A politika belülről: Antal Árpád esete általános elbizonytalanodáshoz vezetett
szerk. 2016. március 07. 20:07, utolsó frissítés: 20:29Tőkés kitüntetéséről, a sepsiszentgyörgyi helyzetről, a jogérvényesítés akadályairól és az erdélyi magyarok közérzetről beszélgettünk Kelemen Hunorral.
Mi, miért és hogyan történik a politikában? A politika belülről legfrissebb műsorában, amely március 7-én, 21.35-től látható az Erdély TV-ben, illetve március 8-án hallgatható meg az Erdély FM-en, Tőkés László állami kitüntetésének visszavonásáról (az erről mondottakat már korábban összefoglaltuk), az Antal Árpád elleni eljárásról és ennek következményeiről, a magyar kisebbség jogérvényesítését gátoló módszerekről, az RMDSZ kisebbségjogi árnyékjelentéséről, a 36 városban végzett RMDSZ-es konzultáció eredményeiről és a szociális tevékenységet folytató civil szervezetek helyzetéről beszélgetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője. A beszélgetés kivonata az alábbiakban olvasható.
Az Antal Árpád elleni DNA-s eljárásról
„Nem ez az első olyan eset, hogy székelyföldi (és nemcsak) önkormányzati vagy közösségi vezetők ellen indítanak eljárást. Korrupcióról szó sincs, maga az ügyészség sem korrupciót említ, hanem károkozásról beszélnek. Szerintünk károkozás sincs, egy olyan hitelszerződéssel kapcsolatban indítanak eljárást, amelyet a város fejlesztésére és az életminőség javítására fordítottak. Ezt minden ember tudja Szentgyörgyön, és értékelik is Antal Árpád munkáját.”
„Nem tud az ember nem gyanakodni, a legjóhiszeműbb ember is felteszi magának a kérdést, hogy mi folyik ebben az országban, amikor azt látja, hogy sem a sepsiszentgyörgyi polgármester, sem a csíkszeredai polgármester és alpolgármester, sem pedig a gyergyószentmiklósi polgármester esetében nem fogalmaznak meg korrupciós vádat: egyiküket sem vádolják azzal, hogy a közpénzből elvittek volna haza, ellopták volna vagy felhasználták volna saját célra.”
„A korrupcióellenes harcot fontosnak tartjuk, és rengeteg olyan eljárás van, ami indokolt, de azt nem lehet elfogadni, hogy ennek a harcnak az ürügyén politikai leszámolásokra és politikai jellegű tisztogatásokra is sor kerüljön. Ez nem véletlen, valami tervszerűséget fel lehet fedezni ezekben az ügyekben.”
Milyen hatása lesz az eljárásnak a helyhatósági választásokra?
„Ha holnap lennének a választások, akkor Antal Árpádnak ki sem kellene mennie a szobából, anélkül megnyerné a választásokat, mert a sepsiszentgyörgyi polgárok látták, hogy milyen változások mentek végbe az elmúlt közel nyolc évben a városban. Ilyen szempontból nincsenek félelmeink, nincsenek aggodalmaink. A kérdés az, hogy tud-e indulni, illetve, hogy akar-e indulni. Mi azon leszünk, hogy Antal Árpád induljon, más jelöltünk ebben a pillanatban nincsen.”
„Az elbizonytalanodás általános, sőt a magyar részen még erősebb, mert azt látjuk, hogy olyan esetben is el lehet indítani az eljárást és meg lehet hurcolni az embereket, amikor az ügyész maga sem beszél korrupcióról.” „Ilyenkor én mindig azt mondom, hogy előre kell menni, mert nincs ahová hátralépni, mert akkor azt a célt szolgálod, amit mások követnek.”
A törvényhozásban az RMDSZ meg tudja gátolni a jogcsorbító kezdeményezéseket. Milyen más úton történnek visszaélések?
- nem tartják be a törvényt, és ennek nincs következménye (MOGYE, nyelvhasználati jogok)
- olyan bírósági döntések születnek a feljelentések nyomán, amelyek a közösségi szimbólumhasználatot korlátozzák, vagy a magyar nyelvű feliratok eltüntetésére, levételére vonatkoznak (kolozsvári helységnévtábla, marosvásárhelyi ítélet a himnuszéneklésről); egy-egy ilyen érvelés szinte minden logikát nélkülöz, viszont a bírósági döntéseket diktatúrákban, demokráciákban is mindig végre kell hajtani.
„Ezek azok az eszközök, amelyek ellen politikusként nem tudsz küzdeni, mert ha megnézzük a médiát, ha egy politikus felszólal egy bírósági döntéssel kapcsolatban, akkor mindenhonnan kapja a pofonokat és a pofonnál erősebb csapásokat. Én magam is kaptam, mások is kaptak. De ez nem azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás döntéseivel kapcsolatban nem mondhatjuk el a véleményünket, mert akkor azt mondjuk, hogy a szólásszabadság egy részéről máris lemondtunk.”
Az olaszteleki kislány esetéről
„Egyértelmű, hogy diszkriminációról volt szó, mégpedig etnikai diszkriminációról, mert nem azzal vádolt senki egy orvost, hogy a betegellátást nem végezte el, vagy rosszul végezte el, hanem azzal, hogy megalázott egy kamaszt, mert az nem beszélt jól románul. Ez elfogadhatatlan, ezért a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordultunk. Nekünk az a célunk, hogy minden romániai magyar ember tudjon beszélni románul, ezért is mondjuk, hogy a román nyelvet speciális tankönyvből kell oktatni, mert úgy sokkal jobban, gyorsabban, hatékonyabban el lehet sajátítani a román nyelvet, és ezen a téren már van néhány pozitív eredményünk. Viszont elfogadhatatlan az, hogy valakit hiányos nyelvtudása miatt megalázzanak emberi méltóságában.”
„Azt gondoljuk, hogy az egészségügy területén is szabályozni kell, ki kell terjeszteni a nyelvhasználati jogokat, mert csupán a jóhiszeműségre, a jóindulatra alapozni nem elegendő sajnos.”
Az ET kisebbségjogi keretegyezményéhez készült jelentésről
„Romániában azok, akik kifele kommunikálnak, győzelmi jelentéseket készítenek, egy modellértékű Romániáról.” „Amíg nem mondja azt a legnagyobb kisebbség Romániában, jelesül az erdélyi magyar közösség, hogy a dolgok rendben vannak, addig nem lehet elfogadni és jónak venni azt, amit mond a külügyminiszter. Mi azt mondjuk az árnyékjelentésünkben, amit március 15. után mutatunk be, hogy nagyon nincsenek rendben a dolgok, nagyon messze van attól Románia, hogy a meglévő jogszabályokat alkalmazva, a kisebbségi jogokat a gyakorlatba ültesse, és talán még messzébb áll attól a jogbővítéstől, amit mi fontosnak tartunk, azoktól az intézményes garanciáktól, amelyek az identitásmegőrzéshez hosszútávon elengedhetetlenül fontosak a mi szempontunkból.”
A 36 városban végzett RMDSZ-es konzultációról
„Két nagy területet tart egyformán fontosnak a romániai magyar ember. Az egyik a kisebbségvédelemre és a saját identitásával kapcsolatos problémákra vonatkzoik. Amikor megkérdezik, hogy az RMDSZ-től mit vár el, akkor ezeket helyezik mindenek előtt a lista élére, hogy ez a dolga az RMDSZ-nek a mai napig: kisebbségvédelem, kisebbségi jogok, nyelvhasználati jogok, autonómia. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy neki személyesen mi a legfontosabb, akkor a prioritás a gazdasági, szociális kérdések, az egészségügy, a bérek, a nyugdíjak. Ez a két dolog egymást nem oltja ki, csak megfelelően kell tudni értelmezni az eredményeket.”