezer a kreatív iparágak valamelyikében dolgozik, a kreatív iparágak 17,5%-át adják a helyi összterméknek, azaz évi 265 millió eurót termelnek – írják a nagybányai pályázatban. Azonban a pályázatból az is kiderül, hogy a bútorgyári munkások is a kreatívipar-dolgozói besorolást kaptak, hiszen a pályázatban az is szerepel, hogy a 265 millió euró 80%-át a helyi bútorgyár tevékenységének köszönheti a város. A zsűri viszont nem kérdett rá arra, hogy a bútorgyár mit keres a kreatív iparágak között, inkább az iránt érdeklődött, hogy mi az a konkrét terv, amely a kreatív iparágakban több munkahelyet generálhat. A zsűri azt sem igen értette, hogy miért akarják Nagybányát „az újságírás virágzó regionális központjává” tenni, és ez hogyan kapcsolódna az Európai Kulturális Főváros programhoz.


Temesvár

A zsűri értékelte, hogy a pályázatírók nem rejtették véka alá azt, hogy a város többségi lakossága előítéletesen viszonyul a roma lakossághoz, és a pályázat ezen a rasszista attitűdön kíván változtatni. Azonban a zsűri aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a nagy léptékű események nem generálnak az elvárásokhoz mért érdeklődést helyi, illetve nemzetközi vonatkozásban úgy, hogy közben a költségvetés se merüljön ki aránytalan mértékben. A nemzetközi nyitást kommentálva a zsűri értékelte a fő külföldi partnerek és egyesületek sokszínűségét és a nevek hangzatosságát, akik részt vennének a kulturális főváros évének programjaiban, azonban további információt igényel arról, hogy ezek a partnerek megerősítették-e a részvételi szándékukat.



A zsűri szerint a pályázatíróknak meg kell találniuk a kis és nagy léptékű események közötti egyensúlyt. Az európai dimenzión még dolgozni kell, az ide tartozó programok árnyalásra és szélesítésre szorulnak, mert a zsűri elvárja, hogy a legtöbb projektnek legyen európai partnere. Értékelték ugyanakkor, hogy Temesvár hajlandó további pályázó városokkal együttműködni, és azt, hogy a közönségszervezés nem áll meg a közönség kialakításánál, hanem arra törekednek, hogy az érdeklődők aktív részesei legyenek a programoknak.


Magyar érdekeltségű városok


Sepsiszentgyörgy

A zsűri megjegyezte, hogy a pályázat nem szolgált kidolgozott szlogennel, csak az derült ki, hogy az identitásra koncentrál: i2021. i, mint identitás. A zsűri értékelte a pályázat következetességét, és a gondos bemutatásra fordított figyelmet. De nem találta eléggé világosnak azt, hogy a város különböző közösségei milyen mértékben vettek részt a program kidolgozásában, és, hogy mennyire lesznek a részesei. Kiemelték, hogy a pályázatírók a város és a régió társadalmi és kulturális vonatkozásairól átfogó felmérést készítettek, és a program számos erős projektet tartalmaz – főleg a történetmesélés és színház terén. A zsűri nem találta ugyanakkor megfelelően kidolgozottnak a pályázatot, főleg a nemzetközi partnereket kevesellte. Ezt a pályázat európai dimenziójának kiértékelésekor súlyos hiányosságnak könyvelte el.

Az identitás kérdéskörét tárgyalva a zsűri úgy gondolja, hogy nagyobb nyomatékot kellett volna kapnia a megosztásnak, így az identitás-kérdés erőltetése a zsűri tagjai szerint visszaüthet és a törésvonalakat, a megosztottságot erősítheti. Ezt egy példával is alátámasztják: a Fogyatékos Művészek Fesztiválját említik, szerintük a szóba jövő európai művészek inkább azt értékelik, ha a művészetükre, nem pedig a fogyatékosságukra koncentrál egy esemény. A zsűri szerint a közönségszervezés és az iskolai kulturális nevelés terén is hiányosságok tapasztalhatók.

Emellett kétségeket támasztott azt illetően, hogy Sepsiszentgyörgynek lenne-e egyáltalán kapacitása egy Európa Kulturális Fővárosa méretű projektet lebonyolítani. Elsősorban amiatt, hogy túl nagy anyagi erőfeszítésnek ítélte meg azt, hogy a jelenlegi 1,5 millió eurós éves kulturális költségvetéshez képest a kultfőváros tervezett költségvetése 34 millió euró.

A zsűri értékelte az egyedi helyzetet, hogy egy nemzeti kisebbség többségi közösséget alkot a régióban, azonban aggódva figyelte meg azt, hogy a projekt olyan benyomást keltett, mintha kizárólag az egyik (a magyar - szerk.) közösség hozzájárulásával lett volna kidolgozva. Ugyanakkor a zsűri azt is hiányolta, hogy az identitás-kérdés európai kontextusba való átültetése, más európai közösségekkel történő interakció vagy párbeszéd lehetősége elmaradt.


Marosvásárhely

A zsűri értékelte Dorin Florea polgármester határozott vezetői szerepének felvállalását, a Learning hub koncepciót pedig helyén valónak találta. Ezzel együtt a zsűri számára nem vált világossá, milyen szinten kapcsolódhatnak be a környező települések a projekt kivitelezésébe, és milyen előnyeik származhatnának az együttműködésből. A program a zsűri szerint nem volt eléggé kidolgozva, és ahhoz képest, hogy országszerte Maros megyében él a legnagyobb roma közösség, nagyon alulreprezentáltak voltak mind programszinten, mind a pályázatot kidolgozó csapatban. Ugyanakkor az interetnikai konfliktusok, különösen a Fekete Március nem volt megfelelően kezelve, ezzel a vonatkozással többet foglalkozhattak volna a kulturális programban.

A pályázatot kidolgozatlannak tartotta a zsűri, az európai vonatkozással különösen keveset foglalkoztak. Emiatt a zsűri úgy gondolta, hogy a város képtelen lenne az európai kulturális főváros évét megfelelően lebonyolítani, ez annak is a számlájára írható, hogy eleve későn fogtak neki a pályázat megírásának.


Mit gondol a többi pályázóról a zsűri


Arad

Itt is a romakérdés nem megfelelő kezelésébe kötött bele a zsűri. A romatelep integrálásának tervét dicséretesnek tartották, azonban nem volt számukra egyértelmű, hogy miként történne ez meg a pályázat alapján. A zsűri sem a program, sem pedig a művészeti vízió szintjén nem találta meggyőzőnek a projektet, nem tartotta valószínűnek, hogy sikerül egy európai innovációs modellé változtatni a várost, de még azt sem látták kivitelezhetőnek, hogy egyáltalán valamilyen európai szintű benyomást keltsen.


Gyulafehérvár

A javasolt program elsősorban az előadásokra koncentrál, kevésbé helyezte a hangsúlyt a kreativitásra és innovációra, amit a zsűri elvárt volna. Emiatt a zsűri nem tartotta valószínűnek azt, hogy a lakosság megérthette volna a program révén azt, hogy miről szól az európai kultúra és diverzitás. A lakosság bekapcsolását illetően sem volt eléggé kidolgozott a projekt. A zsűri ugyanakkor sérelmezte, hogy a roma lakosságot érintő programok európai vonatkozást kaptak ahelyett, hogy a roma lakosságot a város lakosságaként kezelte volna a projekt. A költségvetés is túl alacsonynak tűnt, a zsűri szerint ez nem lett volna elegendő európai szintű benyomás keltéséhez. A kultfőváros költségvetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a stáb kifizetésére szánt összeg túl alacsony: a költségvetés mindössze 5%-át tette volna ki.


Bákó

A zsűri kiemelte, hogy a kulturális program költségvetésének 50%-át chișinău-i programokra szánták volna, ez majdnem azt jelenti, hogy a kulturális főváros címen két város osztozik. Ehhez képest a pályázat bemutatásakor a Moldovai Köztársaság fővárosát senki nem képviselte, így nem is kaphattak arra magyarázatot, hogy miként képzelik el a program gyakorlatba ültetését a határon túli fővárosban, illetve, hogy milyen szintű lenne az együttműködés a két város között, és ez milyen szinten segíthetné a főváros kulturális szektorának hosszú távú fejlesztését.


Brassó

A zsűri értékelte, hogy a pályázatírók a gyerekeket is megcélozták volna, különböző iskolában megvalósítható művészeti projektek révén, és így a családjaikat és a tágabb közösségüket is bevonták volna a folyamatba. Értékelte azt is, hogy kiemelt fontossággal kezelték a roma gyerekek iskolai integrációját. A nemzeti kisebbségek kérdéskörénél maradva azonban úgy értékelte, hogy a projekt nem ragadta meg megfelelően azt, hogy hogyan lehet a magyar és a szász közösség programjai és a program fősodra közötti kölcsönhatást megvalósítani.


Brăila

A legfontosabb kivetnivaló a brăilaiak pályázatában a zsűri szempontjából az volt, hogy nem sikerült a város görög közösségét integrálni a programba, és ezt annál inkább sajnálatosnak tartotta, mert 2021-ben egy görögországi város párhuzamosan fogja viselni az Európa Kulturális Fővárosa címet.


Craiova

A zsűri – akárcsak Nagybánya esetében is – Craiova pályázatának tanulmányozása után kijelentette, hogy örvendetes a polgármester elkötelezettsége, miszerint függetlenül attól, hogy nyer vagy sem a pályázat, a projektet gyakorlatba ülteti. A pályázat erősségének tartotta, hogy a város kulturális stratégiája és a pályázat között erős a kapcsolat, azonban a kulturális program kidolgozatlan, zavaros és túlságosan lokális, hiányzik belőle egy világos vízió és struktúra. A Constantin Brâncuși szellemi hagyatékára való utalást önmagában kevésnek és öncélúnak találta a zsűri: a pályázat kidolgozói csak arra használták volna a nemzetközi elismerésnek örvendő művész nevét, hogy brandet építsenek rá, illetve erre támaszkodva vonzzanak be turistákat az európai főváros évében a városba.


Iași

A zsűri ambiciózus projektnek ítélte meg azt, hogy Iași számos eseményt és közös programot együtt szervezne meg ukrajnai és moldovai városokkal, aminek nagy hozadéka lehetne az európai dimenziót illetően. Azonban a zsűri ez esetben is hiányolta, hogy a projekt bemutatásán ezekből a városokból nem vett részt senki, így nem mutathatták be elképzeléseiket sem. Nem szolgált jó ponttal a múltba néző programsorozat sem, amely kiszorította a projektből a kortárs, újításra koncentráló, avantgárd szemléletet. Ez a történelemre és hagyatékra koncentráló megközelítés a város kulturális szektorának megújulása tekintetében nem kecsegtet túl sok jóval. A 1941-es roma pogromnak emléket állító program-javaslat kidolgozásakor nem vonták be a roma közösséget, és így az interkulturális párbeszéd megvalósulásának lehetőségét sem teszi lehetővé a projekt.


Suceava

A mitológiára, mesére épülő program akár egy alapot is teremthetett volna a kortárs innováció számára, azonban a zsűri arról értesült a projekt bemutatásakor, hogy a tervezett program 80%-át a széles közönségnek szánták és alig 20%-a lett volna haladó szellemiségű. A zsűri értékelése szerint a program kidolgozatlan és hiányzik belőle a kortárs megközelítés, illetve nem derült ki, hogy a mitológiát hogyan ültették volna át a jelenbe. A zsűri ugyanakkor úgy értékelte, hogy kihagyták a független kulturális szektort a pályázat kidolgozásából.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS