2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem egymás ellen szálltak ringbe a BBTE magyar rektorhelyettesi tisztségeire pályázók

Simon Mária Tímea 2016. február 16. 14:21, utolsó frissítés: 14:57

Kerekasztal-beszélgetésen mutatkoztak be a jelöltek: a pénzügyi gondokkal küzdő szakok, a tanárképzés és az egyetemi kutatás problémáiról is beszéltek.


Családias hangulatban, parázs viták nélkül zajlott le a BBTE magyar rektorhelyettesi tisztségeire jelentkezők kerekasztal-beszélgetése hétfőn. A pályázók nem egymás ellenében, hanem egymás mellett indulnak, és továbbra is egy csapatban képzelik el a folytatást.

Hétfőn délután mintegy 40-45 tanár és hallgató előtt ismertette programjait az a három jelölt, aki február 8-ig jelentkezett a BBTE magyar rektorhelyettesi tisztségeire. A pályázók dr. Soós Anna, a magyar tagozat jelenlegi vezetője, tanulmányi rektorhelyettes, dr. Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozati igazgatója és dr . Markó Bálint , a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének vezetője. A moderátori szerepet dr. Vincze Orsolya, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet oktatója látta el.

A programok bemutatása előtt dr. Magyari Tivadar, a Választási Bizottság elnöke ismertette a rektorhelyettesek megválasztásának menetét, amelyre jövő hétfőn, február 22-én 9 és 17 óra között kerül sor, és amelyen a főállású magyar tagozatos oktatók és a diák-elektorok adhatják le voksaikat. A szavazáskor a választók megjelölik, hogy ki az a két személy, akit a magyar tagozat képviselőjeként szeretnének a rektori hivatalban látni, illetve külön megjelölik, hogy e kettő közül ki legyen a magyar tagozatot vezető rektorhelyettes.

Magyari elmondta, hogy mivel a szavazópecséteket nem lehet kivinni az épületből, ezért a Választási Bizottság úgy döntött, hogy támogatják a kihelyezett tagozatokon dolgozó kollégák Kolozsvárra utazását, hogy ők is bele tudjanak szólni a rektorhelyettes-választásba.



Az elmúlt négy év pozitívumai a közösség érdeme


Dr. Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes értékelőjében kifejtette, úgy érzi, hogy az elmúlt négy évben a BBTE magyar tagozata jó irányba haladt és megerősítette pozícióját az egyetemen belül. A rektorhelyettes elmondta, hogy a pozitívumokat a közösség érdemének tartja, míg a negatívumokért vállalja a felelősséget.



Az értékelőből ugyanakkor megtudhattuk, hogy az elmúlt négy évben megduplázódott a tudományos cikkek száma az egyetemen, amelyhez nagy mértékben hozzájárultak a magyar tagozat oktatói is, számarányukhoz képest jóval felülteljesítettek. Soós szintén pozitívumként hozta fel, hogy az elmúlt négy év munkájának köszönhetően a magyar tagozat szerves egységként jelenik meg az egyetemen belül, és sikerült azt a négy évvel ezelőtti vállalást is teljesíteni, hogy működőképesek legyenek az akkori alakuló intézeti struktúrák.


Magyar nyelven 75 alapképzésre és 44 mesterképzésre lehet jelentkezni

A magyar tagozat az elmúlt négy évben 13 új alapképzést és 12 új mesterképzést indított el, így a BBTE kínálatában összesen 75 alapképzésen és 44 mesterképzésen lehet magyarul tanulni. Ugyanakkor voltak olyan szakok, amelyeket fel kellett számolni, az elmúlt négy évben 10 alapszakot szüntettek meg, amelyből 8 szak távoktatáson működött.

Az oktatói létszám növelésére is volt lehetősége a magyar tagozatnak az elmúlt időszakban: amíg 2012-ben 281 oktatója volt a magyar közösségnek, jelenleg 313-ra növelték a létszámot, amelyből 285 főállású oktatóként tevékenykedik az egyetemen. Viszont a magyar tagozatot is érintette az a kormányrendelet, amely szerint nem lehetnek egyetemi oktatók azok, akiknek nincs doktori fokozatuk, így voltak olyan kollégák, akiktől a tagozatnak meg kellett válnia, mert határidőre nem sikerült megszerezniük a fokozatot.

A jelenlegi rektorhelyettes a BBTE magyar tagozata egyik legnagyobb sikerének a kommunikációs iroda bővítését tartja, amelynek segítségével sikerült eljutni nemcsak a fiatalabb generációkhoz, de az olyan nemzetközi kiállításokra is, mint a budapesti Educatio.

Soós Anna négy évvel ezelőtti pályázatában kiemelt helyen szerepelt a tehetséggondozás, amely még nagyobb hangsúlyt kapott a mandátuma alatt: a diákszervezetekkel való sikeres együttműködés következtében hatékonyabban szervezték meg az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát, illetve a tavaly Kolozsváron került megrendezésre az OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika szekciója is.

Kádár Magor szerint az egyik legnagyobb siker, hogy konszolidálódott a magyar tagozat helyzete az egyetemen belül, és nincs abban a kiszolgáltatott helyzetben, amelyben volt nyolc évvel ezelőtt. Kádár úgy látta, hogy jelenleg nyugodtság és stabilitás jellemzi az egyetemet, megnőtt az oktatók komfortérzete, s ezért már megéri ezt a munkát végezni.

Markó Bálint szerint a magyar intézetek megalakulásával a magyar oktatók is jobban beleláttak az egyetemi adminisztráció útvesztőibe, ezzel viszont sokaknak zavarosabb lett a kép. Az intézetek megalakulása jogokat és lehetőségeket hozott a magyar közösségnek, csak élni kellett vele.




A tanárképzés viszont továbbra is probléma

Soós negatívumként értékeli, hogy az elmúlt négy évben sem sikerült előrelépni a tanárképzés megreformálásában, és a minisztérium továbbra sem támogatja a kettős szakok bevezetését, amely viszont megoldaná nemcsak az egyes veszteséges szakok problémáját, hanem az egyre nagyobb tanárhiánnyal küszködő iskolák gondjait is. Ezért a további tervek között szerepel ennek a problémának a mielőbbi megoldása.


Állandó stresszfaktor a szakok fenntartása

A beszélgetésen a rektorhelyettes-jelöltek megegyeztek abban, hogy a tisztséggel állandó stresszfaktorok járnak: ilyen például a magyar intézetek anyagi helyzete, a kommunikációs stratégia továbbfejlesztése, vagy a kihelyezett tagozatok fenntarthatóságának a kérdése. Soós szerint a magyar tagozat egyik hiányossága, hogy az önálló adminisztráció még nem épült ki minden szinten, ebben vannak eltérések az intézetek között: van, ahol már önálló intézeti titkár végzi az adminisztratív teendőket, de sok helyen még mindig az oktatók látják el ezeket a feladatokat.


A BBTE kommunikációs stratégiája országos szinten jó, de nem ez a mérce

Kádár Magor szerint a BBTE kommunikációja országos viszonylatban jó, de nem ez kellene legyen a mérce. A kommunikációs szakember szerint teljes átszervezésre lenne szükség ahhoz, hogy a BBTE fel tudja venni a versenyt a nagy nemzetközi egyetemekkel. Kádár szerint a még erősebb online jelenlét illetve a mai trendeknek megfelelő online oktatási platformok bevezetése kellene legyen a cél, amelyhez szemléletváltásra van szükség nemcsak a vezetőség, hanem az oktatók részéről is.



A kutatás versus oktatás még mindig képes vitát generálni

A BBTE kutató- és oktatóegyetemként definiálja önmagát, amelynek a megszervezése azonban nem teljesen problémamentes. A rektorhelyettes-jelöltek megegyeztek abban, hogy a kutatás egyik alappillére kell legyen a magyar tagozatnak is, és már többször jelezték a minisztériumnak is, hogy a tudományos kutatási eredményeket nagyobb mértékben számolják bele az egyes szakok finanszírozásába, ez azonban rendszerszintű módosítást igényel.

A rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy kevés az oktató, így azokra nagyon sok óra megtartása hárul, egyes szakokon ez felmehet húsz fölé is, de vannak olyan kirívó esetek is, amikor 32 fizikai órát kell megtartani egy tanárnak. Ilyen óraszámok mellett nemzetközi szintű kutatást végezni szinte lehetetlen, ezért hosszabb távon ez nem tartható fenn. Ugyanakkor a jelöltek abban is megegyeztek, hogy nincs realitása annak, hogy a közeljövőben csökkenteni lehetne az oktatók óraszámait, főleg az olyan szakokon, ahol a szakembereket elviszi a piac.

A hallgatóságból Pap Péter biológus azonban úgy értékelte, hogy a kutatás helyzete egyáltalán nem olyan jó a magyar tagozaton belül, mint amennyire elsőnek tűnik. Ha csak a tavalyi kutatási pályázati eredményeket nézzük – fogalmazott a szakember – akkor azt látjuk, hogy a magyar oktatók alulteljesítettek ezen a téren, míg a tavalyi elbocsájtások esetében, ha számarányosan nézzük, akkor több magyar oktatótól kellett megválni, mint romántól. Szerinte ugyanakkor a vezetőségnek egyértelműen állást kellene foglalnia ebben a kérdésben, hiszen nem lehet folyamatosan azt hangoztatni, hogy a sok óraszám miatt nem lehet a kutatással is foglalkozni.


Benedek József, a Földrajz és Turizmus Kar oktatója a magyar jogászképzés helyzetéről kérdezte a jelölteket. Soós Anna úgy értékelte, hogy a jogászképzés specifikus volta miatt az oktatás nyelve nem lehet teljesen magyar, de az elmúlt négy évben is igyekeztek minél több olyan tantárgyat bevezetni, amelyeket magyarul hallgathatnak a diákok. Ugyanakkor az oktatásért felelős rektorhelyettesként úgy vélte, hogy mivel a magyar felvételizők nem a számukra fenntartott helyekre jelentkeznek, így hivatalosan nem is kérhetik, hogy őket megkülönböztetett státusban részesítsék.

Benedek az anyagi gondokkal és alacsony diáklétszámmal küszködő szakok problémájára is rákérdezett, ezzel kapcsolatban a jelöltek elmondták, hogy szükséges lenne a tanrendek átalakítása olyan formában, hogy bevezessék a karok fölötti közös előadásokat, ezáltal is csökkentve a kiadásokat.

Itt jegyezték meg a jelöltek, hogy szükségesnek látják az egyetemi kari struktúra átalakítási reformját is, hiszen a jelenlegi 21 kar egyre nehézkesebben működik, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy ez komoly ellenállásba ütközne.


Még mindig önkéntes munka a tehetséggondozás

Járai-Szabó Ferenc, a Magyar Fizika Intézet vezetője a tehetséggondozás további sorsára kérdezett rá, hiszen a jelenlegi formában működő rendszer nem fenntartható, ugyanis nem várható el az oktatóktól, hogy önkéntes alapon hosszú távon külön foglalkozzanak a diákokkal. A jelöltek megegyeztek abban, hogy a tehetséggondozásnak túl kellene lépnie az önkéntességen, és vagy normacsökkentéssel, vagy külön támogatással kellene honorálni azokat, akik az oktatási és a kutatási tevékenység mellett a tehetséges diákok egyengetésével is foglalkoznak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS