2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"Az orvos azért van, hogy gyógyítson, nem azért, hogy nyelvórákat tartson"

Kertész Melinda 2016. február 25. 11:06, utolsó frissítés: 2016. február 26. 14:48

Nem maradt annyiban a Kolozsváron románnyelv-tudása miatt megalázott olaszteleki lány esete. A kezdeményezett törvénymódosítás hatálya kiterjedne Kolozsvárra is.


Több fórumon és szinten indult kezdeményezés révén válaszol a magyar közösség arra a kolozsvári sürgősségi gyermekkórházban történt incidensre, amikor a román nyelvismereti hiányosságai miatt megalázott egy olaszteleki lányt a kezelőorvosa és a személyzet.

A RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, és a képviselőházban újraindította az anyanyelvű egészségügyi ellátást szavatoló törvénymódosító kezdeményezésének elfogadásának lépéseit. A kolozsvári EMNP petíciót indított, a Musai-muszáj civil aktivista csoport egy anyanyelv-napi akcióval tiltakozott a lánnyal történt bánásmód ellen. Csütörtökön unitárius lelkészek kezdeményezésére a Kolozsvár-Belvárosi Egyházközség egyház keretében lesz egy tanácskozás, amelynek eredményeként egy segélyező csoportot hoznának létre a kórházakban diszkriminált, vagy bármilyen módon bántalmazott személyeknek.

Parlamenti lépések a nyelvi jogok egészségügyi ellátásban való érvényesítésére

Az RMDSZ 2007-ben nyújtott be egy törvénymódosítás-tervezetet, amely lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot azoknak a településeknek az egészségügyi intézményeiben, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot. A Tăriceanu-kormány támogatását élvező törvénymódosító javaslatot pár szavazat hiányában szavazták le, 2013-ban, amikor ismét terítékre került a tervezet, a Ponta-kormány elutasítóan véleményezte azt. Most az RMDSZ-frakció az új, Ciolos-kormánytól reméli a pozitív véleményezést, ezt az igényt a héten terjesztette az egészségügyi bizottság elé Bónis István, az RMDSZ máramarosi képviselője, aki maga is orvos.


Az egészségügyi bizottságának tagja azt nyilatkozta, a bizottság vezetőségét arra kérte, igényeljen véleményezést az új kormányától. „Reményeink szerint ez az álláspont kedvező lesz, hiszen az európai jogrendbe illeszkedő kezdeményezésről van szó” - mondta a képviselő.

Törvényi háttér

A 2001-ben elfogadott 215-ös számú helyi közigazgatási törvény szabályozza az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot. A mellékletében szereplő települések listáját a 1992-es népszavazás eredményei alapján állították össze, ezért például Kolozsvár is szerepel a listán, noha azóta a város magyarságának aránya 16%-osra csökkent.

Kérdésünkre, mi szerint a törvény sikeres módosítása esetén a mellékletben szereplő összes település egészségügyi egységeire kiterjed majd az anyanyelv használatának joga, Bónis István úgy nyilatkozott, ameddig nem hatálytalanítják, addig a melléklettel együtt érvényes a 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény.

„A román törvénykezés a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának rendelkezéseit Románia beemelte a jogrendjébe és 20%-ra állapította meg azt a kisebbségi arányt egy településen, ahol érvényesülhetnek a közigazgatásban a kisebbségi nyelvi jogok. A jogalkotó 2001/215-ös törvény mellékletében felsorolta azokat a településeket, amelyek esetében érvényesülnek a kisebbségi nyelvi jogok, és azt kötelező lenne betartani, még akkor is, ha időközben a kisebbség számaránya a 20%-os küszöb alá esett vissza. Ilyen településnek számít Kolozsvár is” - mondta a képviselő.

Hozzátette, a Ponta-kormány arra hivatkozva utasította vissza az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, hogy az anyanyelv-használat az önkormányzattal való ügyintézésre vonatkozik, és nem terjed ki az egészségügyi egységekre. Éppen ezért az RMDSZ módosította a tervezetet, ezúttal egyértelműen megjelölve az egészségügyi intézményeket is.

Bónis az egészségügyi bizottságtól azt kérte, hogy forduljon a kormányhoz véleményezésért a törvénymódosító tervezet ügyében. Kérését azzal indokolta, hogy az orvos és a páciens közötti kommunikáció fontos, és éppen ezért elítélendő a kolozsvári gyermekkórházban történt eset is, hiszen az orvos is kellene tudja azt, hogy ő van a betegért, azért van ott, hogy gyógyítson és nem azért, hogy nyelvórákat tartson a betegnek. „Mi lett volna, ha az a beteg Portugáliából vagy Olaszországból érkezett volna?” - mutatott rá a politikus.

Az egészségügyben a nyelvi jogokat egyébként a páciensek jogaira vonatkozó törvény is szavatolja, amely kimondja, hogy a kezelőorvosnak a diagnózist érthetően, a lehető legkevesebb szakszó használata mellett kell közölnie a pácienssel, amennyiben az nem tud románul, akkor anyanyelvén kell kommunikálni a tudnivalókat, esetleg tolmácsot kell biztosítani számára.

„Ha a páciensek jogállására vonatkozó törvényt tiszteletben tartották volna, akkor kellett volna biztosítani az olaszteleki kislánynak egy tolmácsot. Nem ez történt, ezért van szükség arra, hogy egy keményebb, egyértelműbb törvénnyel legyenek kötelezhetőek az egészségügyi intézmények az anyanyelvű kommunikáció biztosítására.


A CNCD asztalára került az ügy

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a család ebből nem szándékozik túl nagy ügyet csinálni, egy 350 kilométerre lévő faluban laknak, és nem hiányzik nekik, hogy több alkalommal is felcitálják őket Kolozsvárra. „Én ezt meg tudom érteni. A családtól van felhatalmazása az RMDSZ-nek arra, hogy a nevükben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz forduljunk. Amikor itt voltak Kolozsváron, írásos felhatalmazást kaptunk” - mondta megkeresésünkre Kovács.

A CNCD-nél egy másfél-két hónap a kifutási ideje egy ilyen ügynek. Első lépésben be fognak hívni minket egy meghallgatásra. Két lehetőségünk van, vagy személyesen megjelenünk képviselni az álláspontunkat, vagy pedig írásban küldjük el. Ők kivizsgálják az esetet, majd hoznak egy döntést, ami lehet megrovás, pénzbírság vagy felmentés - fejtette ki.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS