2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Idén senkit nem "beszéltek le" a JZSUK-ban az érettségizésről, mégis átment mindenki

kérdezett: Kertész Melinda 2016. július 14. 14:51, utolsó frissítés: 14:51

Király András szakállamtitkár szerint a román nyelv oktatásának kérdése nem oldódik meg egyhamar: 2025-ben érettségizik az a generáció, akitől már nem anyanyelvi szinten követelik meg a románt.


66,76%-os sikerrátát könyvelhetünk el az idei érettségin. A hat évvel ezelőtti mélyponthoz képest évről évre jobb a helyzet, bár messze nem exponenciális a javulás. A 2016-os érettségivel kapcsolatos következtetésekről Király Andrással, az RMDSZ oktatási államtitkárával beszélgettünk.

Hogyan értékeli összességében az érettségi eredményeket összevetve azzal, hogy létezik egy általános növekedési tendencia a 2010-es látványos visszaesés óta?

Király András: – 2010-ben és 2011-ben volt a mélypontja ennek az újonnan megszervezett érettséginek, amikor is felszerelték a kamerákat és megszigorítottak néhány dolgot, és most már oda jutottunk, hogy a dolgozatokat is viszik egyik megyéből a másikba. Tehát a folyamatos szigorítások mellett egy enyhe, de növekvő tendenciája van az érettségin átmenők arányának. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy mindenkinek egy kicsit helyrejött a felelősségérzete a vizsgák kapcsán: pedagógus, diák, szülő rájött arra, hogy azért a diplomáért tanulni is kell, mert ez az a dokumentum, amely tulajdonképpen megadja az esélyt a továbbtanulásra. Aki jól érettségizik, jó az értettségi médiája, az könnyebben tud bekerülni jó egyetemekre, vagy bízhat abban, hogy ahol felvételit szerveznek, ott is sikeresen felvételizik. Tehát megnőtt a felelősségérzet az érettségi vizsgával szemben, és ennek következménye az, hogy iskolák, pedagógusközösségek igyekeztek nemcsak ráhangolni a diákokat, hanem felkészíteni az érettségi vizsgára. Kár most azon gondolkodni, hogy a próbaérettséginek mennyivel gyengébb volt az eredménye, mert sosem a próba számít, hanem az előadás.

Persze vannak kivételek, de ha megnézzük az eredményeket megyei bontásban, akkor kirajzolódik egy tendencia: azok a megyék járnak élen a sikeres érettségi tekintetében, amelyek gazdaságilag is jobban teljesítenek. Felfedezhető valamilyen korreláció?


– Anélkül, hogy eljátszanánk az Észak Dél ellen játékot, tényleg úgy van, hogy a déli megyék lettek a sereghajtók. Ezekben a déli megyékben nem sikerült mindenütt jól működő líceumokat működtetni, sok a líceumok száma is ezekben a megyékben.

Az érettségi eredmények megyei bontásban

Másrészt, ha tovább bontanánk az eredményeket, és megnéznénk Teleorman vagy Giurgiu megyében egy-egy jó líceumot, akkor azt láthatjuk, hogy az eredmények nem olyan rosszak. Gyengébbek ezek a megyék, de az erdélyi megyékben is akadnak szép számmal rosszul teljesítő líceumok. Éppen ezért el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e annyi líceumot tartani, ugyanazokat a profilokat működtetni. Tehát van még jó néhány dolog, amit szervezésileg meg lehet oldani, és javítaná az érettségi eredményeket.

Tehát olyan értelemben kellene átszervezni, hogy több jó színvonalú szakiskola működjön a gyengén teljesítő líceumok helyett?


– Teljesen világos, hogy a szakoktatást kell megerősíteni, nemcsak úgy, hogy létrehozok 20%-kal több szakiskolát, és ugyanúgy semmit nem produkálok ott, hanem meg kell teremteni annak a körülményeit, hogy a szakiskolákban ténylegesen ki tudjanak tanulni egy szakmát a diákok. Tehát nyitni kell a szakoktatás irányába.

Király András


Másrészt a szaklíceumok irányába is nyitni kell, meg kell nézni, hogy melyek azok a szaklíceumok, amelyek jól teljesítenek, és melyek azok, amelyek nem adnak valós képzést, és csak papíron szaklíceumok. Ezek is erősen lehúzzák az általános médiát. Nem ártana elkészíteni egy olyan kimutatást, hogy elméleti líceumok átmenő százalékai, vs. szaklíceumok, egy ilyen adatsor is egy érdekes képet rajzolna ki. Ha az oktatás kérdéseire és az érettségire és a továbbtanulási lehetőségekre vonatkozóan lesz szervezve egy társadalmi vita, akkor ilyen irányba kellene ezt elvinni.

Egy picit térjünk át a magyar megyékre, Hargita és Kovászna megyében ismét probléma volt a román nyelvvel. Viszont, ami statisztikai tekintetben szembetűnő, hogy Hargita megye 60,09%-os teljesítménye 5%-kal elmarad az országos 66,76%-os országos átlagot közelítő Kovászna megye 65,61%-os teljesítményétől. Azzal együtt is nagy a különbség, hogy Kovászna megyében több a román anyanyelvű diák. Mi történt Hargita megyében?

– Ugyanaz a helyzet Hargita megyében is: őszintén számba kellene venni és át kellene beszélni, hogy valóban szüksége van-e a megyének annyi elméleti és szaklíceumra. Én úgy érzem - de ez a magánvéleményem - hogy túlméretezett egy picit a szám, ami a líceumokat illeti. De ha a megye vezetősége, a helyi vezetők úgy gondolják, hogy ennyi elméleti illetve szaklíceumra szükség van, akkor meg kellene nézzék, hogy az illető tantárgyak minőségi oktatása körül mi a helyzet.

El lehet mondani azt, hogy románból a magyar anyanyelvű diákoknak ugyanabból az anyagból kell érettségizniük, mint a román anyanyelvű diákoknak, ez országosan így van. Ugyanígy van a kolozsvári Báthoryban, a marosvásárhelyi Bolyaiban, vagy az ottani szaklíceumokban, de azért egy 6-osra fel lehet készíteni a diákokat. Az, hogy nem idegen nyelvként tanítják a románt a magyar anyanyelvű diákoknak, már 90 éve így van. Világos, hogy nem jó ez így, és sajnos, sokáig kell várni arra, hogy az első érettségizők már ne anyanyelvi szinten érettségizzenek románból. 2017-ben az 5. osztály kezdi el nem anyanyelvi szinten tanulni a románt specifikus tankönyvből és tantervből. Ez az a generáció, amely 2025-ben érettségizik és már nem anyanyelvi szinten követelik meg tőle a román nyelv és irodalom anyagát. Így megy a román tanügyi reform. Ha közben jön egy olyan miniszter, aki bátran vállalja a váltást, és azt mondja, hogy ugrunk egyet és bevezetjük a specifikus román oktatást mind ötödikbe, mind kilencedikbe, akkor egy kicsit jobb lesz a helyzet.

Kolozsváron 17 iskolában 100%-os volt az átmenési ráta. Miért sikerül ennyire jól teljesítenie egy-egy kolozsvári iskolának? Itt megemlíteném, hogy az elmúlt években azért volt arra példa, hogy a tanári kar nem engedte érettségizni az arra felkészületlennek ítélt diákokat.

– Éppen emiatt kértem meg a kollégáimat, hogy nézzenek utána, hogy hány 12-es diák közül hányan mentek vizsgázni, és kiderült, hogy a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban mindenki részt vett az érettségin. Két-három évvel ezelőtt mi is azt mondtuk, hogy könnyű így az iskola presztízsét emelni, viszont idén kiderült, hogy minden diákjuk jelentkezett az érettségire, és mindegyik átment, és a legkisebb média 7,21 volt. A Bolyai 212 diákja közül négy diák nem ment át. Tehát ahol foglalkoznak a diákkal és van egy kis készség és képesség a diákban, ott nem olyan nagy gond az érettségi.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS