És akkor hogy is áll Romániában a restitúciós folyamat? Kérdésben a válasz
Kertész Melinda 2016. április 20. 18:04, utolsó frissítés: 2016. április 21. 13:02Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról szóló könyvet mutattak be a magyar történelmi egyházak.
A restitúciós folyamatok jelenlegi helyzetéről szóló könyvet mutattak be szerdán, Kolozsváron a történelmi egyházak. Ballai Zoltán, a könyv szerkesztője elmondta, a kommunista rendszer által államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetéről szervezett konferenciát Bukarestben a négy történelmi egyház hét püspöke tavaly októberben. Ezt követően fogalmazódott meg az angol nyelvű kiadvány összeállításának fontossága, amely pontos adatokkal mutatja be a restitúció jelenlegi helyzetét, hiszen Európa országai szűk információt kaptak a restitúció menetéről.
Ballai elmondta, a négy történelmi egyház együttműködése eredményeképpen készült el ez a könyv, amelybe a mezőgazdasági területekre, erdőkre, belterületekre vonatkozó adatok is bekerültek, így teljes körű kép rajzolódik ki arról az egyházi ingatlanállományról, amit annak idején egy tollvonással elvettek.
>> A White Book on Church Property Restitution in Romania itt érhető el >>
Ballai szerint a könyv azt mondja el, hogy hogy áll a restitúció, ami egyébként nagyon lelassult, sőt, aggasztó dolgok történtek, elég csak a Székely Mikó Kollégium ügyére gondolni. A kötet nagyobb részt egy jogi munka, aminek összeállítását Veress Emőd ügyvéd vállalta.
Veress Emőd elmondta, fontos volt, hogy egy olyan problémaleltárt készítsenek, ami jelzi, hogy a restitúció nem egy lezárt folyamat. A folyamatról pedig egy képet szerettek volna rögzíteni, feltérképezni az akadályokat, amelyek a törvényi háttér ellenére jelentkeznek: például alig születik visszaszolgáltatási döntés.
Értékelése szerint a Mikó-ügy egy fordulópont volt ebben a kérdéskörben, mert a lezárása után a bizottság "visszautasítási kedve" jelentősen megnőtt, az érvek, amelyeket a Mikó-ügyben használtak, visszaköszönnek a többi ügyben, ilyen például a Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló ügye is: azt az érvet használták, hogy ez egy olyan struktúra, ami az egyháztól elkülönül, de ez az érvelés elhibázott.
Veress Emőd elmondta, a telekkönyvezések a 19. század végén, a 20. század elején történtek, így az akkori jogi rendszernek a fogalmait az akkori környezetben kell értelmezni. "Anakronisztikus eljárás lenne, ha a mai jogrendszer alapján értékelnénk az akkori ügyeket" - mondta az ügyvéd.
Nyomatékosította, nem mondható el az, hogy ezek a kollégiumok az egyháztól elkülönülő, önálló státusúak lennének. "A telekkönyvekben olyan bejegyzéseket is találunk, hogy református papi lak, református kántorlak – ezekről sem mondjuk azt, hogy az egyházaktól elkülönülnek" - magyarázta.
A román államnak nem volt problémája azzal, hogy az államosításkor megjelölje, hogy kitől veszi el az illető ingatlant, így a restitúció során sem kellene a tulajdonos elismerése probléma legyen. "Az a struktúra, amelyhez az államosított intézmények tartoztak, jogosult arra, hogy jogosultként megjelenjen a restitúciós folyamatban. Kérdés, hogy a restitúciós bizottságnak lesz-e elég bátorsága ezen az irányon változtatni, és megérteni, hogy egy 19-20. századi jogi helyzetet hogy kell ma értelmezni" - mondta.
Hozzátette, a könyv összeállítói egy leltárt szerettek volna készíteni arról, hogy mi az, ami pozitív és negatív ebben a folyamatban, és egy objektív képet nyújtani erről a folyamatról mindenki számára, aki érdeklődik a téma iránt.
Szerinte a visszaszolgáltatás nem öncélú folyamat, mert az egyházaknak kisebbségi környezetben különleges feladata és küldetése van. Érdemes történelmi szempontból megvizsgálni, hogy milyen szerepet játszottak a múlt század elején a kisebbségi identitás megőrzésében az egyházak.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Mikó-döntést a New York-i ikertornyok lerombolásához hasonlította: ahogy a világ sem ugyanaz azóta, a történelmi magyar egyházak életében is fordulópontot jelent a Mikó-ügyben meghozott ploieși bírósági döntés.
A volt kommunista országok mindenike törvényt hozott arra, hogy rendezze az államosított ingatlanok ügyét. A román parlament is meghozta a törvényeit, majd letaglózó volt azt látni, ahogy saját törvényeit kiforgatja a román állam. A román hatalomnak is rá kell jönnie arra, hogy nem intézheti el így a Mikó-ügyet, és azt végképp nem teheti, hogy ugyanerre a kaptafára húzzon rá egyéb visszaszolgáltatási ügyeket is.
Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, a közösség létét biztosította, óvodákat, iskolákat, kórházakat, kulturális intézményeket működtetett. Az ország lojális állampolgárait forgatták ki a tulajdonukból, ezt emberi kötelességünk elmondani, ez ellen fel kell szólalni - mondta. Hozzátette, egy másik témáról, az egyházaktól elkobzott ingóságokról gyakran nem is esik szó: egyházi könyvtárak, levéltárak iratait, könyvállományát nem lehet sokszor fellelni.
Adorjáni Dezső, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség püspöke egy másik problémára világított rá: a restitúciós munkát hátráltatják, emellett sokszor megesik, hogy a visszaszolgáltatási igénylés benyújtását követően tudatosan elkezdik szétverni, rombolni az illető ingatlanokat. „Azt sugallják, hogy vagyonosodási mániában szenved az egyház, holott ez nem igaz, hiszen a visszakapott ingatlanokat az egyház felújítja, és intézményeket működtet bennük. Kérdés, hogy partnert akar látni a román állam, vagy ellenséget? Ha partnerként akar látni bennünk, akkor a román államnak is partnerként kell viselkednie” - sommázott a püspök.