2017. december 16. szombatEtelka, Aletta
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szegénységi kockázatban él a romániai falusi gyerekek fele

2016. július 07. 13:22, utolsó frissítés: 15:36

Egy UNICEF kísérleti program Minimális Szolgáltatáscsomagot - egészségügyi ellátást, védelmet, oktatást - biztosít Bákó megyei gyerekeknek. De mi lesz az ország többi részén?


Sz. nyolcéves körül lehet, de ötnek néz ki: a falujában zajló nyári táborba jött el, egyedül üldögél, nézi a zsivajgó többi gyereket. A mediátor tudja, hogy a nagycsaládban, ahonnan érkezik, jó, ha napjában egyszer étel kerül az asztalra; a tábort éppen ezért úgy találták ki, hogy a résztvevő gyerekeket napközben ellátják, hogy felhőtlenül tudjanak játszani és a foglalkozásokon résztvenni.

A szociális programjairól híres, elkötelezett civil szervezet programján mindenki kap uzsonnát, egyformát, függetlenül attól, hogy otthon milyen anyagi körülmények között élnek. De van olyan gyerek, aki nem ismeri a szendvicset, ezért - bármennyire is éhes lehet - nem eszik belőle. Sz.-nek megmutatják, mi van a zsemlében, láthatja, hogy a többi gyerek jóízűen majszol, majd újra felpattan és továbbrohan. Ő még nem tudja követni példájukat. Még sok időre, figyelemre és türelemre lenne szükség ahhoz, hogy ugyanolyan erővel, életkedvvel vegyen részt a közösségi tevékenységekben, ehhez viszont megfelelően és változatosan kellene táplálkoznia. A mélyszegénységben élő családok állandó, krumpli, puliszka, kenyér menüjéről átszokni egy másfajta étrendre pedig nemcsak elhatározás, hanem anyagi források kérdése is.

Megfelelő esélyt minden gyermeknek címmel közzétette idei, a gyermekek helyzetéről szóló jelentését az UNICEF. Egy indiai példával illusztrálják, mi a különbség aközött, hogy valaki szerény körülmények között neveli ugyan a gyerekeit, de tud megfelelő táplálékot biztosítani számukra, vagy amikor a mindennapi betevő beszerzése is kétséges, és bármennyire gondoskodni akar gyermekeiről, nem tudja megadni számukra a szükséges minimumot. Ám nemcsak távoli kontinenseken és országokban vannak ilyen helyzetek, hanem Kelet-Európában is sok család él súlyos szegénységben.

A gyermekeket nagyobb arányban sújtja a szegénység, mint a felnőtteket


Szegénység, írástudatlanság és korai elhalálozás fenyegeti Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia hátrányos helyzetű gyermekeit – áll a jelentés kapcsán az UNICEF romániai kirendeltsége által közölt összefoglalóban. Ebben a térségben 96 millió gyermek él, és számukra is elsőrendű fontosságú, hogy mindegyikük esélyt kapjon az életben a megfelelő fejlődésre.

Nagyon sok előrelépés történt ugyan globális szinten a gyermekek helyzetének javítására, ám ha a hátrányos helyzetű családokba született gyermekek továbbra sem kapnak reális esélyt a szegénységből való kitörésre, 2030-ig 69 millió gyerek hal meg olyan okokból, amelyek megelőzhetőek lennének, 167 millió gyermek él majd szegénységben, illetve 750 millió nő köt gyerekként házasságot – áll a jelentésben.

Az Európai Unió tagállamainak nagy részében a gyerekek jobban kitettek a szegénység kockázatának, mint a felnőttek. A helyzet különösen súlyos Kelet-Európában. Például Romániában és Bulgáriában a gyermekszegénységi ráta közel kétszer nagyobb, mint a felnőtteké. Leginkább a falvakban élő gyerekeket fenyegeti a szegénység. Romániában a falvak gyerekeinek fele olyan háztartásban él, amely szegénységi kockázatnak kitett, szemben a városi gyerekek 15%-ával – áll az UNICEF romániai irodájának közleményében.

A marginalizált közösségekben élő gyerekek, főképp a romák Európa-szerte rosszabb egészségi állapotban vannak, mint az átlag. Bosznia-Hercegovinában például minden ötödik, Szerbiában minden negyedik roma gyerek mérsékelt vagy súlyos alulfejlettségben szenved. Romániában a roma gyerekek 45%-a nem kapja meg az egészségügyi minisztérium által finanszírozott, elvileg mindenki számára ingyenes védőoltásokat, vagy azért, mert megtagadják ezt tőlük, vagy azért, mert az anyákat nem informálják ennek fontosságáról, vagy az elsődleges egészségügyi szolgáltatások hiányosságai miatt.

Sandie Blanchet, az UNICEF romániai képviselője elismerte, az ország az utóbbi 25 évben jelentős előrehaladást tett a gyermekek jogainak népszerűsítése és tiszteletben tartása területén, de továbbra is politikai elkötelezettségre, forrásokra és közös akaratra van szükség, hogy a helyzet tovább javuljon. Minden kutatás azt igazolja, a legsérülékenyebb gyerekek a falusiak, a roma családból származók, a szegény közösségekben élők és a fogyatékkal élők. Hogy konkrét előrelépés történjen az ő életükben, az UNICEF együtt kíván dolgozni a román hatóságokkal és a civil társadalommal, hogy minden gyerek hozzáférhessen az alapvető minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, oktatáshoz és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz. Növelni kell a gyermekekre szánt befektetéseket, hiszen az Románia jövőjének záloga – tette hozzá.

>> A jelentés Romániára vonatkozó adatai >>

A kelet-európai és közép-ázsiai térségben 12 millió tizenéves nem jár iskolába: azok közül, akik a legszegényebb családokból származnak, vagy az etnikai vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, kerül ki a legtöbb iskolaelhagyó. Romániában minden ötödik 15-18 éves kamasz, aki nem jár iskolába, roma származású. Márpedig egy plusz iskolai év a jövőbeni felnőtt bevételét átlagosan 8-9%-kal növelheti, csökkenti 8%-kal a munkanélküliség kockázatát, valamint 8,2%-kal a súlyos betegségek kockázatát is.

A szegénység, nélkülözés, az alapszintű közösségi szolgáltatások hiánya meghatározó faktorok a gyermekek kiemelésekor a családjukból. A térségben közel 1,3 millió gyermek az állami gyermekvédelmi rendszerben nő fel, felük bentlakásos intézményekben, amely hatással lehet egészségükre, fejlődésükre és jövőbeni perspektíváikra. Az utóbbi 25 évben Romániában sikerült ugyan csökkenteni az intézményekben felnövő gyermekek számát, ám gyakorlatilag az arányuk a teljes gyermekkorú népességen belül változatlan maradt az utóbbi 15 évben. A Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Országos Hatóság azon dolgozik, hogy a következő öt évben kevesebb gyerek ragadjon bent a nagy bentlakásos intézményekben.

Kísérlet Bákó megyében: minimálcsomag szolgáltatásokból minden gyereknek

Az UNICEF Romániában Bákó megyében tesztel jelenleg egy olyan számítógépes alkalmazást, amely segítségével a szakemberek beazonosítják, regisztrálják és adminisztrálják a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik eseteit. Az Aurora nevű applikáció megyei szinten statisztikákat is összesít az adatbázisába került adatok alapján a döntéshozóknak, hogy megállapíthassák a szociális közpolitikai prioritásokat és döntéseket. Bákó megyében 19 ezer gyereket és nőt regisztráltak a rendszerben, akik ennek köszönhetően részesülnek az egészségügyi, oktatási és gyermekvédelmi alapszolgáltatásokban.

Az Aurora alkalmazása a Minimális Szolgáltatáscsomag (Pachet Minim de Servicii) nevű UNICEF-modellprogram keretében zajlik. A szervezet az országos gyermekvédelmi hatósággal és a munkaügyi, családügyi, szociális védelmi és idős személyek minisztériumával közösen tárgyal a program országos bevezetésének lehetőségeiről.

A program egyik elve, hogy minden településen legyen legalább egy szociális munkás, közösségi egészségügyi mediátor és egy iskolai tanácsadó, akik egymással (valamint az önkormányzattal, helyi civil szervezetekkel stb.) szorosan együttműködve beazonosítják a hátrányos helyzetű gyerekeket, felmérik igényeiket és családjaikat, majd ezekre szolgáltatásokat ajánlanak. Dragoș Pîslaru tárcavezető július 1-jén helyszíni látogatást tett néhány Bákó megyei településen, ahol tájékozódott a program működéséről, és azt nyilatkozta, szeretnék Románia összes marginalizált közösségében bevezetni a Minimális Szolgáltatáscsomagot. A programot 45 Bákó megyei településen jelenleg a Norvég Alap támogatja 3,3, valamint az UNICEF 2 millió euróval. Bákó megyében a program 53.000 gyermeket érint, közülük 19 ezren szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, 21 ezren pedig befogadó oktatáshoz való hozzáférést kapnak.

Globális javaslatok

A jelentés szerint prioritásnak kellene lennie, hogy a világ morális és stratégiai felelősségként vállalja fel a legsérülékenyebb gyermekek helyzetének javítását. Ehhez a következő céloknak kellene megvalósulniuk:

- Azoknak a kirekesztő társadalmi normáknak, akadályoknak a lebontása, amelyek meggátolják, hogy a gyermekek részesüljenek a szükséges támogatásokban, éljenek a lehetőségekkel és kedvezményezettjei legyenek életfontosságú szolgáltatásoknak.

- Közpolitikák, programok és költségvetési források segítségével ténylegesen tenni azért, hogy a leginkább hátrányos helyzetű gyermekek – a fogyatékkal élők, a romák és a szegény családokból származók – élethelyzete javuljon. Ez feltételezi e gyerekek számára a szociális védőháló és közbeavatkozási eszközök kiterjesztését.

- A kormányok és adományozók gyermekeket megcélzó intézkedéseinek újratervezését oly módon, hogy azok jobban szolgálják a leginkább kirekesztett gyermekek érdekeit.

- Elkötelezettséget, hogy véget vessenek a konfliktusoknak és erőszakos cselekményeknek, amelyek hatással vannak a gyermekekre, beleértve a menekült vagy migráns családok gyermekei helyzetére való odafigyelést, akiknek háborúk, konfliktusok vagy gazdasági nehézségek miatt kellett elhagyniuk otthonukat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS