2017. június 26. hétfőJános
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Potenciális veszélyforrás: még mindig hiánycikk itthon a kötelező védőoltás

Simon Mária Tímea 2016. február 05. 16:40, utolsó frissítés: 16:40

Míg mindenki a Zika-vírus terjedésére figyel, itthon még mindig nem oldódott meg teljesen a kötelező védőoltások krízise.


Hónapok óta hiánycikk a kötelező védőoltás az ország egyes régióiban. Az egészségügyi minisztérium január 20-i közleménye szerint a problémát orvosolták, ezzel szemben még mindig vannak olyan régiók, ahol hiányzik az egyéves korig beadandó, a diftériával, tetanusszal, gyermekbénulással, szamárköhögéssel, B-típusú hepatitisszel és az agyhártya-, tüdő-, illetve középfülgyulladás bizonyos fajtáival szembeni védőoltás.


Védőoltás nélkül nem lehetne közösségbe vinni a gyereket


Lassan egy éve dolgozik azon az új oltástörvényen az egészségügyi minisztérium, amely szerint nem lehet majd bölcsődébe, óvodába vagy iskolába íratni azokat a gyerekeket, akik nem kapják meg a kötelező védőoltásokat. A törvénytervezet szerint nyolc védőoltás lenne kötelező, vagyis a hepatitisz B, a rózsahimlő, a kanyaró, a torokgyík, a gyermekbénulás, a mumpsz, a merevgörcs és a szamárköhögés ellen kell kötelező módon beoltani a gyerekeket.

A tervezetet készítők szerint erre azért van szükség, mert az agresszív oltásellenes kampányok miatt a WHO által javasolt küszöb alá esett a lefedettség. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint csak a gyerekek 75%-a kapta meg a „kötelező” ROR oltást (mumpsz, kanyaró és rubeola ellen).



A törvény csak abban az esetben engedélyez kivételt, ha valamilyen egészségügyi probléma miatt ellenjavallott egy-egy oltás beadása.

Ha mulasztás miatt nem kapott oltást a gyerek, akkor a szülőnek a megyei oltási bizottságtól kell szereznie egy igazolást, amelyben feltüntetik, hogy a következő év során mikor fogják beadni a gyereknek az elmaradt oltásokat. Ha az immunizálás egy év múlva sem lesz teljes, akkor az óvoda vagy iskola nem fogadhatja be a gyereket, és az esetet jelenteniük kell a megyei oltási bizottságnak.

Ellenkező esetben 1000 és 2500 lej közötti büntetést kaphatnak, illetve 5000 és 10 ezer lej közötti bírság is kiróható a tanintézetekre, ha kiderül, hogy oltási igazolás nélkül íratják be a gyerekeket. A törvénytervezet további szankciókat is előír a védőoltások beadásában érintett intézmények számára, a szülőket viszont nem büntetnék.


Felelősséget vállal az állam, ha az oltás miatt szövődmények lépnek fel

A minisztérium ugyanakkor felelősséget is vállalna, ha az oltások miatt szövődmények lépnek fel, az új tervezet szerint pénzügyi és szociális támogatást nyújtana az állam ilyen esetekben. A jelenlegi jogszabály ezt nem tartalmazza, csupán azt, hogy az állam köteles biztosítani a lakosság beoltását, mint a betegségek megelőzésének leghatékonyabb módját.


Tartalékkészlet létrehozását is tervezték

A törvénytervezet ugyanakkor egy tartalékkészlet létrehozására is kötelezné a Minisztériumot, amely egy évre elegendő oltóanyaggal rendelkezne, és olyankor használnák fel, ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oltás.


Ez a terv. A gyakorlatban hónapok óta hiánycikk a védőoltás

A kötelező védőoltás azonban hónapok óta hiányzik az ország egyes régióiban. A digi24.ro szerint egyes helyeken több mint négy hónapja nincsen elegendő számú védőoltás, és a krízis következtében 30 ezernél is több gyerek maradt beoltatlan.

Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a probléma megoldódott, és újrakezdték a gyerekek beoltását. A minisztérium jelezte, hogy európai szintű problémáról van szó, több országban is krízis van, mivel világszinten csak két cég gyártja ezt az oltóanyagot. A minisztérium szerint az oltóanyagot gyártó cég nem teljesítette a szerződés feltételeit, és nem szállított időben. A közlemény szerint 107300 védőoltást fognak szétosztani az országban, (ennek már meg kellett volna történnie, hiszen a közlemény óta több mint két hét telt el) míg a gyártó év végéig újabb 500 000 dózist fog a minisztérium rendelkezésére bocsátani.

Ezzel szemben több helyen még mindig hiányzik a védőoltás, a szülők kénytelenek vagy várni, vagy saját maguk beszerezni azt külföldi ismerőseiken keresztül, amelyet azonban nem fog megtéríteni az egészségbiztosító pénztár. Egy dózis oltóanyag piaci ára 80 euró, így 240 euróba is belekerülhet egy családnak, ha védettséget szeretnének gyereküknek az egy korig beadandó, a diftériával, tetanusszal, gyermekbénulással, szamárköhögéssel, B-típusú hepatitisszel és az agyhártya-, tüdő-, illetve középfülgyulladás bizonyos fajtáival szemben.


35 megyében voltak fennakadások

A krízis az ország szinte valamennyi régióját érintette, az ország harmincöt megyéjében hiányzott az oltás. Hargita megyében Csíkszereda és Udvarhely környékén nem voltak fennakadások, a megkérdezett családorvosok nem észleltek ilyen jellegű problémát. Gyergyó vidékén azonban még most is csak ígéret van, januárban nem kapták meg a szükséges dózisokat, erre a hónapra ígérték őket.

Szatmári forrásunk szerint a megyében valóban fennállt a vakcinahiány, ezért a családorvosok nem tudták időben beadni a csecsemőknek a védőoltásokat, sokan Magyarországról vagy Ausztriából vásárolták meg. A fennakadást mostanra viszont sikerült megoldani.

Sepsiszentgyörgyön is többen várnak a telefonhívásra, hogy mehetnek az oltásra, ott is hiánycikk a két és négy hónaposoknak való oltóanyag.

Kolozs megyében november vége óta küzdenek oltáshiánnyal. Megoldódni mostanra látszik, megkeresésünkre több szülő is jelezte, hogy csak e hónap végétől mehetnek beadatni a kötelező védőoltást.

Maros megyében ugyanakkor olyan esetek is vannak, hogy öt hónapja várnak a védőoltásra.

Mi történik, ha késik a védőoltás beadása?

Az Infanrix hexa a háromévesnél fiatalabb csecsemők diphtheria, tetanus, pertussis (szamárköhögés),hepatitis B, poliomyelitis elleni és a Hib által okozott megbetegedések (bakteriális eredetű agyhártyagyulladás) elleni védelemre javallt. A biztonságosságát és hatásosságát 36 hónapnál idősebb gyermekek esetében nem igazolták.

Az Európai Gyógyszerügynökség honlapján feltüntetett adatok szerint ennél az oltástípusnál a gyermekek összesen kettő vagy három oltást kapnak, legalább 1 hónapos időközönként az egyes injekciók között. Ha két adagban adják be, akkor emlékeztető oltást legalább 6 hónappal az alapimmunizálás utolsó oltása után, és lehetőleg 11 és 13 hónapos kor között kell beadni. Míg abban az esetben, ha 3 adagban kapják meg, akkor az emlékeztető oltást legalább 6 hónappal az alapimmunizálás utolsó oltása után, és lehetőleg 18 hónapos kor előtt kell beadni. Így a csúszások akár veszélyesek is lehetnek.

Amennyiben a gyerek valamilyen oknál fogva nem kapja meg az esedékes injekciót, fontos, hogy minél előbb pótolják. A védettség szempontjából fontos, hogy a gyermekek megkapják a teljes oltási sorozatot, ugyanis ellenkező esetben lehet, hogy nem lesznek teljesen védettek a betegségekkel szemben.


Az oltásellenesség nyer a késésből

A határidők csúszása azért is aggasztó, mert ez az oltáselleneseknek kedvez, és növeli az amúgy is egyre nagyobb bizonytalanságot az oltásprogrammal szemben.
A kötelező védőoltások be nem adatása ugyanakkor nem csupán egyéni felelősség. Ha egy közösség tagjainak nagyjából 95 százaléka be van oltva egy adott kórokozó ellen, akkor a fennmaradó, oltatlan 5 százalék sem kapja el a betegséget. Azonban ha az oltatlanok száma egy bizonyos, kritikus határ fölé nő, a nyájimmunitás már nem működik. Az oltások elutasítása ezért sokkal inkább közegészségügyi probléma, hiszen az oltatlan gyermekek által elkapott és terjesztett betegségek a közösség egészét veszélyeztetik.

Ezért is probléma, hogy az állam által garantált kötelező védőoltások nem vagy csak késve jutnak el a gyerekekhez, hiszen a be nem oltás leggyakoribb oka, hogy a szülők nem jelennek meg az oltáson (28%), így ha elmarad, megvan az esélye, hogy végül nem fog sor kerülni a beadásra.




ItthonRSS