Az oltáshiány és a szegénység a felelős a kanyarójárványért, nem a divat?
Simon Mária Tímea 2016. szeptember 22. 16:07, utolsó frissítés: 16:21Sokan felháborodtak, hogy a minisztérium az oltásellenesek számlájára írja a járványt, de arról hallgat, hogy nekik is részük lehet benne.
Elszabadult a kommentháború a közösségi médiában és az egyes hírportálok oldalán, miután az egészségügyi minisztérium közölte, hogy kanyarójárvány van Romániában: az év első nyolc hónapjában 675 kanyarós megbetegedést regisztráltak az országban, három gyerek pedig meghalt.
A hozzászólok azért vannak felháborodva, mert annak ellenére, hogy a minisztérium szerint nem volt gond az elmúlt két évben az oltással való ellátással, a gyerekeik mégis hónapok óta nem kapták meg azokat. A minisztérium hivatalos Facebook-oldalán többen is leírták, hogy ők nem lennének oltásellenesek, de hónapok óta várják a családorvosuktól a telefonhívást, hogy végre van oltás.
Az egészségügyi minisztérium szerint az oltásellenesek felelősek a járványért
A szerdán kiadott közlemény „elítéli a felelőtlen oltásellenes kampányokat” és egyértelműen ezek számlájára írja a megbetegedések magas számát is. Ezzel szemben a csütörtökön az egészségügyi minisztérium szóvivője már finomabban fogalmazott: az oltásellenesség mellett azt is elismerte, hogy a rurális környezetben nagyon kevés a családorvosok száma, így nincs elegendő kapacitásuk arra, hogy időben beadják a kötelező védőoltásokat.
Popescu ugyanakkor elmondta, hogy jelenleg nincsen fennakadás az oltások ütemezésével, de azt elismerte, hogy valóban voltak olyan időszakok, amikor akadozott az ellátás. Popescu azt is elmondta, hogy a minisztérium 380 ezer vakcinát oszt szét és arra kérte a szülőket, hogy menjenek és kérjék a családorvosukat, hogy megkaphassák az oltásokat.
A felháborodást csak tovább szította, hogy a minisztérium egy olyan plakátot osztott meg, amely arról tájékoztatott, hogy évente másfél millió gyermek hal meg amiatt, hogy nem kap védőoltást, és milyen jó, hogy Romániában ingyenesen megkaphatják ezt a gyerekek. A hozzászólók azért voltak felháborodva, hogy amíg a minisztérium azt hangoztatja, hogy Romániában a védőoltás ingyenes, addig ők több száz lejért vették meg azokat.
Egyes régiókban folyamatosan hiánycikk volt a védőoltás
A minisztérium azon kijelentése, hogy az elmúlt két évben nem voltak gondok az oltással való ellátottsággal, azért sem állja meg a helyét, mivel lassan egy éve folyamatosan másról sem szólnak a hírek, mint hogy nincs elég oltás a gyerekeknek, hogy folyamatosan tolódik az oltások beadásának az időpontja, és hogy amennyiben azok a szülők, akik nem akarták a gyerekeik oltás nélkül maradjanak, azok külföldről kellett hozassanak maguknak.
Idén februárban mi is hosszasan foglalkoztunk a témával, akkor már hónapok óta hiánycikk volt a kötelező védőoltás az ország egyes régióiban. Az akkor több mint négy hónapja tartó krízis következtében 30 ezernél is több gyerek maradt beoltatlan. Az egészségügyi minisztérium akkori közleménye szerint a probléma megoldódott és újrakezdték a gyerekek beoltását.
Az év elején az ország harmincöt megyéjében voltak fennakadások, a mostani járvány kapcsán a két leginkább érintett megyében, Kolozs és Maros megyében négy, illetve öt hónapig fennállt a vakcinahiány, ezért sokan Magyarországról vagy Ausztriából vásárolták meg a védőoltásokat. Habár akkor úgy nézett ki, hogy a probléma megoldódott, vásárhelyi és kolozsvári édesanyák a közösségi médiában most is jelezték, hogy továbbra is gondok vannak az oltások beadásával, mert folyamatosan tolódik, így többször megtörtént, hogy összevonták azokat.
Már tavasszal is ismertek voltak a Kolozs és a Beszterce-Naszód megyei esetek
Áprilisban arról írtunk, hogy sürgősségi oltáskampány elindítását kezdeményezte az egészségügyi minisztérium, mivel Beszterce-Naszód és Kolozs megye határán 79 kanyarós esetet regisztráltak. A mostani eseteket is ebben a régióban jegyezték – ezt a sajtónak megerősítette Mihai Moisescu, a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is. Moisescu elmondta, hogy Kolozs megyében 101 kanyarós esetet jelentettek Dés környékéről, a megbetegedett gyerekek nyolcvan százaléka nem volt időben beoltva.
A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz beérkezett adatok szerint 37 esetben derült ki, hogy valóban kanyarósak, 55 esetnél erősen fennáll a gyanú, míg 9 kilenc esetben kiderült, hogy nem betegek. 64 gyerek nem volt beoltva kanyaró ellen, míg 21 esetben még nem voltak elég idősek ahhoz, hogy megkaphassák a kanyaró elleni oltást. Moisescu ugyanakkor azt is elmondta, hogy az esetek nem súlyosak, nem igényeltek kórházi kezelést, ugyanakkor nem érti, hogy a szülők miért nem oltatták be a gyerekeiket, hiszen nem volt baj az oltássokkal.
Doina Georgeta Petri, Beszterce-Naszód Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy az elmúlt hónapokban összesen 124 kanyarós esetet regisztráltak: Csicsómihályfalván és Rettegen egy vándorló közösségben, ahol azért terjedt el, mert sokan nem adatták be a védőoltást a gyerekeiknek, mert vagy nem szerepelnek a háziorvosok nyilvántartásában, vagy nem voltak otthon, amikor a védőoltáskampány során felkeresték őket az egészségügyi dolgozók.
Constantin Cătană, az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint az elmúlt hat hónapban 113 kanyarós esetet regisztráltak a megyei hatóságok és pár súlyos esetet leszámítva nem volt szükség kórházi kezelésre. Ennek ellenére aggasztónak tartja a megbetegedések magas számát, a növekedést szintén az oltásellenes kampányoknak tulajdonítja, mivel egyre több szülő tagadja meg a beadatást.
Az elmúlt tíz évben országos szinten folyamatosan csökkent a beoltottság lefedettsége
Alexandru Rafila a Mikrobiológiai Társaság elnöke elmondta, hogy évről évről növekszik azoknak a gyerekek száma, akiket nem oltanak be, az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az oltások lefedettsége. Rafila kifejtette, hogy a probléma megoldható lenne, ha az oltások lefedettsége 95 százalék fölött lenne, mert akkor elkerülhetők lennének az ilyen esetek.
Az oltásellenesség az országban 2014 óta ugrott meg látványosan, amikor a kisgyerekes szülők tömegesen kezdték megtagadni az oltások beadását az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok és egyes televíziós személyiségek által indított kampány hatására. A kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya így két év alatt 97 százalékról 80 százalék alá csökkent az országban. A minisztérium közleményében egyértelműen az oltásellenes kampányokat nevezi meg a mostani járvány kiváltó okának, de ha jobban megnézzük, hogy milyen közösségekben azonosították a gócpontokat, akkor hamar kiderül, hogy nem a legújabb divathullámra felülők körében terjed a betegség, hanem elsősorban a legszegényebb embereket érinti.
Ha egy kicsit utánanézünk az elmúlt évek statisztikáinak, az is kiderül, hogy Romániában öt évente felüti a fejét egy kanyarójárvány. 2011-ben szintén az észak-erdélyi régióban volt nagyméretű járvány, akkor Bihar, Kolozs, Máramaros, Szilágy és Szatmár megyében összesen 3270 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A minisztérium akkori közleményében kifejtette, hogy a veszélyeztetettebb közösségek a roma közösségekből kerülnek ki, akiknek a gyerekei nem is szerepelnek az egészségügyi nyilvántartó rendszerekben. Idén áprilisban is arra a következtetésre jutottak a közegészségügyi hatóság vizsgálatai nyomán, hogy a Beszterce-Naszód és a Kolozs megye határán lokalizált járványgócpontok olyan közösségekben jöttek létre, ahol a gyerekek nem szerepeltek a családorvosok listáin, így hozzájuk nem is juthattak el az oltások.
A román közbeszéd már megtalálta a maga bűnbakját
Az egészségügyi minisztérium a kanyarójárványról szóló közleménye éppen egybeesett Olivia Steer, egy román médiaszemélyiség véleménye kapcsán kialakult kommentháború kirobbanásával. Steer az elmúlt időszakban többször is felszólalt az oltások ellen, így amikor a minisztérium közölte a hírt, hogy megugrott a kanyarós megbetegedések száma, akkor nagyon sokan támadták őt. Sőt olyan román blogger is volt, aki személyesen Steert tartotta felelősnek a halálos áldozatokért és a megbetegedésekért. A minisztérium pedig a szerdai közleményével csak ráerősített erre a jelenségre, amikor úgy fogalmazott, hogy elítéli a “felelőtlen oltásellenes kampányokat.”
Azt mindenképp el kell ismerni, hogy egyre nagyobb bizonytalanság tapasztalható az oltásprogrammal szemben és ehhez nagy mértékben hozzájárulnak a különböző oltásellenes hangok felerősödése is.
A kötelező védőoltások be nem adatása ugyanakkor nem csupán egyéni felelősség. Ha egy közösség tagjainak nagyjából 95 százaléka be van oltva egy adott kórokozó ellen, akkor a fennmaradó, oltatlan 5 százalék sem kapja el a betegséget. Azonban ha az oltatlanok száma egy bizonyos, kritikus határ fölé nő, a nyájimmunitás már nem működik. Az oltások elutasítása ezért sokkal inkább közegészségügyi probléma, hiszen az oltatlan gyermekek által elkapott és terjesztett betegségek a közösség egészét veszélyeztetik.